Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-20 / 242. szám
2 KÖZÉLET 2018. október 20. | www.ujszo.com RÖVIDEN Megegyezett az orvosokkal a VéZP Pozsony. A több mint 2500 rendelőt tömörítő Zdravita nonprofit társasággal kötött tegnap egyezséget az Általános Egészségbiztosító (VsZP) az orvosoknak fizetendő költségtérítések megemeléséről. Egy felnőtt páciens esetében a biztosító 55 centtel, a gyermekorvosoknak páciensenként 65 centtel, a ginekológusoknak pedig 15 centtel növeli meg jövőjanuártól a költségtérítést., ,A biztosító számára kulcsfontosságú, hogy a költségtérítés megemelése megmutatkozzon a betegellátás minőségének javulásában is” - mondta a VsZP vezérigazgatója, Eubica Hlinková. (TASR) Szünetelő kapcsolat Vietnámmal Pozsony. Amíg Szlovákia nem kap elfogadható magyarázatot Hanoitól arra vonatkozóan, hogyanjutott el az elrabolt állampolgáruk Vietnámba, a külügyminisztérium befagyasztja a szlovák-vietnámi kétoldalú kapcsolatokat. Ezt Boris Gandel külügyi szóvivő jelentette ki pénteken, reagálva arra, hogy az SaS párt felszólította Miroslav Lajcák (Smer) külügyminisztert, hívja vissza hivatalából a vietnámi nagykövetet. A külügy a szóvivő szerint mindeddig semmilyen reakciót nem kapott Vietnámtól. (TASR) Korlátoznák a kormányzati költekezést Pozsony. Szlovákiában a közeljövőben nem számíthatunk arra, hogy az épp hatalmon levő kormánynak egy erre külön kidolgozott jogszabályban határozzák meg, meddig nyújtózkodhat az ország költségvetési kiadásainak a meghatározásánál - ismerte el Peter Kazimir pénzügyminiszter. Terv azonban már készült, a minisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) kidolgozta a költségvetési kiadási plafonnal kapcsolatos tanulmányát, erről most indítanak egy hónapokig tartó szakmai vitát. „Ha ez lezárul, akkor következhet a javasolt módszer tesztelése, ami évekig is eltarthat. Csak a tesztelés eredményeinek az ismeretében dönthet valamelyik következő kormány arról, hogy bevezeti-e a költségvetési kiadási plafont vagy sem” - mondta Kazimir, aki szerint erre ebben a választási időszakban egész biztosan nem kerítenek sort. Az elkövetkező szakmai vitában olyan kérdésekre keresik majd a választ, hogy a kiadási plafont az egész büdzsére vagy csak az egyes fejezeteire alkalmazzák, és arra is, hogy a plafon bevezetésével milyen mértékben szűkítenék a kormány mozgásterét. Az IFP a most közzétett elemzésében a sikeres európai példákból indul ki, költségvetési kiadási plafont vezettek már be például Hollandiában és Ausztriában is. (mi, TASR) Könnyen elhelyezkedő fiatalok ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A munkapiaci helyzet látványos javulásának köszönhetően a közápiskolából kikerülő diákok is egyre könnyebben találnak munkát. A munkaügyi hivatalnál jelentkezők között a közgazdasági, kereskedelmi, elektrotechnikai, gápipari szakközépiskolát és gimnáziumot végzettek dominálnak. Akik idén végezték el a középiskolát, és nem folytatják a tanulmányaikat, azok után szeptember elsejétől az állam már nem fizeti a járulékokat. Legkésőbb eddig el kellett dönteniük, hogy munkát vállalnak vagy bejelentkeznek a munkaügyi hivatalnál. „A jó hír, hogy évről évre egyre kevesebb végzős diák kénytelen a munkaügyi hivatalhoz fordulni” - nyilatkozta Ján Richter munkaügyi miniszter. Javuló arány Idén 52,5 ezer diák végezte el a középiskolai tanulmányait, akik közül az elmúlt hónapban csupán 5888-an regisztráltatták magukat a munkaügyi hivatalnál, az összes végzős nagyjából 11 százaléka. Tavaly ezeknek a diákoknak az aránya meghaladta a 14, 2016-ban pedig a 17 százalékot. Marián Valentovic, a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) vezérigazgatója szerint a javulás a gombamód szaporodó állásajánlatoknak köszönhető. „Az elmúlt hónapban 84,4 ezer szabad állást kínáltak a munkanélkülieknek, vagyis bőven van miből válogatni” - tette hozzá Valentovic. Hogy sokan mégsem képesek elhelyezkedni, az részben az iskolarendszer hibája is, amely nem képes hatékonyan reagálni a piaci elvárásokra. „A munkaügyi hivatalok nyilvántartásába vett végzős diákok között a közgazdasági, kereskedelmi, elektrotechnikai és gépipari szakközépiskolát, valamint a gimnáziumokat végzettek dominálnak” - mondta Richter. Növekvő szigor A munkaügyi tárca szerint továbbra is sokan vannak azonban azok is, akik csak regisztráltatják magukat a munkaügyi hivatalnál, az állásajánlatokat azonban rendszeresen visszautasítják. „Ezért az elkövetkező időszakban megvizsgáljuk, hogyan szigoríthatnánk a szabályokon azokkal szemben, akik nem akarnak dolgozni. Ha valaki többször is indokolatlanul visszautasítja a neki felajánlott munkát, azt kihúzzuk a nyilvántartásból. Persze ezt követően sem fogunk senkit sem törölni csak azért, mert az ország egyik végéből nem megy a másikba dolgozni, mivel ennek objektív okai vannak. De ha valaki többször is ajánlatot kap, és ok nélkül visszautasítja, egyszerűen töröljük a nyilvántartásból” - mondta Richter. Az ÚPSVR által tegnap közzétett adatok szerint szeptemberben 147,8 ezer munkaképes állástalant regiszt-Szeptemberben 148 ezer munkaképes állástalant regisztráltak, ami 5,38 százalékos munkanélküliségnek felel meg (Felvétel Michal Smrcok/Plus jeden deé) ráltak az országban (vagyis 1132-vel kevesebb személyt regisztráltak a munkaügyi hivatalokban, mint augusztusban), ami 5,38%-os munkanélküliségnek felel meg, szemben az egy évvel korábbi 6,42%-kal. A tavaly szeptemberihez képest több mint 27 ezerrel csökkent az állástanok száma. Regionális szinten a legnagyobb munkanélküliséget továbbra is a Rimaszombati járásból jelzik, ahol meghaladja a 17%-ot, míg a legjobb adattal ezúttal a Galgóci járás büszkélkedhet, ahol csupán 2%. (mi, TASR) Fertőzött eper a boltokban Az illatszereket is sújtja a különadó Egy ideig mellőzzük a lengyel fagyasztott epret (Fotó: Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ A hazai boltokba is került abból a Lengyelországból származó fagyasztott eperből, mely hepatitis A-val fertőzött. Az Állami Állategászságügyi ós Élelmiszeripari Felügyelet arra kóri a vásárlókat, hogy kizárólag hőkezelt formában fogyasszák a termákat. Pozsony. Úgy tűnik, ismét csődöt mondott, vagy legalábbis nem riasztott az Európai Unió figyelmeztető rendszere, melynek jeleznie kellett volna a fertőzött élelmiszert. Ehhez képest Szlovákia a szomszédos országoktól szerzett tudomást arról, hogy olyan fagyasztott eper lehet a hazai boltokban, mely hepatitis A- val fertőzött. A hepatitis A vírus (HAV) a fertőzött ember székletével kerül a környezetbe, ahol nagyon sokáig életképes. A fertőzés étellel, itallal, kézzel, illetve szabad vizek közvetítésével terjedhet. Fertőzött gyümölcsöt először Ausztriában találtak a hét elején, innen érkezett a figyelmeztetés a hazai hivatalokhoz, hogy a hazai üzletekben is lehet fertőzött áru. Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszeripari Felügyelet (SVPS) azonnal elrendelte az országos szintű ellenőrzést. Ellenőreik az ország valamennyi raktárából vettek mintát. Ezek igazolták, hogy nálunk is van fertőzött lengyel áru. Egyelőre azonban nem tudják, hogy milyen jelzés alatt érkezett az országba a problémás szállítmány, ezért egyelőre nem vonják ki a forgalomból a fagyasztott epret. Józef Bíres, az SVPS igazgatója is megerősítette, hogy valóban találtak hepatitisszel fertőzött fagyasztott epret, ezek közül az üzletláncokba is került. Bíres elmondta azt is, hogy az európai bizottságtól eddig semmilyen ajánlást nem kaptak azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell eljárniuk. Ennek ellenére azt javasolják a vásárlóknak, hogy nyersen ne fogyasszanak a fagyasztott gyümölcsből, csak hőkezelés után. Fagyasztott gyümölcsöt elsősorban a kész ételek előállítására használják, ezek közül is sütemények vagy fagylalt előállítására. Jobbára nagyobb mennyiségben szállodák és vendéglátóipari egységek vásárolják. Fertőzött terméket Ausztriában és Svédországban is találtak. Az unió élelmiszer-biztonsági rendere nem először mondott csődöt. Nem riasztott akkor sem, amikor néhány hónapja fipronillal fertőzött tojást találtak az unió több országában. Nem érkezett figyelmeztetés akkor sem, amikor fertőzött mexikói hús érkezett Európába. (ie, tasr, RTVS) Pozsony. Az élelmiszereket forgalmazó boltokat sújtó 2,5%os, az SNS képviselői által kidolgozott különadó-tervezet azokat az üzletláncokat is hátrányosan érinti, amelyek csak részben árusítanak élelmiszert. Ide tartozik a DM Drogerie társaság is, ahol az élelmiszer a teljes kínálat alig 15%-át adja, mégis a teljes nettó forgalom után kell befizetni az összeget - közölte Martin Podhradsky, a cég ügyvezetője. Ebben az esetben a mosópor, a szappan vagy akár a dezodor árát is megterheli a meggondolatlan adó, arról nem is szólva, hogy az üzletlánc gyakorlatilag veszteségessé válik. Ez viszont megállítaná a fejlesztéseket, pedig a német tulajdonú társaság fokozatosan a jelenlegi 140-ről 200-ra tervezi emelni a Szlovákiában működő boltjai számát. Arról nem is szólva, hogy a bérfejlesztést is veszélyeztetné a váratlanul érkezett adóteher, márpedigaDM Drogerie napjainkban 14. fizetést is folyósít. Á törvénytervezetet nem finomítani, enyhíteni kell, hanem teljes mértékben elvetni torzító és igazságtalan mivolta miatt - mondta Podhradsky. A hibát érzékelheti az SNS is, hiszen az egyik előterjesztő, Radovan Báláz is meglebegtette a módosítás lehetőségét. Az ellenzék szinte egységesen emelte fel hangját az ágazati különadó miatt, ami a magyar és a lengyel példa láttán minden jel szerint európai uniós normákba is ütközhet. A Híd pedig úgy véli, nem sújthatja újabb teher a kisebb és a közepes nagyságú boltokat, (só)
