Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-04 / 228. szám
2 I KÖZÉLET 2018. október 4.1 www.ujszo.com Fenntartó váltás: óvatosak a színiigazgatók JUHÁSZ KATALIN Komárom/Kassa. A Híd párt három parlamenti képviselője már beadta azt a törvénymódosítójavaslatot, amely a nemzetiségi színházak fenntartójának változásáról szól. Ha a parlament megszavazza, januártól öt megyei fenntartású intézmény, köztük a Komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház is a kulturális minisztériumhoz kerülne. A Híd kulturális államtitkára szerint előnyös lesz a magyar színházaknak, ha a szaktárca válik a fenntartójukká. „Már 2002-ben, amikor a megyékhez kerültek, sokan bírálták a döntést, hiszen ezek az intézmények országos jelentőségűek, a társulatok más megyék területén is fellépnek”- indokolta lapunknak az elképzelést Rigó Konrád (Híd) kulturális államtitkár. Hangsúlyozta, hogy állami intézményként törvény garantálná ezeknek a színházaknak a létezését, illetve a minimális éves költségvetését, amelyet már jövőre emelni szándékozik a minisztérium. A kezdeményest 140 neves színházi ember támogatta aláírásával, köztük magyarok is. „A kultúrában dolgozók viszont mindig óvatosak, minden változásban veszélyt látnak” - tette hozzá Rigó Konrád. Alena Zs. is tízezrekkel tartozik Tóth Tibor és Czajlik József színházigazgató (Somogyi Tibor felvétele) Világos garancia A két magyar színházunk igazgatója óvatosan nyilatkozott az elképzelésről. „Nem vagyok semmi jónak az elrontója, de addig nem tudok lelkesedni ezért a kezdeményezését, amíg nem látok világos garanciákat arra, hogy színházunk helyzete javulni fog a minisztérium fennhatósága alatt. Kevésnek találom továbbá az eddigi szakmai párbeszédet, mert bár voltak találkozók ez ügyben a minisztérium képviselőivel, nem kaptam választ a kérdéseimre. Ez sokkal komolyabb lépés annál, hogy lezáratlanok maradjanak bizonyos kérdések - véli Tóth Tibor, a Komáromi Jókai Színház igazgatója. - Legutóbb a Meciar-kormány idején voltak színházaink minisztériumi fennhatóság alatt, és senki sem sírja vissza azt az időszakot. Ráadásul szerintem nagyobb esély van arra, hogy megyei szinten több cikluson keresztül megmarad a magyar képviselet, mint országos szinten.” Pénz a fejlesztésre Czajlik József, a kassai Thália Színház igazgatója több előnyt vár a változástól. „Megfelelő megoldásnak tartom, amennyiben jelentősen megnő a színház költségvetése. Jelenleg a tényleges költségeink 60%-át fedezi a megyei költségvetés. A többit magunk teremtjük elő. Ez az összeg az alaptevékenység megvalósítására és az alapfizetésekre elegendő. Sem felújítási költségek, sem eszközfejlesztés - műszaki berendezések, világítás- és hangtechnika stb. vásárlása —, sem egyéb beruházások, teljesítménypótlék és prémiumok, vagy oktatási tevékenység, az utánpótlás nevelése sem fér bele. Az ilyen irányú fejlesztési források további 60%-kal megnövelnék az igényelt költségvetésünket - véli a Thália igazgatója. - Ami a minisztérium alá tartozás szakmai oldalát illeti, egy elit közösségbe kerülnénk, Szlovákia legjelentősebb színházai közé, ezzel elismerve országos jelentőségünket, amit az alapító okiratunk kötelességként hagyott ránk.” Szerinte akkor is szükséges a finanszírozás javítása, ha nem valósul meg ez a kezdeményezés. „Akkor pedig tovább kell haladni egy több lábon álló finanszírozás irányába, fenntartó váltása nélkül” - mondta Czajlik. Az SNS különadója a szegényeken csattanhat ÖSSZEFOGLALÓ Több mint ötvenezereurós adótartozást halmozott fel a Kuciak-gyilkosság megrendelésével gyanúsított komáromi nő. Pozsony. A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) elit kommandósai múlt pénteken tartóztatták le Alena Zs.-t, akit az ügyészség Ján Kuciak meggyilkolásának megrendelésével gyanúsít. A nyomozást irányító ügyész szerint a gyilkosságért 70 ezer eurót fizettek ki, ebből 20 ezer euró egy régi tartozás törlesztését tette ki, a további 50 ezer eurót pedig kifizették. Alena Zs. a Sme napilap értesülései szerint nem sokkal JánKuciakhalálaelőtt21 ezer eurós adótartozást egyenlített ki. A pénzügyőrség azonban adótitokra hivatkozva nem árulja el, hogy mikor és milyen formában törlesztette az adóhátralékát. A pénzügyőrség nyilvántartásából kiderül, hogy Alena Zs. 2016-ban 52 ezer eurós adóhátralékot halmozott fel az állammal szemben. A lap szerint nem lehet tudni, hogy a több cégben szereplő nő hogyan halmozott fel ekkora tartozást, csak az biztos, hogy a 2003-2008-as időszakból származik, amikor a nő kisvállalkozóként tevékenykedett. Nem világos az sem, hogy jövedelemadóból, áfából vagy pusztán a vámból gyűlt-e össze ez az összeg. Közben kiderült, hogy az adótartozást mégsem rendezte a gyilkosság megrendelésével gyanúsított nő. Azt a pénzügyőrség továbbította az Állami Adósságkezelő Ügynökségnek (Slovenská konsolidacná) behajtócégnek. Ha a tartozás jövedelemadóból származna, akkor Alena Zs.-nek legalább 260 ezer eurós bevételre kellett volna szert tennie. A nővel szemben további hat kisebb végrehajtási eljárás folyik, összesen 9 ezer euró értékben. Mibőiéit? A gyilkosság megrendelésével gyanúsított nőről közvetlen szomszédai nagyon keveset tudnak. Elmondásuk alapján nem világos számukra, hogy miből élt, mivel foglalkozott. Csak azt regisztrálták, hogy drága luxusautókon furikázott, illetve, hogy rendszeresen költséges nyaralásokra utazott. A családi ház, ahol a rendőrség letartóztatta, anyja nevén van, vele és 15 éves lányával lakott a házban. Voltak olyanok is, akik szerint a nő nem vagyonos, korábbi megtakarításaiból él. Alena Zs. ugyanis a 90-es évektől vállalkozik, több cégben olasz származású személyekkel szerepelt. Mások szerint jelenleg tolmácskodásból él. Koöner, a keresztapa Lapértesülések szerint a nő 15 éves lányának az előzetes letartóztatásban levő Marián Kocner nagyvállalkozó a keresztapja. Bár Kocner tagadja, hogy ilyen közeli szálak fűznék a gyilkosság megrendelésével gyanúsított nőhöz, Alena Zs. anyja viszont a bulvársajtónak elárulta, hogy a két család közös síeléseken vett részt. Koöner Lipótváron A váltóhamisítás gyanúja miatt előzetes letartóztatásban levő Marián Kocnert az igazságügyi palotából kedden váratlanul átszállították a lipótvári (Leopoldov) fegy házba. Az nem világos, hogy erre miért került sor, az átszállítás ténye Kocner jogi képviselőjét is meglepte. (Sme, ie) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az SNS az élelmiszerkiskereskedelemben meghatározó üzletláncokra kivetett különadóval a hazai termelőkön és feldolgozókon szeretne segíteni, az ágazati szakértők és az ellenzék szerint azonban az üzletláncok a lakossággal fizettetik majd meg a pluszköltségeiket. A nemzetiek a múlt héten nyújtották be a parlamentbe azt a törvényjavaslatot, amely a jövő év elejétől 2,5 százalékos különadót vetne ki az üzletláncok élelmiszereladásból származó nettó - vagyis az akciós áraktól megtisztított - forgalmára. Az üzletláncok szerint a javaslat már eleve diszkriminatív, hiszen nem minden üzletre érvényes. ,A különadó csak azokra a kiskereskedelemi cégekre vonatkozna, amelyeknek legalább két különböző járásban vannak üzleteik, miközben a forgalmuk legalább 10%-át az élelmiszerek adják. Az új adót azoknak sem kell majd befizetniük, akiknek az így kiszámított adó három hónap alatt nem haladja meg az 5 ezer eurót” - mondta Tomás Bezák, a Lidi szóvivője, aki szerint a beterjesztők egyértelműen a nagyobb élelmiszerláncok megadóztatását szeretnék elérni. Ezt az SNS sem tagadja. „Az üzletláncok a hazai élelmiszerekre nagyobb haszonrészt alkalmaznak, mint az importtermékekre, közben a szlovákiai termelők és feldolgozók termékeit olyan áron veszik át, amelyek a gyártási költségeket sem fedezik” - állítja Radovan Báláz (SNS), aki szerint az új különadóval a hazai gazdákon és feldolgozókon szeretnének segíteni. „Az adóból befolyt összeget teljes egészében visszaforgatjuk az agráriumba és az élelmiszeriparba” - állítja Zuzana Peiger Ácjaková, a földművelésügyi tárca sajtóosztályának a munkatársa is. Az előzetes számítások alapján már jövőre több mint 150 millió euró folyhatna be az új adóból az államkasszába. Ebből finanszírozhatnák a hazai termelőket támogató marketingalapot is, amely azonban egyelőre csak terv formájában létezik. Az üzletláncok szerint az új különadóval gondok lehetnek, bármilyen járulékos, a vállalkozók csupán csak egy részére vonatkozó megadóztatást diszkriminatívnak tartunk” - áll a Modem Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) a nyilatkozatában. Arra is felhívták a figyelmet, hogy hasonló különadót tervezett bevezetni Magyarország és Lengyelország is, ezt a tervüket azonban Brüsszel keresztülhúzta. Az ellenzék szerint az adót az üzletek a vásárlókkal fizettetik meg. „A felmerülő többletköltségek egy részét az üzletláncok beépíthetik az áraikba. Hasonló módon jártak el korábban a pénzintézetek is a banki különadó bevezetését követően. Ráadásul, mivel az élelmiszerárak növekedése leginkább a lakosság legszegényebb rétegeit, a nyugdíjasokat és a nagycsaládokat terhelik majd, az SNS javaslata kimondottan antiszociális” - állítja Eduard Heger (OEaNO). Szerinte a kormány többet segíthetne a hazai termelőkön, ha javítana a vállalkozói környezeten, az agrárdotációkat pedig hatékonyabban és átláthatóbban osztaná szét. (mi, TASR) Alena Zs. több mint 50 ezer eurós adótartozást halmozott fel (TASR felvétel)
