Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)

2018-10-19 / 241. szám

8 I RÖVIDEN Húsz óv után búcsúzik a Portugál Budapest. Tegnapjátszották utol­jára a Katona József Színház le­gendás előadását, a Portugált. Eg­­ressy Zoltán darabját Lukáts Andor rendezésében napra pontosan húsz éve, 1998. október 18-ánmutatták be, és egészen mostanáig telt ház­zal ment. Sokan a bemutató óta játszottak az előadásban, így Pel­­sőczy Réka, Csuja Imre, Bán Já­nos, Lengyel Ferenc, Takátsy Pé­ter, Kása Gyula, Szirtes Ági és Varga Zoltán. De van olyan szerep is, a Feleség, amelyet már négy színésznő, Ónodi Eszter, Szandtner Anna, Fullajtár Andrea és Jordán Adél játszott. A Portugál a Katona történetének legtöbbször, 423-szor játszott előadása. Húsz év év alatt több mint 15 0 ezer néző látta. (k) Milyen volt 56 nálunk Somorja. Egyéves munkát követően, október 23-án mutatja be a Fórum Kisebb­­ségkutató Intézet új doku­­mentumfilmjót, amely az 1956-os forradalom csehszlovákiai vonatkozá­saival foglalkozik. A 60 perces filmben 15 vissza­emlékező és 4 történész színészek, zenészek közreműködésével re­konstruálja az eseményeket. Szere­pel benne például Tőzsér Árpád költő, aki Nagy János szobrásszal részt akart venni az 56-os budapesti harcokban, és Dolník Erzsébet pe­dagógus, volt parlamenti képvise­lő, aki megtagadta a kommunista hűségnyilatkozat elfogadását. A Muszkaföldön és a Nyugati fogságban után ez a harmadik, tör­ténelmünket népszerűsítő audiovi­zuális tartalom a Fórum műhelyé­ből. Az ősbemutató október 23-án, 18 órai kezdettel lesz a komáromi Tátra moziban. Ezzel párhuzamo­san több településen is levetítik az alkotást, a belépés mindenütt díjta­lan. A helyszínek és időpontok: Bős, Csemadok-ház, október 23., 19.00, Csallóközcsütörtök, kultúr­ház, október 23., 19.00, Dunaszer­­dahely, kultúrház, október 23., 18.00, Érsekújvár, Kultúrkorzó, október 23., Fülek, városi könyv­tár, október 23., 16.30, Gúta, kul­­túrház, október 23., 18.00, Ipoly­ság, a város színházterme, október 23., 17.00, Illésháza, kultúrház, ok­tóber 28., Kassa, Csemadok pin­ceklub, október 23., 18.00, Király­rév, kultúrház, október., 18.00, Lé­va, Reviczky Ház, október 29., Nagyszarva, kultúrház, október 23., 18.30, Nádszeg, kultúrház, október 23., 17.30, Nyárasd, kultúrház, ok­tóber 23., Nyékvárkony, kultúrház, november 29., 17.30, Párkány, Da­nubius mozi, október 23., 17.00, Pered, kultúrház, október 24., 17.30, Rimaszombat, Csillagház, október 23., 17.00, Somotja, Fó­rum Kisebbségkutató Intézet, ok­tóber 23., 19.00, Szene, alapiskola, október 23., 19.00, Vágkirályfa, kultúrház, október 23., Vágsellye, Magyar Ház, október 24. A további helyszínekről a www. foruminst.sk honlapon tájékozód­hatnak. Az 1956 - Az elfelejtett forradalom című dokumentumfilm elkészítését a Kisebbségi Kulturá­lis Alap támogatta. (k) Havasi Péter rendező életműdíjat kapott Szepsi. A kassai amatőr rendező és színházi szakember, Havasi Pé­ter kapta a 20. Egressy Béni Szín­játszó Fesztivál életműdíját. Ezt az elismerést évente ítéli oda a a Csemadok Kassa-kömyéke Te­rületi Választmánya a hazai ma­gyar amatőr színjátszásban végzett kiemelkedő tevékenységért. A dí­jazottat a fesztivál tegnapi megnyi­tóján kollégája, a füleki Mázik Ist­ván rendező méltatta. „Legfőbb jellemzője a szigorú színházi igényesség. Rendezői, szervezői, újságírói, közéleti tevé­kenysége, a felvidéki magyarság lelki és szellemi gyarapodásáért folytatott munkája példaértékű. /.../ (Képarchívum) Legendás, formabontó, országos hírű előadások színhelye volt a Pin­­ceszínpad. Tizenhat éven keresztül együttesével jelentős sikereket ért el. Háromszor nyerte el a szlováki­ai magyar színjátszók országos versenye, a komáromi Jókai Napok födíját. Két ízben dramaturgiai díj­jal jutalmazták az általa szerkesz­tett műsorokért. Színjátszó együt­tesével sikeresen szerepelt hazai és külföldi fesztiválokon is.” Havasi Pétert legtöbben a Pátria Rádióból ismerik, amelynek kassai szerkesztőségében 1995-től nyug­díjba vonulásáig dolgozott, és amelynek ma is külső munkatársa. 2003-ban megalapította Kassán a Hemád Magyar Lap- és Könyvki­adót, ahol a Kassai Figyelő című folyóirat főszerkesztője lett. T evékeny ségéért 2010-ben megkapta Kassa Főpolgármesteré­nek Díját, 2011-ben a Magyar Új­sághók Szövetségének Aranytoll díját, 2013-ban a Magyar Érdem­rend Lovagkeresztjét, 2015-ben pedig a Magyar Keresztényde­mokrata Szövetség Szüllő Géza­­díját. Kritikusként, illetve a zsűri tag­jaként a kezdetektől jelen van az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválon. Tavaly óta a Pince­­színház ismét működik a vezetése alatt. (luk) KULTÚRA 2018. október 19.1 www.ujszo.com A Londonba tartó gépre diplomataküldeményként pakolják be a csempészárut (Fotó: Forumfilm/ Martin Spelda) Egy bukás története Ondfej Trojan a politika hátterében egy családi tragédiát is láttat TALLÓSI BÉLA Valós események alapján történelmi, politikai és családi drámát forgatott Ondfej Trojan. Súlyos kockákon, kevés akcióval, annál igényesebb dialógusokkal rekonstruálja Zoltán Goldberger, azaz Zdenék Toman nem mindennapi életútját, a második világhá­ború befejezésétől az 1948-as szocialista forradalomig terjedő időszakra fókuszálva. Ondfej Trojan műhelyében szüle­tett már remek vígjáték és súlyos drá­ma egyaránt. 2003-ban forgatta a Zelary című drámát (férfi főszerepét Cserhalmi György alakítja), mely a német megszállás idején, a világhá­ború alatt játszódik. Főhőse egy fiatal orvostanhallgató ápolónő, aki részt vesz az ellenállási mozgalomban. A Gestapo egyre elszántabban keresi az ellenállási csoport tagjait, ezért az egyik beteg, egy parasztember segít az ápolónőn. Magával viszi egy el­dugott hegyi faluba, Zelaryba. Trojan mozgóképe - mely a két idegen em­ber kényszerű kapcsolatát tálja fel - a legjobb idegen film kategóriában be­került az Oscar-jelölt alkotások közé. 2010-ben a cseh rendező könnye­debb témát dolgozott fel Személy­azonossági igazolvány című vígjáté­kéban, mely négy fiatal sorsát követi nyomon a hetvenes években, azután, hogy tizenöt évesen átveszik a sze­mélyi igazolványukat. Mindkét film­re jellemző az igényes, mély, min­denre kiterjedő lélektani, valamint a kor atmoszférájának pontos ábrázo­lása. Ugyanez érvényes Trojan leg­újabb opusára is. A Toman döntően dialógusokra épülő, erősen intellek­tuális, súlyos film. Fontos informá­ciókkal teli, sokszor egészen tömör, rövid párbeszédei mindvégig teljes összpontosítást igényelnek. A címszereplő, a zsidó magyar családban született Zoltán Goldber­ger, azaz Zdenék Toman (Jifí Macháőek alakítja) történelmet for­máló, sokoldalú személyiség volt, de kevésbé ismert, mert igyekeztek róla nem beszélni (nem éppen kirakatba kívánkozó, dicséretet érdemlő üzleti machinációi miatt). Trojan rendezése a politikai csatározásokból hasznot húzó kém és spekuláns üzletember felfelé ívelő karrieijét, majd csúfos bukását, valamint családja tragédiá­ját követi nyomon. A film a háború végével indít, be­mutatva, hogy Toman Londonból hazatérve jelen van az ideiglenes csehszlovák kormány kassai alaku­lásánál. Innen startol el a férfi vitat­ható karrierje, ahogy morális skru-FILMKOCKA Tornán ■ Színes cseh-szlovák történelmi dráma, 2018,145 perc ■ Rendező: Ondfej Trojan ■ Forgatókönyvíró: Zdenka Simandlová, Ondfej Trojan ■ Operatőr: Tornáé Sysel ■ Zene: Michal Novinski ■ Szereplők: Jifí Macháőek, Katefina Winterová, Roman Luknár, Kristyna Boková, Stanislav Majer, Tárta Pauhofová, Marián Mitaä, Lukáé Latinák, Ady Hajdú A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. pulusok nélküli, hatalomvágyó, mindenre elszánt üzletemberként belekeveredik a politikába. A poli­tikai kalandorkodás életforma nála; mindenen és mindenkin gátlástala­nul átgázol, még a legközelebbi hozzátartozóin is. Zoltán/Zdenék lánytestvére koncentrációs táborból érkezik haza a történet elején (ekkor a testvérek néhány magyar monda­tot is váltanak egymással). Később segítséget kér az akkor már befolyá­sos testvérétől, de az elutasítja. To­man felesége (Katefina Winterová) gyereket szeretne - neje intim kö­zeledését azzal hárítja el, hogy a po­litikát választotta a gyerek helyett. Tomant testhezálló feladattal bíz­zák meg, pénzt kell szereznie a kom­munista párt választási kampányá­hoz. Megvannak a londoni és a hazai diplomáciai kapcsolatai ahhoz, hogy tisztességtelen módon - esetenként zsarolástól sem visszariadva és csa­lásokhoz folyamodva - csempész­áruval kereskedjen bárkivel, magas rangú politikusokkal, háborús bűnö­sökkel vagy akár azok áldozataival. A párt megerősödésén és a szocia­lista forradalom előkészítésén dol­gozó politikusoktól Toman szabad kezet kap. A fifikás csaló és mani­pulátor a külföldről befolyó pénz nem kis részét megtartja magának, ami­ből fényűző életet él a feleségével. 1948 februárja után viszont a párt fe­jesei közül ő lett az első áldozat, az első politikai fogoly. Ondfej Trojan korabeli dokumen­tumok és szemtanúk vallomásai alapján igyekezet hűen rekonstruálni a politikai eseményeket. A doku­­mentarista, száraz stílus nehezíti az érzelmi kapcsolódású egy idő után a politikai üzérkedések kezdenek át­láthatatlanná, alig követhető válni. A családi, személyes, intimebb vonalra - különösen a feleség karaktere ki­domborításának köszönhetően - le­het igazából rákapcsolódni. Zdenék Toman (Jifí Macháőek), a mindenkin átgázoló spekuláns (Fotó: Forumfilm/Bára Lockefeer)

Next

/
Oldalképek
Tartalom