Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-04 / 228. szám
www.ujszo.com I 2018. október 4. KULTÚRA 9 Meg a szerző, meg a világ Soóky László hősei kisemberek, akik akaratuk ellenére őseiket is magukkal cipelik LAKATOS KRISZTINA A napokban jelent meg a Nap Kiadó gondozásában Soóky László Meg a Sátán, meg én című drámakötete. A könyv bemutatóját kedden tartották Dunaszerdahelyen, az Alternatíva 2018 színházi találkozó keretében. Soóky László második drámakötete kilenc szöveget tartalmaz - ahogy a borítón szerepel, 5 monodrámát, 1 huncut tragédiát és 3 abszurdot. Hogy nem könyvdrámákról van szó, az is bizonyítja, hogy a darabok nagyobbik felét már láthattuk színpadon: A nagy (cseh)szlovákiai magyar csöndet Benkő Géza előadásában, az Egy disznótor pontos leírását és a Papa különböző hangszereken hegedült Lajos Andrással, Az önmagát mosdató szerecsent az örsújfalui ÉS?! Színház mutatta be, a Dögölj meg, drágám pedig a szarvasi Cervinus Teátrum és a Dialóg nonprofit szervezet koprodukciójában kelt életre, Dósa Zsuzsával és Nádházy Péterrel. És ezzel nincs vége, az idei évben várható még egy Soóky-világpremier: az új kötetben is olvasható A nagy (cseh)szlovákiai magyar forradalmi gulyáspartit decemberben mutatja be a Dialóg. Azaz: a most közreadott kilencből marad három dráma, amely - egyelőre - csak papíron létezik: a Mit ripityomozol te itten?!, a Megmenteni egy másik világot, valamint a címadó Meg a Sátán, meg én, amelyet a kötet méltatására felkért Forgács Miklós, a kassai Thália Színház dramaturgja a dunaszerdahelyi könyvbemutatón „művelődéstörténeti road movie-nak” nevezett. Soóky László mítoszteremtő szerző; nem akar többet, mint világot teremteni. Mintha egyfajta alkut kötött volna a világegyetemmel: te nem engeded magad megfejteni, ezért én azt állítok rólad, amit akarok. Mire a világegyetem válasza: jó, de egy feltétellel - magadat se kíméld! Ez azzal is jár, hogy Soóky minden szereplője rá hasonlít, ami furcsa helyzetet teremt, hiszen a színháztól általában mimikrit, szerepjátékot várunk - vázolta fel a Soóky-drámák alaphelyzetét Forgács Miklós. A dramaturg szerint a kötetben olvasható szövegek valamiféle dualista élményt közvetítenek: a szerző mitikus időben gondolkodik; hősei esendő és esetlen kisemberek, akik akaratukon kívül soha nem tudnak csak önmaguk lenni, hordják az őseiket is magukkal, egy kollektív tudat szólal meg általuk, s így egyszerre léteznek a történelemben, a saját vágyaik cserepei között és valamiféle megfoghatatlan mítoszok hullámaiban. Míg a szerző általában pontosan meghatározott időpontba, helyszínre helyezi a történeteit, s gyakran történelmi kulcsesemények adják a kiindulópontot, ezek a tények egy idő után feloldódnak, szertefoszlanák a költői önkényben. A drámákat olvasva (nézve) Soóky hőseivel együtt két világ között billegünk, mint Peter Dobrota és Kerpán Öcsi a Lada Nivában a vígtelki szakadék fölött.. .(a Disznótorban). Forgács Miklós többször is visszatért arra: Soóky László ómódi szerző - olyan, aki hisz a szó erejében, abban, hogy költőként is lehet drámát írni - , és mégis, gondolkodásmódjában, a szövegei formájában valamit mélyen, hihetetlenül aktuálisan visszatükröz a korunkról, amelyet olykor folyékony társadalomnak, máskor digitális skanzennek nevezünk. A recenzens arra is kitért, hogy meglátása szerint ezek a drámák elsősorban társaságot, párbeszédet kínálnak - noha ez a vágy állandóan kisiklik, félremegy. Soóky hőseit mániákus mesélhetnék vezeti, agyonbeszélik a csöndet, miközben általában monologizálnak, párhuzamos monológokba feledkeznek, elbeszélnek egymás mellett, esetleg Istennel vagy a Sátánnal beszélgetnek. Mindeközben joggal felmerül a kérdés: mi határozzuk meg a meséinket, vagy a meséink határoznak meg minket? Soóky László hőseiből kényszeresen előtör a mese, amelyek szinte elmossák az elbeszélő egyéniségét - ő a membrán, akin keresztül megszólalnak a történetek. Közben pedig legalább ilyen fontos, hogy a szerzőnek saját nyelve van, egy olyan nyelvet teremt és mutat fel, amely még emlékszik arra a korra, amikor nem csak a szikár közlés volt a szerepe. Egy nem létező film jeleneteinek zenéje JUHÁSZ KATALIN Kassa/Pozsony. A rádiópopnál kísárletezőbb hangzás kedvelői október 10-án a kassai Tabaökában, 11-én pedig a pozsonyi Majestic Music Clubban hallhatják napjaink egyik legizgalmasabb elektronikus zenei projektjét, az amerikai Son Lux triót. Aki türelmetlen, 8-án Budapesten is elcsípheti őket, ahová idén már másodszor térnek vissza (ezúttal az Akvárium klubba), miután márciusi koncertjükre hetekkel korábban mindenjegy elkelt. Ryan Lőtt zeneszerző és társai, Rafiq Bhatia és Ian Chang egészen megfoghatatlan, szabályokra fittyet hányó, álomszerű muzsikát produkálnak, amely úgy kúszik a bőrünk alá, mint egy jól sikerült filmzene. Minden dal egy külön kis világ, Lőtt mellőzi a popzenében megszokott hangszerelési kliséket, játszik az effektekkel, a ritmus pedig akár egy számon belül is többször változik. A szlovákiai koncertek egy európai turné állomásai, amelynek gerincét a februárban megjelent intim, kitárulkozó, személyes veszteséget és örömöt egyaránt megosztó Brighten Wounds című album, valamint a pár hete elérhető friss, négyszámos EP, a Yesterday's Wake dalai adják. A Son Lux idén már tízéves, és a kritikusok meghódítása után lassan, fokozatosan masszív rajongótábort sikerült kiépítenie. Pozsonyba három év után térnek vissza. Az, hogy Ryan Lőtt tizenkilenc évesen a zene felé fordult, egy szerelemnek köszönhető. Csupán fél éve tanult zenét, amikor balettművész barátnője (aki azóta már a felesége) kért tőle néhány etűdöt egy táncelőadáshoz, mert a társulatának nem volt pénze kész szerzemények jogdíjára. A zenemű hatalmas sikert aratott, és további színházi, reklám- és filmzenék követték. Az élő szereplések kedvéért pedig rövid időn belül összeállt a Son Lux trió, amely a posztrock és az elektronikus pop széles skáláján kezdett mozogni. Egyértelműen Lotts a főnök, de ma már társai is szerepelnek szerzőként a lemezborítókon. Elmondásuk szerint Beethoven monumentalitása ugyanúgy inspirálja őket, mint a Radiohead vagy a Beastie Boys számai. Eddig hat albumot és hét EP-t adtak ki, utóbbiak általában az albumokon szereplő számokat „visszhangozzák”, a zenészek ugyanis szeretik több szögből megvizsgálni A Son Lux idén tízéves dalaikat, és másképp is prezentálni őket. Legismertebb slágerüket, az Easy-t Lorde is feldolgozta, aki interjúiban lelkendezve beszél róluk, komoly reklámot csapva nekik. Ryan Lotts a Son Lux mellett olyan nevekkel dolgozott már, mint a These New Puritans, Richard Parry az Arcade Fire-ből, vagy Sufjan Stevens. (Képarchívum) RÖVIDEN Zubin Mehta ismét vezényel Róma. Rákkezelés miatt tartott nyolc hónapos pihenő után visszatért a karmesteri pódiumra Zubin Mehta. „Még soha nem hagytam ki ennyi időt. És ez volt az első betegségem. Egy hatévesen megélt agyhártyagyulladást leszámítva mindig egészséges voltam” - mondta a 82 éves művész a La Repubblica napilapnak. „Teljesen megbíztam az orvosokban, és hittem abban, hogy legyőzöm a betegséget. Feleségem, Nancy sokat segített. Meggyőzött, hogy le lehet küzdeni a rákot” - tette hozzá a karmester, aki kemoterápiát abszolvált. „Egy Los Angeles-i orvoscsoport szerint a testem megszabadult a tumortól” - mondta. Betegsége alatt nagyon hiányzott neki a zene. „Minden éjjel velem volt. A fejemben keringett, miközben aludtam, mindig egy másik darab. Állandóan ott volt az álmaimban. Most jól érzem magam, és terveim vannak ajövőre nézve”. Zubin Mehta a héten már vezényelt egy koncertet a nápolyi operaházban. Jelenleg izraeli utazást tervez, ahol Mozart koronázási miséjét dirigálja. 50 év után 2019 októberében adja le az Izraeli Filharmonikus Zenekar művészeti vezetői tisztségét. 2020-tól a Scalában tervez fellépéseket, emellett Firenzében és Nápolyban is fellép. (MTI) Zubin Mehta (Képarchívum) A popkultúra átpolitizálása Los Angeles. A Star Wars: Az utolsó jedik című filmmel kapcsolatos online kritikák több mint felét politikai indítékok motiválták - állapította meg tanulmányában egy amerikai kutató. Morten Bay a 2017-es filmmel kapcsolatos, közösségi médiában megjelent reakciókat vizsgálta. Az utolsó jedik lett ugyanis az online visszajelzések alapján a sorozat rajongóinak körében a legvitatottabb epizód. Bay viszont bebizonyította, hogy rajongói kommenteknek álcázott, szervezett politikai befolyásolásról volt szó. Ennek célja a rajongók konfliktusának felnagyítása volt a médiában, hogy az tovább gerjessze az amerikai társadalomban tapasztalható nézetkülönbségeket. E narratíva elterjesztése a stratégiai célja az amerikai szélsőjobbos alt-right mozgalomnak és Oroszországnak is - fejtette ki a kutató. Szerinte a negatív kritikát megfogalmazó Twitter-bejegyzések 50,9 százaléka volt politikailag motivált. A negatív bejegyzések szerzői nagy számban bizonyultak orosz trolloknak. (MTI)
