Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)

2018-10-18 / 240. szám

^y^^íjvTEGÉszsÉG A sertéspestis és afrikai típusá­nak kórjelzésé­hez is laborató­riumi vizsgálatot kell igénybe venni. Minden heveny lázzal és vérzéssel járó sertésbe­tegség során fennáll a gyanú ezek jelenlétére; a szükséges lépéseket már a betegség gyanújának a felmerülésekor meg kell tenni. A sertéspestis a házi és a vaddisznó lázas tünetekkel, a hátulsó testfél gyengeségével és testszerte vérzésekkel járó, heveny lefolyású ragályos be­tegsége. A betegséget először 1833- ban az USA-ban írták le, pár évtizeddel később már Eu­rópában is észlelték. A be­tegség kórokozóját először baktériumnak tulajdonítot­ták. 1903-ban igazolták, hogy kórokozója a Pestivirus genu­sába tartozik; a házi sertés és őse, az európai vaddisznó is fogékony rá. A BETEGSÉG TERJESZTŐI A sertéspestist terjesztheti az élő fertőzött sertés köz­vetlen érintkezéssel vagy váladékok útján, pl. a sertés ellenőrzés nélküli szállítása során, piacokon vásárokon való eladáskor. A betegséget terjesztheti a nyers sertés­hús, sertés eredetű termé­kek, fagyasztott hús, sonka, kolbász, illetve ezek nyers hulladékai. A ragályfogó tár­gyak, eszközök, járművek és természetesen az ember is terjesztheti kézen, ruháza­ton, lábbelin. A fertőzés ter­jesztésében fontos szerepet játszhatnak a vaddisznók is. A terjedés szempontjából különösen veszélyesek a fa­gyasztott húsok, mert ezek egy-egy góc felszámolását hónapokkal követően is a be­tegség ismételt megjelenésé­hez vezethetnek. TÜNETEI, KÖVETKEZMÉNYEI A sertések már 24 órával a fertőződés után, jóval az első tünetek megjelenése előtt üríthetik a vírust. A többnyire szájon át felvett vírus főként a mandulákban szaporodik el. A sertéspestis átvészelése tar­ISMÉT VESZÉLYEZTE’ a sertésoestís! Európát, így Szlovákiát is veszélyezteti az afrikai sertéspestis. Mivel nagyon is időszerű, ezúttal erről szeretnék tájékoztatást nyújtani olvasóinknak. tós, évekre szóló immunitás kialakulásával jár. Az átvészelt állatok túlnyomó többsége a fertőzéstől megszabadul, egy részük azonban tartós vírushordozó marad. A be­tegség lappangási ideje 8-22 nap között változik. Az állatok étvágytalanok, tartósan láza­sak, a bőr kipirul, a füleken, a has alján, a combok belső felületén, a ,gáttájékon és a nyálkahártyákon is pontsze­rű vérzések jelenhetnek meg. Az állatok nem szívesen mo­pedig gyengék, reszketnek, lábuk szétcsúszik, jelentős részük élete első két hetében elhullik. A betegség lefolyását súlyosbíthatják baktériumos társfertőzések. FONTOS A MEGELŐZÉS! Azokban az országokban, amelyek a sertéspestistől mentesek, a védekezés célja a behurcolás megakadá­lyozása, illetve a betegség megjelenése esetén a gócok mielőbbi felszámolása és KÜLÖN GONDOT OKOZ A VADDISZNÓK FERTŐZÖTTSÉ­­GE. A HÁZISERTES-ALLOMA­­NYOKAT ÚGY KELL TARTANI, HOGY AZOK VADDISZNÓKKAL NE KERÜLHESSENEK KAPCSO­LATBA. A KILŐTT VADDISZ­NÓKBÓL SZÁRMAZÓ NYERS TERMÉKEKRE, ILLETVE HUL­LADÉKOKRA IS NYOMATÉKO­SAN ODA KELL FIGYELNI. zognak. A kezdeti székreke­dést hasmenés válthatja fel. A bélsárhoz, a vizelethez és az orrváladékhoz vércsíkok keveredhetnek. A morbiditás magas, az elhullás többnyire 10-30%. Avemhes kocákban vetélés, koraellés következhet be, a megszülető malacok a mentesség helyreállítása. A behurcolás megakadályo­zásában döntő a fertőzött területekről történő élő ser­tések, illetve a sertés eredetű nyers termékek behozatalá­nak a tilalma. A megállapí­tott gócok felszámolására az Európai Unió országaiban csupán igazgatási intéz­kedéseket (helyi zárlat, községi zárlat, védőkör­zet, a fertőzött állomá­nyok leölése, fertőtlenítés, a fertőzés eredetének kideríté­se) veszünk igénybe. VAKCINÁK Vakcinákat nem haszná­lunk, kivéve, ha erre az il­letékes állategészségügyi hatóság meghatározott területre és időtartamra en­gedélyt ad. A sertéspestis el­leni védekezésben jelentős segítséget jelentettek a vak­cinák, illetve jelentenek ma is, azokban az országokban, amelyekben a betegség en­démiás, vagyis a járvány tö­megesen előfordul. Bár a vakcina igen haté­kony, a mentesítés előrehala­dásával használatát minden ország korlátozta, majd a mentesség elérését köve­tően megtiltotta. Kiderült, ugyanis, hogy az általa nyúj­tott védettség egy állomány­ban gyakorlatilag sohasem 100%-os, azaz a vírus, ha be­hurcolják, a preventív célból vakcinázott állományokban is megeredhet. Használatát csupán a betegség terjedé­sének a lassítására korlátoz­zák, esetleg ideiglenesen megengedik egy-egy veszé­lyeztetett terület állományá­nak a megelőző védőoltását. A vakcinázott állatokat meg kell jelölni, hat hónapig for­galmi korlátozás alatt kell tar­tani; a belőlük származó húst csak korlátozott területeken vagy hőkezelés után szabad forgalomba hozni. AFRIKAI SERTÉSPESTIS A betegség egészen az 1950-es évek második feléig Afrikára, ott is az Egyenlítőtől délre fekvő területekre korlá­tozódott, Európában először 1957-ben tűnt fel. A fertőzés megszüntetése súlyos anyagi áldozatokat követelt, nem­egyszer az érintett területek teljes sertésállományának a felszámolásával járt. A kórokozó egy nagymére­tű, dupla szárú DNS-t tartal­mazó burkos vírus, melynek igen nagy az ellenálló képes­sége. Afrikában a házi serté­sek a varacskos disznóktól, illetve a kullancsoktól fertő­ződnek. Európába a vírust fertőzött országokból szár­mazó sertés eredetű nyers élelmiszerekkel hurcolják be, az első gócokat többnyire repülőterek és kikötők étel­maradékával etetett sertésál­lományokban észlelik. Az eu­rópai vaddisznó ugyanolyan érzékeny rá, mint a házi sertés. A frissen fertőződött állományokban heveny jár­ványok alakulnak ki, 100%-ot megközelítő elhullással. A fertőzés rendszerint szá­jon át megy végbe, ritkán kullancscsípés útján. A lap­pangási idő 4-9 nap. Az ál­latok lázasak, étvágytalanok, a füleken, a hasaljon vörös vagy cianotikus foltok, a bőr­ben vérzések jelennek meg. A beteg sertések elfekszenek, alvadt vércsíkokat tartal­mazó bélsarat üríte­nek. A vemhes ál­­$ latok 90%-a már a betegség kez­deti szakaszá­ban elvetél. A tünetek és a kórbonctani elváltozások hasonlítanak a sertéspestisre, legfeljebb az afri­kai során súlyosab­bak, és kifejezettebb a vérzéses jelleg. VÉDEKEZÉS Mindkét betegség beje­lentési kötelezettség alá tar­tozik. Megelőzésükre vagy befolyásolásukra nem létezik specifikus módszer. A véde­kezés egyetlen lehetséges módja a betegség behurco­­lásának a megelőzése, illetve egy járványkitörés esetén a betegség mielőbbi felisme­rése és a góc gyors felszá­molása. A behurcolás meg­akadályozásában fontos a fertőzött területekről, illetve országokból való élő sertés és a sertés eredetű termékek behozatalának tilalma. Külö­nösen fontos a repülőterek, kikötők, határátlépő állomá­sok, étkezőkocsik, kempin­gek hulladékának a gondos összegyűjtése és elégetése. A sertésekkel ételhulladékot csak felfőzés után szabad etetni! (Varga J., Tuboly S., Mészáros].: A háziállatok fer­tőző betegségei, Állatorvosi járványtan II.) Dr. Pleva László Állatorvos IAZÚJ SZÓ HAVI MELLÉKLETE. SZERKESZTŐSÉG: Bajkalská 19/B, 82101, Bratislava, LEVÉLCÍM: DUEL - PRESS, s.r.o., Új Szó - Kert és udvar, P.O.BOX 222,830 00 Bratislava 3, E-MAIL: kertesudvar@ujszo.com , ujszo@ujszo.com , SZERKESZTŐK: Ferenczy Éva, Kovács Ilona, telefon: 02/32153313, GRAFIKA: Horváth István, REKLÁMMENEDZSER: Czigler Mónika, monika.cziglerova@duelpress.sk , telefon: +421 917 735 269. A hirdetések és a fizetett cikkek tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. NYOMJA: Petit Press, a. s., Kopcianska 22, Bratislava. A NEM JELÖLT FOTÓK: www.shutterstock.com . KERTesUDVAR 2018. október

Next

/
Oldalképek
Tartalom