Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-18 / 240. szám
^y^^íjvTEGÉszsÉG A sertéspestis és afrikai típusának kórjelzéséhez is laboratóriumi vizsgálatot kell igénybe venni. Minden heveny lázzal és vérzéssel járó sertésbetegség során fennáll a gyanú ezek jelenlétére; a szükséges lépéseket már a betegség gyanújának a felmerülésekor meg kell tenni. A sertéspestis a házi és a vaddisznó lázas tünetekkel, a hátulsó testfél gyengeségével és testszerte vérzésekkel járó, heveny lefolyású ragályos betegsége. A betegséget először 1833- ban az USA-ban írták le, pár évtizeddel később már Európában is észlelték. A betegség kórokozóját először baktériumnak tulajdonították. 1903-ban igazolták, hogy kórokozója a Pestivirus genusába tartozik; a házi sertés és őse, az európai vaddisznó is fogékony rá. A BETEGSÉG TERJESZTŐI A sertéspestist terjesztheti az élő fertőzött sertés közvetlen érintkezéssel vagy váladékok útján, pl. a sertés ellenőrzés nélküli szállítása során, piacokon vásárokon való eladáskor. A betegséget terjesztheti a nyers sertéshús, sertés eredetű termékek, fagyasztott hús, sonka, kolbász, illetve ezek nyers hulladékai. A ragályfogó tárgyak, eszközök, járművek és természetesen az ember is terjesztheti kézen, ruházaton, lábbelin. A fertőzés terjesztésében fontos szerepet játszhatnak a vaddisznók is. A terjedés szempontjából különösen veszélyesek a fagyasztott húsok, mert ezek egy-egy góc felszámolását hónapokkal követően is a betegség ismételt megjelenéséhez vezethetnek. TÜNETEI, KÖVETKEZMÉNYEI A sertések már 24 órával a fertőződés után, jóval az első tünetek megjelenése előtt üríthetik a vírust. A többnyire szájon át felvett vírus főként a mandulákban szaporodik el. A sertéspestis átvészelése tarISMÉT VESZÉLYEZTE’ a sertésoestís! Európát, így Szlovákiát is veszélyezteti az afrikai sertéspestis. Mivel nagyon is időszerű, ezúttal erről szeretnék tájékoztatást nyújtani olvasóinknak. tós, évekre szóló immunitás kialakulásával jár. Az átvészelt állatok túlnyomó többsége a fertőzéstől megszabadul, egy részük azonban tartós vírushordozó marad. A betegség lappangási ideje 8-22 nap között változik. Az állatok étvágytalanok, tartósan lázasak, a bőr kipirul, a füleken, a has alján, a combok belső felületén, a ,gáttájékon és a nyálkahártyákon is pontszerű vérzések jelenhetnek meg. Az állatok nem szívesen mopedig gyengék, reszketnek, lábuk szétcsúszik, jelentős részük élete első két hetében elhullik. A betegség lefolyását súlyosbíthatják baktériumos társfertőzések. FONTOS A MEGELŐZÉS! Azokban az országokban, amelyek a sertéspestistől mentesek, a védekezés célja a behurcolás megakadályozása, illetve a betegség megjelenése esetén a gócok mielőbbi felszámolása és KÜLÖN GONDOT OKOZ A VADDISZNÓK FERTŐZÖTTSÉGE. A HÁZISERTES-ALLOMANYOKAT ÚGY KELL TARTANI, HOGY AZOK VADDISZNÓKKAL NE KERÜLHESSENEK KAPCSOLATBA. A KILŐTT VADDISZNÓKBÓL SZÁRMAZÓ NYERS TERMÉKEKRE, ILLETVE HULLADÉKOKRA IS NYOMATÉKOSAN ODA KELL FIGYELNI. zognak. A kezdeti székrekedést hasmenés válthatja fel. A bélsárhoz, a vizelethez és az orrváladékhoz vércsíkok keveredhetnek. A morbiditás magas, az elhullás többnyire 10-30%. Avemhes kocákban vetélés, koraellés következhet be, a megszülető malacok a mentesség helyreállítása. A behurcolás megakadályozásában döntő a fertőzött területekről történő élő sertések, illetve a sertés eredetű nyers termékek behozatalának a tilalma. A megállapított gócok felszámolására az Európai Unió országaiban csupán igazgatási intézkedéseket (helyi zárlat, községi zárlat, védőkörzet, a fertőzött állományok leölése, fertőtlenítés, a fertőzés eredetének kiderítése) veszünk igénybe. VAKCINÁK Vakcinákat nem használunk, kivéve, ha erre az illetékes állategészségügyi hatóság meghatározott területre és időtartamra engedélyt ad. A sertéspestis elleni védekezésben jelentős segítséget jelentettek a vakcinák, illetve jelentenek ma is, azokban az országokban, amelyekben a betegség endémiás, vagyis a járvány tömegesen előfordul. Bár a vakcina igen hatékony, a mentesítés előrehaladásával használatát minden ország korlátozta, majd a mentesség elérését követően megtiltotta. Kiderült, ugyanis, hogy az általa nyújtott védettség egy állományban gyakorlatilag sohasem 100%-os, azaz a vírus, ha behurcolják, a preventív célból vakcinázott állományokban is megeredhet. Használatát csupán a betegség terjedésének a lassítására korlátozzák, esetleg ideiglenesen megengedik egy-egy veszélyeztetett terület állományának a megelőző védőoltását. A vakcinázott állatokat meg kell jelölni, hat hónapig forgalmi korlátozás alatt kell tartani; a belőlük származó húst csak korlátozott területeken vagy hőkezelés után szabad forgalomba hozni. AFRIKAI SERTÉSPESTIS A betegség egészen az 1950-es évek második feléig Afrikára, ott is az Egyenlítőtől délre fekvő területekre korlátozódott, Európában először 1957-ben tűnt fel. A fertőzés megszüntetése súlyos anyagi áldozatokat követelt, nemegyszer az érintett területek teljes sertésállományának a felszámolásával járt. A kórokozó egy nagyméretű, dupla szárú DNS-t tartalmazó burkos vírus, melynek igen nagy az ellenálló képessége. Afrikában a házi sertések a varacskos disznóktól, illetve a kullancsoktól fertőződnek. Európába a vírust fertőzött országokból származó sertés eredetű nyers élelmiszerekkel hurcolják be, az első gócokat többnyire repülőterek és kikötők ételmaradékával etetett sertésállományokban észlelik. Az európai vaddisznó ugyanolyan érzékeny rá, mint a házi sertés. A frissen fertőződött állományokban heveny járványok alakulnak ki, 100%-ot megközelítő elhullással. A fertőzés rendszerint szájon át megy végbe, ritkán kullancscsípés útján. A lappangási idő 4-9 nap. Az állatok lázasak, étvágytalanok, a füleken, a hasaljon vörös vagy cianotikus foltok, a bőrben vérzések jelennek meg. A beteg sertések elfekszenek, alvadt vércsíkokat tartalmazó bélsarat ürítenek. A vemhes ál$ latok 90%-a már a betegség kezdeti szakaszában elvetél. A tünetek és a kórbonctani elváltozások hasonlítanak a sertéspestisre, legfeljebb az afrikai során súlyosabbak, és kifejezettebb a vérzéses jelleg. VÉDEKEZÉS Mindkét betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Megelőzésükre vagy befolyásolásukra nem létezik specifikus módszer. A védekezés egyetlen lehetséges módja a betegség behurcolásának a megelőzése, illetve egy járványkitörés esetén a betegség mielőbbi felismerése és a góc gyors felszámolása. A behurcolás megakadályozásában fontos a fertőzött területekről, illetve országokból való élő sertés és a sertés eredetű termékek behozatalának tilalma. Különösen fontos a repülőterek, kikötők, határátlépő állomások, étkezőkocsik, kempingek hulladékának a gondos összegyűjtése és elégetése. A sertésekkel ételhulladékot csak felfőzés után szabad etetni! (Varga J., Tuboly S., Mészáros].: A háziállatok fertőző betegségei, Állatorvosi járványtan II.) Dr. Pleva László Állatorvos IAZÚJ SZÓ HAVI MELLÉKLETE. SZERKESZTŐSÉG: Bajkalská 19/B, 82101, Bratislava, LEVÉLCÍM: DUEL - PRESS, s.r.o., Új Szó - Kert és udvar, P.O.BOX 222,830 00 Bratislava 3, E-MAIL: kertesudvar@ujszo.com , ujszo@ujszo.com , SZERKESZTŐK: Ferenczy Éva, Kovács Ilona, telefon: 02/32153313, GRAFIKA: Horváth István, REKLÁMMENEDZSER: Czigler Mónika, monika.cziglerova@duelpress.sk , telefon: +421 917 735 269. A hirdetések és a fizetett cikkek tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. NYOMJA: Petit Press, a. s., Kopcianska 22, Bratislava. A NEM JELÖLT FOTÓK: www.shutterstock.com . KERTesUDVAR 2018. október
