Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-19 / 241. szám
2 I KOZELET 2018. október 19. | www.ujszo.com Még nincs egyezség az alkotmánybírókról Pozsony. Nem tárgyalt a parlament az alkotmánybírók kiválasztását és megválasztását szabályzó módosító javaslatokról - tudtuk meg Gál Gábor (Híd) igazságügyi minisztertől. Az eredeti tervek szerint a plénumnak már tegnap második olvasatban kellett volna tárgyalni a javaslatokról. Gál elmondta, hogy eddig még az ellenzék közös módosító javaslatát, melyet hétfőn harangozott be az SaS, az OEaNO, a Sme rodina és a Spolu vezetése, sem kapta meg. Ugyanakkor a Smer sem tett le arról, hogy saját javaslatát, mellyel váratlanul, szeptember végén állt elő, valamilyen formában átültesse. Háttér-információk szerint, mivel egyelőre nem körvonalazódik a koalíció és az ellenzéki pártok között az egyezség, felmerült annak a lehetősége is, hogy meghosszabbítanák az alkotmánybírók mandátumát. Ezt az értesülést az igazságügyi miniszter nem erősítette meg. Februárban a 13 tagú taláros testület 9 tagjának lejár a mandátuma. így a pártokat egyre inkább sürgeti az idő. Ráadásul a módosító javaslatok jóváhagyását követően a módosítástól függően 9, illetve 18 bírójelöltet is meg kell választania a plénumnak. Egyelőre a választás módjában sem tudnak közös nevezőre jutni, a jelöltekről - állításaik szerint - egyelőre nem is egyeztetnek a pártok képviselői. (ie) Törvénytár a nemzetiségek nyelvén IBOS EMESE Pozsony, öt kisebbségi nyelvén tegnaptól a kisebbségeket érintő néhány törvény elérhető az igazságügyi minisztérium által üzemeltetett jogi információs portálon. A kínálatot bővíteni akarják. Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztos elmondta, hogy Szlovákia 2002-ben fogadta el a kisebbségi nyelvek európai chartáját, melyben vállalta, hogy a kisebbségi nyelveken is elérhetővé teszi a legfontosabb törvényeket, rendeleteket. „Úgy vélem, hogy a mai nappal Szlovákia elkezdi teljesíteni ezt a vállalását” - szögezte le Bukovszky László. A fordítások kidolgozására a biztos még év elején munkacsoportokat hozott létre, melyek négy hónapon keresztül dolgoztak a 32 jogszabály és határozat magyar, roma, ruszin, ukrán és német nyelvű fordításain. A kisebbségi nyelvek kiválasztása nem véletlenszerű, a kisebbségek nyelvhasználatát szabályzó tör-Elérhető fordítások ► magyar nyelven 7 ► ruszin nyelven 7 ► roma nyelven 5 ► német nyelven 6 ► ukrán nyelven 7 Pfundtner Edit, Gál Gábor, Bukovszky László (Képarchívum) vény ennek az öt kisebbségnek teszi lehetővé, hogy nyelvét hivatali ügyintézés során szóban és írásban használja. Eddig olyan jogszabályokat fordítottak le, melyek a kisebbségek jogaival kapcsolatosak, ilyen az alkotmány, az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó törvények, a kulturális alapról szóló törvény, a nyelvek chartája, a keretegyezmény és két kormányrendelet fordítása is elkészült. Az eddigi fordítások költségeit az igazságügyi tárca állta, ők működtetik ugyanis a jogi információs portált. A lefordított jogszabályok listája nem végleges, a munkát folytatni akarják. Bukovszky László nem akart spekulálni arról, milyen további jogszabályokat fognak lefordítani. „Szeretnénk, ha az egyes kisebbségek jeleznék, nekik mely törvények fordítása lenne fontos” - mondta a kisebbségi biztos, aki szerint az anyakönyvi hivatalok, az információs törvény, a közoktatási törvény, valamint az önkormányzatokról szóló jogszabályok fordítása kerülhet sorra. Gál Gábor (Híd) igazságügyi miniszter elmondta, hogy a tárca által üzemeltetett Slov-lex portálon egyelőre tesztelik a nemzetiségi nyelveken elérhető fordítások üzemeltetését. A rendszert folyamatosan csiszolják. Gál szerint egyelőre nincs kapacitás arra, hogy a tárcaközi egyeztetésekre beterjesztett tervezetek, határozatok fordítása is felkerüljön a portálra. A kisebbségek hivatali nyelvhasználata mellett ennek a kezdeményezésnek további pozitívuma, hogy egységesítették a terminológiát, s azt állami szintre emelték. Bizonyos nyelveken már eddig is léteztek törvényfordítások, magyarul már a meciari időkből is. A magyar nyelvű fordításoknál a szakmai háttér volt a legfontosabb. Törlik a pártnevekből Kotlebát és Kollárt ÖSSZEFOGLALÓ Az ország történetében nemegyszer jelent meg a politikai pártok nevében a pártelnök nave, jelenleg a parlamentben két ilyen mozgalom van: a Marian Kotlába - Mi Szlovákiánk Néppárt éa a Sme rodlna - Boris Kollár. A háton elfogadott párttörvény értelmében jövőre törölni kell az elnevezésből a személyneveket. Pozsony. Amikor Dániel Lipsic és Jana Zitnanská 2012-ben kilépett a KDH-ból, megalapította a Nová vaősina (jelenlegi NOVA) mozgalmat. De miután kiderült, hogy a pártnak túl alacsony a népszerűsége, a nevét Nová váésina (Dániel Lipsic)re módosították. Kollár esete más volt, mivel pártját nem sokkal a 2016-os parlamenti választás előtt hozta létre, s már nem volt ideje az aláírások gyűjtésére, illetve a mozgalom népszerűsítésére, egy létező párt elnevezésének módosításával hozta létre a Sme rodina - Boris Kollár mozgalmat. Ugyancsak 20lóban, a választások előtt egészítették ki a szélsőséges LSNS elnevezését a pártelnök, Marian Kotleba nevével. 2019-től ismét módosítani fog kelleni az elnevezéseket. Kötelező taglétszám A jogszabály újonnan azt is meghatározza, hogy egy párt végrehajtó szervének legalább kilenc tagból kell állnia. A parlamenti és az EP- választásokra összeállított jelöltlistáknak tartalmazniuk kell majd vagy az adott párt közgyűlésének taglistáj át, melyen legalább 45 névnek kell szerepelnie, vagy a párttagok listáját, amelyen legalább kétszer annyi nevet kell majd feltüntetni, mint a jelöltlistán. így, ha egy mozgalom például a parlamenti választáson 150 jelöltet indít, 300 tagot kell felmutatnia. A pártoknak továbbá egy nyilvántartást is vezetniük kellene a tagjaikról, melyben fel kellene tüntetni a tagok nevét, lakhelyét, aláírását, valamint egyéb személyes adatokat. Szlovákiában jelenleg a Smer a legtöbb tagot számláló politikai párt. Az éves jelentés szerint 2017 végéig 15 182 tagja volt Robert Fico pártjának, ezzel a taglétszámmal messze megelőzte a többi politikai pártot és mozgalmat. A taglétszámot tekintve a második és a harmadik helyen két parlamenten kívüli párt, az MKP (9200 tag) és a KDH (8947 tag) végzett. Következik az SNS (7662 tag), a Híd (5517 tag), a parlamenten kívüli KSS (1793 tag), az LSNS (1439 tag), a Sme rodina (1350 tag), a parlamenten kívüli Spolu (896 tag) és a Progresívne Slovensko (mintegy 400 tag). Az SaS-nek már hagyományosan alacsony a taglétszáma. A pártnak jelenleg 208 tagja van, emellett a liberálisok 6478 szimpatizánst tar; tanak nyilván. Az OCaNO mozgalomnak év végéig 13 tagja volt. Tilalom a betiltottnak A párttörvény hatályba lépését követően elzárnák a jövőben a politikától azokat, akiknek a pártját a ; Legfelsőbb Bíróság egyszer már betiltotta. A törvény értelmében a betiltott politikai pártok alapítói vagy a programalkotói öt évig nem alapíthatnának új pártot, nem is szerepelhetnének új párt vezetésében, alapító bizottságában, s már létező politikai párt vezető struktúrájának sem i lehetnének a tagjai. Ez a szabályozás Marian Kotleba ellen irányul, akinek Szlovák Testvériség - Nemzeti Párt mozgalmát • 2006-ban tiltotta be a Legfelsőbb Bíróság, jelenlegi pártjának felosz: látását pedig Jaromír Ciznár főügyész kérvényezte. Egyébként még : ha a ESNS-t be is tiltaná a ESNS-t, a párttörvény sem akadályozná meg Kotlebának, hogy a következő pártlistás választáson. Elég lenne, ha formálisan nem lenne feltüntetve a párt vezető struktúráiban. A párttörvény 2019. január 1-jén lép hatályba, ám nem kizárt, hogy az SaS az Alkotmánybíróságra adja. A ; párt a törvény több szabályozását abszurdnak tartja, s felszólította Andrej Kiska államfőt, hogy ne hja ; alá. „Meggyőződésünk, hogy jogsértő, ha a választásokon való részvétel feltétele a párt tagjainak száma” - olvasható az SaS sajtónyilat: kozatában. (dem, TASR) Boris Kollárnak is módosítania kell pártja nevét (TASR-feivétei)
