Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-29 / 249. szám
KÖZÉLET 2 2018. október 29.1 www.ujszo.com az SZMPSZ új elnöke RÖVIDEN Választás helyett hosszabb mandátum Pozsony. Kilátásba helyezte a hétvégén Peter Pellegrini (Smer) kormányfő, hogy meghosszabbítják a jelenleg tisztségben levő alkotmánybírók mandátumát, ha jövő februárig nem sikerül kinevezni az új bírókat. A parlament ugyanis a múlt héten nem fogadta el a Smer által előterjesztett alkotmánytörvény-módosítást, melynek értelmében az alkotmánybíró-jelöltnek elég lett volna 90 parlamenti képviselői szavazat a megválasztáshoz, az államfőnek csak az eskü letételében lett volna szerepe. Mivel minden marad a régiben, a bírók kinevezésében továbbra is az államfőnek lesz döntő szerepe. 2019 februárjában a 13 alkotmánybíró közül kilencnek jár le a megbízatási ideje. A képviselőknek így 18 nevet kell Andrej Kiska államfő elé teijeszteniük. „Figyelni fogjuk, hogyan alakulnak majd a dolgok, ám ha nem sikerül kinevezni a bírókat, kénytelenek leszünk felkérni a parlamentet, hogy hosszabbítsa meg a jelenlegi bírók mandátumát” - mondta Pellegrini. Az ellenzék ezt a lehetőséget elutasítja. „Ez olyan, mintha a kormány attól félne, hogy elveszíti a választásokat, ezért inkább törölné a választást és minisztereinek mandátumát életfogytiglanig meghosszabbítaná” - nyilatkozta az OEaNO frakcióvezetője, Veronika Remisová. (JASR) Richter: az időnél a szomszéd fontosabb Pozsony. A téli vagy a nyári idő eltörlésénél a szomszédos országok véleménye lesz Szlovákia számára mérvadó -jelentette ki tegnap Ján Richter szociálisügyi miniszter. „Nem tudom elképzelni, hogy a Prágából Budapestre tartó vonat két időzónán keresztül haladjon át” - mondta a TA3 hírtelevízióban Richter. Tárcája korábban a jelenlegi téli idő megőrzését javasolta, ám most állítja, a nyári idő is még játékban van. Ha ugyanis valóban eltörlik az Európai Unióban a szezonális óraátállítást, akkor a szomszédos országoknak kell megegyezniük, melyik időt hagyják meg. (TASR) Fekete Irén IBOS EMESE Rimaszombat. Új vezetést választott a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Szövetségének élére a szervezet közgyűlése. Fekete Irén személyében új elnököt választott Rimaszombatban a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) szombaton. A posztra két személyt jelöltek a területi választmányok. A szavazás előtt azonban a másik jelölt, Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója visszalépett. A 72 küldött végül 63 érvényes, 9 érvénytelen szavazattal a szövetség régi munkatársát, az utóbbi négy évben pedig irodavezetőjét választotta meg az SZMPSZ új elnökének. A küldöttek megválasztották az új alelnököket is. A területi választmányok öt személyt jelöltek a szövetség két alelnöki posztjára. A szavazás előtt itt is többen visszaléptek. Végül Vörös Mária és Hack László kapott négy évre alelnöki mandátumot. A közgyűlés Ádám Zitát, Fekete Irén javaslatára a szövetség tiszteletbeli alelnökévé, tanácsadóvá válasz-Fekete Irén a pulpitusnál tóttá. „Erre én tettem javaslatot, mert úgy vélem, a szövetségnek szüksége van az ő tapasztalatára, tudására, értelmi intelligenciájára” - magyarázta Fekete Irén. Ádám Zita korábban az egyik alelnöki poszt várományosa volt, de a közgyűlés előtt úgy nyilatkozott, hogy nem indul a posztért. Az SZMPSZ új elnöke tovább akarja vinni a szövetség 28 éve alatt megfogalmazott célokat és feladatokat. „Nagyon fontosnak tartom a szövetség tagságát, az alapszervezeteket, a területi választmányokat, ezek nélkül nincs pedagógusszövetség. (Ibos Emese felvétele) Kiemelten fókuszálni szeretnék a szakmaiságra, a szövetségen belül erős szakmai életet szeretnék kialakítani” - mondta az új elnök, aki a határon túli magyar pedagógusszervezetekkel és az anyaországgal is ápolni akarja a jó kapcsolatokat. Emellett törekedni fog arra is, hogy a hazai szakmai szervezetekkel és az oktatási minisztériummal is szorosabbá váljon az együttműködés a magyar iskolákat érintő kérdésekben. Törekedni fog továbbá szakmai műhelyek kialakítására. A küldöttek módosították a szervezet alapszabályát. Felesleges hatósági zaklatást hozott a magyarországi hajléktalantörvény A hajléktalantörvény október 15-én lépett életbe Magyarországon KÓSAANDRÁS Már néhány embert őrizetbe vettek és bíróság elé állítottak az október 15-én életbe lépett hajléktalantörvény alapján Magyarországon. A rendőrök igyekeznek emberségesen fellépni, de előfordulnak túlkapások. Budapest. A járőröző-, az őrszobán a szabálysértési őrizetet végző rendőrök, a bírósági teremőr, a kirendelt ügyész, a védő, a jegyzőkönyvezést végző adminisztrátor, az ítéletet meghozó bírósági fogalmazó bére, a rendőrség és a bíróság rezsiköltsége, a szabálysértési őrizet költségei - csak jelzésszerűen mutatjuk, mennyi helyre kell közpénzt költeni azért Magyarországon október 15-e óta, hogy egy egyébként semmilyen más jogszabályt nem sértő hajléktalan hatósági figyelmeztetésben részesüljön. Mindez jól érzékelteti, hogy vélhetően azoknak lesz igaza, akik előre figyelmeztettek: attól, hogy az „életvitelszerű utcai tartózkodást” szabálysértéssé tették, még nem sikerült megoldani a hajléktalanság problémáját, viszont sikerült újabb, teljesen felesleges feladatokat kreálni az amúgy is leterhelt rendőrségnek és bíróságoknak. Nem tudott hová menni Bár civil szervezetek attól tartottak, a „hajléktalantörvény” életbe lépése után tömeges razziák, előállítások jöhetnek, ez egyelőre nem következett be. Cikkünk megjelenéséig tíz alatt van a szabálysértés miatt őrizetbe vett hajléktalanok száma, eddig Gödöllőn, Budapesten, Pécsen és Kaposváron történtek őrizetbe vételek. A budapesti Központi Kerületi Bíróságon két, egymás után lezavart perben egy idős férfit és egy nőt ítéltek el. A 61 éves nő esete példaértékű: világéletében dolgozott, élettársával 14 évig éltek albérletben, de a férfi halála után nem sokkal el kellett hagynia a lakást, egy fizetésből nem tudott megfizethető másikat találni. Elment ugyan hajléktalanszállóra, de ott koszt, rendetlenséget, részegeskedő embereket talált, nem akart ott aludni, inkább az utcát választotta. A XI. kerületben, a Feneketlen tónál húzta meg magát kutyájával, megmaradt ingóságait egy fóliazsákban tartotta. Nem részegeskedett, nem szemetelt, a környékbeliek egy idő után ismerték. A rendőrök az előállítása napján háromszor figyelmeztették néhány órán belül, de mivel nem tudott hova menni és a személyes tárgyait, ruháját sem akarta magára hagyni, megállapították róla, hogy „életvitelszerűen” tartózkodik a tó partján, így előállították. A kutyáját egy civil szervezet munkatársai egy menhelyre vitték, a holmival teli fóliazsákot a Fővárosi Közterület Fenntartó vitte el. Figyelmeztetést kapott A nőt videórendszer segítségével hallgatták meg, mert bár személyesen szeretett volna jelen lenni, a bíró ezt nem tartotta szükségesnek. A videórendszer többször akadozott, hol az idős nő nem hallotta jól a neki feltett kérdéseket, hol a bírósági titkár a válaszokat. A „szabálysértő” azt is elmondta, ő közmunkát is vállalna, de a rendőrségen nem sikerült elintéznie, hogy egészségügyi alkalmassági vizsgálatra kerüljön. Az idős nő védelmét ellátó Utcajogász Szolgálat ügyvédje az eljárás megszüntetését kérte, de az ítéletet meghozó bírósági titkár végül figyelmeztetésben részesítette a nőt. (Fotó: Shutterstock) Tiltakozó ügyvédek Pécsen viszont megszüntették az eljárást egy idős férfi ellen, a titkár ott arra hivatkozott, hogy még kiforratlan a törvény alkalmazása, nem egyértelmű, a rendőrség hogyan rögzíti írásban a három figyelmeztetést, ami után elvileg jön az előállítás. A törvény ellen petícióban tiltakozó több száz ügyvéd szerint egyébként ez lenne a helyes megoldás a bírósági titkároktól, ők arra hivatkoznak, eleve alkotmányellenes, hogy a magyar szabálysértési törvény szerint bármely szabálysértés esetén a büntetést ki lehet váltani pénzbírsággal, kivéve ezt az egy esetet. A Kaposvári Járásbíróságra egy 54 éves hajléktalant vittek, a férfi elítélése helyett felfüggesztették az eljárást, és az alkotmánybírósághoz fordultak. Az indoklásban az szerepel, hogy a hajléktalanok kriminalizálása több ponton is az Alaptörvénybe ütközik. Mi lesz a kutyákkal? Egy utcai segítő szolgálat munkatársa azt mondta az Uj Szónak, tapasztalataik szerint a rendőrség egyelőre igyekszik emberségesen fellépni, ennek ellenére a politikai nyomás egyértelmű a fegyveres testület tagjain és az ítéleteket meghozó bírósági titkárokon is: előállítani, büntetni kell. Utóbbiak esetében ráadásul alapvető karrierbeli és egzisztenciális kérdést jelent, hogy mikor léptethetik elő őket bíróvá, nyilvánvalóan nem fognak szembe menni a politikai elvárásokkal. A jogszabály nyomán ráadásul még csak most kezd jelentkezni számos olyan anomália, amire a jogalkotók nem gondoltak: például, hogy mi lesz az őrizetre ítélt hajléktalanok kutyáival. Mivel a gyepmesteri telepek már így is jellemzően túlzsúfoltak, még több állatot már nehezen lehetne elhelyezni, félő, hogy előbb-utóbb gyakorlattá válik az elaltatásuk. 15 új hajléktalan Ugyanígy a törvényre hivatkozva romboltak le például Budapest egyik külterületén a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai egy erdős területen több kalyibát, tizenöt ember lakhatását lehetetlenítve el ezzel. A Parkerdő munkatársai szintén a hajléktalantörvényre hivatkoztak, de jogászok szerint ebben az esetben egyáltalán nem áll meg a „közterületen” való életvitelszerű tartózkodás. A Parkerdő munkatársai ráadásul arra hivatkoztak, hogy csak azokat a bódékat rombolták le, ahol nem laktak, de ezeknek a lakói éppen azért nem voltak ott, mert dolgoztak. A lényeg: tizenöt ember kényszerült elhagyni eddigi lakhelyét és vált, immár valóban hajléktalanná.
