Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-25 / 246. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com I 2018. október 25. Az én jelöltem Tőzsgyokeres, nem gyüttment, akit megtisztelhetek az úrnánál SÁNTA SZILÁRD A önkormányzati választáson az én jelöltem megnyerő JL mosolyú. Olyan jelölt, aki nemcsak tesz, de ígér is. Céljait elfíírészelhetetlen alappillérekre építi, ott is látja a megoldást, ahol a jelenlegi vezetés tisztánlátását pártérdekek és harcocskák homályosítják el, szemükre gazdasági lobbicsoportok vetnek szürke hályogot. Bár azt még nem döntötte el, hogy a magyar nyelv mezején vagy oltárán száll síkra szűkebb vagy tágabb pátriája miatt. Ajelöltem az integráló és domesztikáló erő, egyszerre felvidéki és szlovákiai magyar. Sokoldalúságát mind a szakmai, mind a magánéletben meggyőzően bizonyította, legutóbb a kampányban, amikor a kampányújságban nő volt, az óriásplakáton férfi. A legnagyobb mértékben képes közösségünk érdekeit érvényesíteni, leteperve is erőt mutat, energiáját nem pazarolja kisded harcokra. Megválasztásával a határozott irányt mutató stratégia szelleme érvényesül majd; a hely, ahol élünk, minden téren centrum lesz a centrumban. Az eddigi irány sem volt mindig rossz, de elérkezett az idő, hogy ne kesztyűs kézzel oldjuk a nehéz kérdéseket és levetkőzzük végre a gyerekbetegségeket. Szilárd meggyőződésem, hogy ajelöltemjózanul látja, hogy a hangsúlyt hova kell fektetni, mert ne felejtsük el, mindig van hova fejlődni, és én tudom, és nemcsak tudom, de hiszem, ő lehet a széthúzó közösség sikerkovácsa, összetartója. Úgy vélem, hogy tovább tudja kamatoztatni képességeit mindannyiunkjavára. Egy makulátlan személyt ismerhettem meg benne, aki az acsarkodó jelöltek közt is megállja a helyét, ha a helyzet megkívánja, nem ijed meg a saját árnyékától, beleáll a sárdobálásba, az áskálódás vakondmunkáját nem bízza másra. Az eddigi eredményeim is őt igazolják. Nem a levegőbe beszél, a programja nyilvános, megannyi ötletvihar eredménye. Kitér például a jövő generációinak igényeire, a multifunkcionális műfüves pályát újabb és újabb funkciókkal bővíti. Nem árul zsákbamacskát, nyíltan hangoztatja, hogy ma, amikor a polgárok minden értelemben veszélyeztetettek, fokozott közbiztonságra van szükség - meg kell tanulni megvédeni magunkat. A mikéntről rögvest a megválasztást követően részletesen tájékoztat. A pedigréje kifogástalan, tőzsgyökeres, nem gyüttment. Ez a tény is magáért beszél, aki ezt nem érti, az egészen bizonyosan nem velünk van, hanem valaki másnak az érdekeit képviseli, de mi ezt nem szemlélhetjük ölbe tett kézzel. O évek óta értünk fáradozik, csomagtartóból karitative jótékonykodik, VIP páholyból szelfizik. Övé a tisztelet, mert ő a kivétel, a tenni akarása nem fékezett habzású. Meg kell valljam, abban az - egyszerre - szerencsés és kiváltságos helyzetben leledzem, hogy megtisztelhetem a bizalmammal, amikor az urnához járulhatok. Van jövőnk! Zenélő diliház (Cartoon izer) I 7 Még egy exit FELEDY BOTOND F jabb hidegháborús relikviától köszönhetünk el: a korszak végé-U nek jellemző „termékei” voltak a fegyverkorlátozási megállapodások. Most úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök kivezeti az Egyesült Államokat a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris rakétákról szóló szerződésből (INF). Erről már Barack Obama idején is esett szó, Washington szempontjából ez a kétoldalú megállapodás több okból sem tartható. Egyrészt az oroszok alighanem megszegték már rég az INF-et, amikor a Novátor rakétáikat kifejlesztették, amelyek feltehetőleg éppen ebbe a típusba esnek. De ez önmagában még Obamáékat nem vitte rá arra, hogy kilépjenek a szerződésből. Ez most inkább ürügynek tűnik azért, hogy a kínaiakkal szemben hadrendbe állíthatóak legyenek az amerikai közepes hatótávolságú földi indítású rakéták. A valódi verseny ugyanis a Csendes-óceánon folyik. Az oroszok pénze véges, az alacsony olajár mellett a közeljövőben sem fognak nagy fegyverkezési versenybe kezdeni. Még ha látványosan meg is mutatnak egyes prototípusokat, a tömeggyártás, hadrendben tartás és gyakorlatozás drága. Kína eközben végig gond nélkül fejleszthetett ilyen rakétákat: a hidegháború végén sem merült fel senkiben, hogy e megállapodásba Pekinget is bevonják. így alakult ki az az amerikai szempontból érthetően bosszantó helyzet, hogy míg az oroszok titokban megszegték a szerződésű a kínaiak meg nyíltan építették a rakétákat, addig Washington betartotta a megállapodást, a maga kárára. Most ennek vet véget Trump. Ez persze sok kérdést vet fel az európai szövetségesek - a magunk - szempontjából. 1987-ben ugyanis ez az egyezség volt az, amely jelentős európai nukleáris leszereléshez vezetett, vagyis amelynek eredményeképpen a hírhedt orosz SS-20- as rakétákat és amerikai megfelelőiket kivonták a kontinensünk országainak jelentős részéből. 2002-ben egy hasonló egyezményből, az ABM- megállapodásból (rakétavédelmi eszközökre vonatkozott), már kilépett George W. Bush, mert akkor akarta az elhíresült rakétapajzsot középeurópai országokba telepíteni, hivatalosan az iráni fenyegetéssel szemben. Az európai szövetségesek közt okozhat komolyabb törést ez a mostani lépés: míg London és Varsó jó előre biztosította Washingtont a támogatásáról, addig Párizs és Berlin aggódik, elsősorban az orosz reakciók miatt. Alighanem hamarosan megjelenhetnek lengyel területeken az amerikai rakéták, de a kontinens USA általi felfegyverzését nem mindenki várja ennyire. Ennek egyrészt az az oka, hogy a németeknek mindig nagyobb az érdekük az Oroszországgal való párbeszédre, mint az USA-nak, másrészt pedig az egész európai védelmi közösség megteremtése - közös hadsereg, uniós zászlóaljak stb. - azt kívánná, hogy az USA ne ossza meg aNATO-n belüli szövetségeseit az orosz törésvonal mentén. Ezen kellene tehát most Európának felülkerekednie, mert azt nem várhatjuk el Washingtontól, hogy Kínával szemben ne folyamodjon ahhoz, amit Peking egyébként évek óta háborítatlanul fejleszt. Megint ott vagyunk, hogy az európai NATO-tagoknak először maguk közt kellene egyeztetni és közösen kéne fellépni - és ez megint nem sikerült. FIGYELŐ Litvinyenko, Szkripal, Hasogdzsi Dzsamál Hasogdzsi újságíró meggyilkolásának rá kellene végre ébreszteni a világot az önkényuralmi államok gyilkos működésére - jelentette ki a 2006-ban sugárzó izotóppal Londonban megölt Alekszandr Litvinyenko egykori orosz hírszerző özvegye. Marina Litvinyenko a londoni parlamentben egy rendezvényen azt mondta: férje meggyilkolása és az orosz elnök példája hozzájárulhatott ahhoz, hogy olyan közeg alakuljon ki, amelyben egyes kormányok azt gondolják, milyen egyszerű embereket ölni, komolyabb következmények nélkül. Litvinyenko, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredese szembefordult az orosz kormánnyal, és 2000-ben Londonba emigrált. 2006-ban hatalmas adag polóniummal megölték. Az ügyében folytatott vizsgálat szerint az orosz titkosszolgálat végzett vele, feltehetően Putyin jóváhagyásával. (MTI) Hillary Clintonnak és Barack Obamának is bombát küldtek Soros György után robbanószerkezetet küldtek Hillary Clinton volt demokrata párti elnökjelölt és Barack Obama korábbi elnöknek is. A The New York Times értesülése szerint a robbanószerkezetet a két politikus irodájába küldték, és a levelek között fedezték fel azokat. A rendőrség már vizsgálja az ügyet, közleményt egyelőre nem adtak ki, és a hatóságok egyelőre nem is kommentálták a történteket. Tegnap gyanús csomagokra bukkantak a CNN hírtelevízió New York-i irodáiban, amelyeket kiürítettek. Hírek érkeztek arról is, hogy a Fehér Házba is küldtek gyanús csomagokat, ezt azonban később cáfolták. A hírtelevízió szerkesztőségét kiürítették, de az adást nem szakították meg. A környéket rendőrautók vették körül. Donald Trump elnököt tájékoztatták a történtekről. A Fehér Ház „nagyon komolyan veszi” a helyzetet -jelentette több amerikai televízió is, ezt követően az elnöki hivatal Sarah Huckabee Sanders szóvivő aláírásával közleményt adott ki, amelyben „erőszakos támadás kísérletének” minősítette és elítélte a gyanús csomagok küldését. A Fehér Ház „hitványnak” nevezve a cselekedeteket, bejelentette: bárki legyen is az elkövető, a törvény teljes erejével járnak el ellene. Soros György postaládájába csőbombát tettek egy nappal korábban. Szinte biztos, hogy nem postán érkezett a szerkezet, hanem valaki belerakta a Bedfordhoz közel található Katonah településen lévő ház kapuja előtti ládába. A település New Yorktól 80 kilométernyire északra fekszik. A szerkezetet hétfőn találta meg a ház egyik alkalmazottja, kivitte a csomagot a közeli erdőbe és hívta a rendőrséget. A szerkezetet utászok robbantották fel, az ügyet az FBI vette át. A The New York Timest úgy tájékoztatták, terrorcselekményként kezelik az ügyet. A nyomozók kifaggatták a posta alkalmazottait, kiderült, hogy a napokban nem szállítottak csomagot a Soros-villába. Még tart a ház biztonsági kamerái felvételeinek vizsgálása, a házat rendőrök őrzik. A New York-i rendőrség közölte: terrorelhárító szakembereket küldtek a városban minden olyan helyre, amely valamiképpen kapcsolódik Soroshoz. A csomag megtalálásakor Soros György nem volt otthon. A Nyílt Társadalom Alapítványok szóvivője, Laura Silber az Egyesült Államokban és a világ sok más országában a politikát uraló, a szélsőségességet és erőszakot tápláló gyűlöletes retorikát okolta a történtekért. „A félelem, a hamis hírek és az erősödő tekintélyelvűség légkörében a halálos fenyegetésekhez elég, ha valaki a saját nézeteit hangoztatja”-mondta a szóvivő. (MTI)
