Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)

2018-10-20 / 242. szám

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2018. OKTOBER 20. ÉLETMÓD 13 így gyógyultak ők.. Nyári Krisztián nép­szerű sorozatának címe jutott eszem­be, amikor valami ugyancsak ütőset kerestem a jelen írás elé. Szliácsfürdő ugyanis hajdanában nagyon népszerű volt nagyjaink köré­ben is: megfordult itt Kossuth Lajos, Arany János és Madách Imre is. A vasúton is köny­­nyen megköze­líthető fürdő a Felvidék egyik legvadregényesebb vidékén, az azonos nevű telepü­lés felett emelkedő erdős domb­oldalon terül el, Zólyom és Beszter­cebánya közelében, szép kilátással a Garant völgyére. A névadó szliács kifejezés az útikönyv szerint posvá nyos, ingoványos földet jelent. A hely gyógyforrásait már a 13. szá­zadban is ismerték, IV. Béla 1244- ben kelt oklevele is említi. Hunyadi Mátyás 1476-ban, két évvel az Ara­góniái Beatrixszal kötött házassága után járt itt a királynéval. Megle­het, hogy a várva várt trónörökös érkezését próbálták megsürgetni - mint tudjuk, nem sok sikerrel. A közelben született Bél Mátyás pub­likálta is a gyógyhellyel kapcsolatos megfigyeléseit. Szliács kezdetben csak a közveden környék fürdője volt, de gyógyvi­zeinek köszönhetően egyre népsze­rűbb lett. Forrásainak vize szívbe­tegségek, vérszegénység, női bajok, központi nagy fürdőépület előtt állnak a Pest, Buda, Hungária, Pan­nónia nevű „palotaszerű szállók”, amelyeket híd, illetve fedett folyo­sók kötnek össze. (Ezek az épületek ma is léteznek, csak a források­hoz hasonlóan rendkívül találóan „átkeresztelték” őket: a Budából Bratislava lett, a Pestből Detvan, a Hungária az átépített Slovensko, a Pannónia pedig a Pofana.) Továb­bá új szállodasorról, vendéglőkről, kaszinóról és nyári színházról szól a híradás, amelyeket tervezett fran­­ciakertek és angolparkok vesznek körül. Főidényben több mint 400 szoba állt a vendégek rendelkezésé­re a villákon kívül is. Az épületek egy része az alpesi, de a tátrai szállókra is jellemző favázas konstrukcióval készült. Mára utol­só mohikánnak vagy inkább parti­zánnak csak a „Stary Partizán”, az egykori Metropol maradt. A fürdő az első Csehszlovák Köz­társaság idején is roppant népszerű volt, T. G. Masaryk is meglátogat­ta. A szlovák nemzeti felkelés idején in lábadoztak a sebesült partizánok. A felkelők számára kulcsfontosságú „Tri Duby” katonai repülőteret 2011-ben megnyitották a polgári légi forgalom előtt is. Hátborzon­gató és bizarr látvány, ahogy a le­szálláshoz készülődő óriási repülők - mint egykor a zeppelinek - fino-Az épületek egy része az alpesi, de a tátrai szállókra is jellemző favázas konstruk­cióval készült. man „átúsznak” a lakóházak fölött. Szliácsfürdő még az 1990-es évek­ben is nagy forgalmat bonyolított le. Az egymást váltó kormányok és tulajdonosok tétovázása miatt azonban mára siralmas állapotba került. Jóformán csak egy hotel, két fürdőház és a termálvizes strand működik a tekintélyt parancsoló épületkomplexumból, a többi, ré­gen szebb napokat látott szálloda inkább szellemtanyára hasonlít. A természet továbbra is teszi a dolgát: a fürdőpark üde és zöld, a gyógy­források buzgón bugyognak, majd gazdag vastartalmú vizük a földet is rozsdabarnára festve békésen csor­dogál alá a domboldalon Szliács városka felé. B. Mánya Agnes ízületi és idegbántalmak, valamint a gyomorpanaszok gyógyítására al­kalmas. 1823-ban előkelő vendégek láto­gattak Szliácsra: a „legmagyarabb Habsburg”, vagyis József nádor és harmadik felesége, Dorottya, akik két máig (Stefanik és Bystrica né­ven) működő savanyúvizes forrás névadói lettek. Ezek közelében fakad az eredeti nevét megtartó Lenkey és Ádám/Adam forrás. Egy másik Habsburg, Habsburg- Tescheni Albert főherceg építtette 1855-ben a források közveden közelében a fürdőben gyógyulást kereső felesége védőszentjéről elne­vezett Szent Hildegárd-kápolnát. Az épületre a későbbiekben tornyot építettek. Hiába keressük viszont Kossuth Lajos emléktábláját, csak a hűlt helyét látni a Bratislava hotel falán, ahonnan - állítólag - a 20. század utolsó éveiben eltávolították. Nem úgy Bozena Némcováét, aki az 1850-es évek elején kétszer is gyógyult itt, és akinek hősnője, Babicka még emlékpadot is kapott a történelmi szállodák mögötti te­­raszos-csobogós kertben. A „nógrádi olvasók, tisztelők” által 2005-ben állíttatott, és a Detvan hotel falán elhelyezett márványtáb­la tanúsága szerint Arany János és Madách Imre 1862 nyarán volt a fürdő vendége. Irodalomtörténeti ismereteink alapján gyanítható, hogy a Toldi írója gyomorpanasza­it, míg Az ember tragédiája szerzője a nők miatti bajait jött kúráltatni. Egy a 19. és 20. század fordulóján íródott ismertető szerint Szliácson a meleg vizes forrásokra telepített Az egykori Pest Szálló és a Budához átívelő hídja (A szerző felvételei) A hajdan szebb napokat látott Amália villa

Next

/
Oldalképek
Tartalom