Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-02 / 226. szám
KULTÚRA www.ujszo.com 2018. október 2. 117 Európai tükörben az írónő Szabó Magda világsikere címmel ötvenkét perces dokumentumfilmet forgatott Papp Gábor Zsigmond SZABÓ G. LÁSZLÓ Külföldön ma is a legnépszerűbb magyar íré. Művei több mint negyven nyelven olvashatók. Papp Gábor Zsigmond ezt a nagy nemzetközi elismerést dokumentálja Szabó Magda világsikere című filmjében. Eredetileg 2017-re, Szabó Magda születésének 100. évfordulójára készült volna a film, a támogatás azonban késve érkezett. Az alkotók viszont ma már abban reménykednek: mivel olasz, francia és angol megszólalók is vannak a filmben, külföldi televíziók számára is érdekes lehet a dokumentum. Papp Gábor Zsigmond munkája ugyanis arra keresi a választ: mitől van idegenben nagyobb irodalmi sikere Szabó Magdának, mint Magyarországon. „Itthon egy kicsit mellőzött a magas irodalmi Panteonban — vélekedik a rendező. — Én úgy látom: a 20. század második felének legjelentősebb magyar írói között nem igazán tartják számon. Szabó Magda nem volt trendi az életében sem, csak az olvasók körében. A Magyar Televízió Nagy könyv című műsorában sokan meglepődtek azon, hogy a 100 legnépszerűbb magyar könyv között hány Szabó Magda-regény van, és az első tízben is három. Külföldön valahogy sokkal nagyobb a presztízse. Olasz, francia, angol írókkal, fordítókkal, kritikusokkal beszéltem, ők mind azt mondták: a legnagyobb kelet-európai író Szabó Magda. Annyira időtlen az ő irodalma, annyira a lelki folyamatokat ábrázolja. Ezt pedig a leginkább a női olvasóközönség értékeli.” Papp Gábor Zsigmond sem olvasta Szabó Magda összes könyvét, de életének minden korszakában volt egy-egy regénye, amely megfogta. Elsőként, tízéves kora körül a Tündér Lala. Kamaszkorában történelemszemlélete és emberi vonatkozásai révén az Abigél volt rá nagy hatással. Legutóbb pedig Az ajtó. „Bereményi Géza elsődlegesen filmrendezőként szólal meg a dokumentumfilmben, hiszen neki köszönhetjük a Régimódi történet téAltematíva 2018 Dunaszerdahelyen Dunaszerdahely. Az NFG Klubban ma délután 17 órától mutatják be Soóky László Meg a Sátán, meg én című új drámakötetét. A kiadványt Forgács Miklós, a kassai Thália Színház dramaturgja méltatja. A könyvbemutatóra az Alternatíva 2018 című színházi találkozó részeként kerül sor - a háromnapos rendezvényt a struktúrán kívüli, független, alternatív hazai társulatok szemléjeként első ízben rendezik meg. Ma két előadást is láthatnak az érdeklődők: 15.30- tól Jakubecz László lép színpadra Cseh Tamás-dalokból összeállított pódiumjátékával, az Azonos esőben való létezéssel, 19 órától pedig az őrsújfalui ÉS?! Színház mutatja be Soóky László Az önmagát mosdató szerecsen című tragikomédiáját. (as) véfilmváltozatát. Az Abigél színészei közül hárman nyilatkoznak: Piros Ildikó, Bánfalvi Agnes és Zsurzs Kati. Én azt szerettem volna, ha minél több külföldi szólal meg a filmben. Sophie Marceau a Le Figaróban beszélt arról, hogy Szabó Magda a kedvenc írója. Valószínűleg 2003- ban fedezte fel, amikor az írónő Femina díjat kapott Párizsban. Az ajtó után több könyvét is olvasta. Jeanne Moreau pedig azt nyilatkozta, ha film készülne Az ajtóból, szívesen eljátszaná benne Émerenc szerepét. Ez még jóval Szabó István filmje előtt volt. Fel is vettük vele a kapcsolatot, aztán a menedzsmentje közölte, hogy már nincs jó állapotban. Nem sokkal Kilencvennégy évesen elhunyt Charles Aznavour örmény származású francia énekes, zeneszerző és színész, a francia sanzon utolsó óriása. Párizs. Aznavour 1924. május 22- én született Párizsban örmény szülőktől Shahnour Varenagh Aznavourian néven. Tízévesen már mulatókban lépett fel, gyermekszínészként is dolgozott, közben zeneszerzést tanult, zongora-, szaxofon- és gitárórákat vett. Már elmúlt 30 éves, amikor a Moulin Rouge-hoz került, s tagja lett az Edith Piafot kísérő együttesnek, az énekesnő indította el a karrieijét. Ő magát zeneszerzőnek tartotta, aki énekel is. Több mint 600 dalt komponált, sanzonénekesként pedig bejárta az egész világot. Rengeteg szerzeménye közül talán a legismerkésőbb meghalt. Helen Mirrennel szerencsére készült interjú. O kapta meg Emerenc szerepét Szabó Istvántól, aki ugyancsak feleleveníti Szabó Magdával kapcsolatos emlékeit. Terjedelmi okokból sajnos ki kellett hagynunk azt a történetet, hogy Szabó Magda nagyon szeretett azzal viccelni, pláne külföldiek előtt, hogy ők ketten rokonok.” „Kislánykorában autogram kérő levelet írt Greta Garbónak, de választ nem kapotttőle.Ső akkor megfogadta, hogy mindenkinek válaszolni fog..." Papp Gábor Zsigmond Vannak más kimaradt anyagok is. Nem került be a filmbe például a Krzysztof Zanussival készült beszélgetés. A jeles lengyel rendező Budapesten forgatott, amikor megkereste őt a stáb. Egy korai kisjátékfilmjéhez, amelyet 1970-ben a nyugatnémet televiziónak készített, tebb az angol nyelvterületen is listavezetővé vált She, a Dance In The Old Fashioned Way, a La Mamma, a Comme des étrangeres, a Sur ma vie, a Ce jour tant attendu, Isabelle. Hangja nem volt túl erős és hangterjedelme is korlátozott, de szenvedélyes előadásmódja és jellegzetes hangszíne azonnal felismerhetővé tette. Több mint száz lemeze jelent meg, ezekből több mint százmillió példány kelt el. Aznavour írt operettet, musicalt és filmzenét is. 1957-től elkezdett filmezni is. Utóbbi - pontosabban a francia új hullám rendezői által rá osztott szerepek sora - hozta meg számára az igazi hímevet. 1960-ban André Cayette Átkelés a Rajnán című filmje főszerepéért Cannes-ban elnyerte a legjobb férfi alakításért járó díjat. Világszerte nagy sikert aratott a vász(Képarchívum) Szabó Magda egyik novelláját vette alapul. De hogy melyiket, azt sem a lengyel rendező, sem az írónő jogörököse, Tasi Géza nem tudta megmondani, sőt, magát a filmet sem tudták felkutatni. Annyit sikerült csupán kideríteni, hogy a történet egy fiatal színészről és az idősek otthonában élő édesapjáról, illetve kettőjük találkozásairól szól. A színészt megformáló Dániel Olbrychski nem is emlékszik a tévéfilmre. Nyilatkozhatott volna Rudolf Chmel, a magyar irodalom remek ismerője és fordítója is Szabó Magdáról, hiszen ő ültette át szlovákra a Katalin utcát, de ő sem emlékezett erre a munkájára. Irina Alfjorovát, a szépséges orosz színésznőt, aki íriszt játszotta a Tündér Lala magyar tévéfilmváltozatában, nem sikerült elérnie a stábnak. Hogy mi indította el Szabó Magdát a külföldi sikerek útján? Hermann Hesse dicsérő szavai. „ 1958-ban megjelent a Freskó egy német kiadónál. Dolgozott ott egy házaspár, a feleség magyar volt, ők fedezték fel Szabó Magdát. Megtetszett nekik az elbeszélő stílusa, amely elég távol állt a szocialista renon Truffaut Lőj a zongoristára és Cocteau Orfeusz testamentuma című filmjeinek főszerepében. A nézők és a kritikusok is nagyra értékelték az 1962-ben készült Az ördög és a tízparancsolat, az 1965-ös Egymilliárd a billiárdasztalban, az 1974-es Tíz kicsi indián, az 1979-es Bádogdob, valamint az 1982-ben bemutatott Kisvárosi fojtogató című filmjét. Évtizedeken át ő volt a legismertebb francia énekes külföldön. Aznavour ezzel együtt mindig büszke volt örmény származására, az 1988- as több mint húszezer áldozatot követelő örményországi földrengés után gyűjtést indított a túlélők megsegítésére, ennek elismeréseként 1989-ben megkapta a becsületrendet. Jerevánban 2011 -ben róla elnevezett és részben róla szóló kulturális központot adtak át. (MTI) alizmustól. Hermann Hesse is teljesen odavolt tőle. Azt mondta, minden Szabó Magda-művet le kell fordítani németre. Azokban az években Szabó Magda nem volt kedves a magyar kultúrpolitika számára. Tíz évig tartó szilenciuma alatt Mándyékkal, Pilinszkyékkel és Nemes Nagy Ágnesékkel, az Új Hold körével volt szoros kapcsolatban. Ifjúsági könyveket írt vagy regényeket - a fióknak. Több évtizeddel később a magyar írótársadalom már egy kicsit féltékeny volt rá. Nem értették, mitől olyan népszerű külföldön, amikor abszolút klasszikus az elbeszélőmódja. Közben többen fordították, mint három más magyar írót együttvéve” - meséli a rendező. Papp Gábor Zsigmond születése óta benne él az irodalomban, hiszen édesapja, Sumonyi Zoltán neves író, költő. Nyaranta a Balatonnál, a híres Lipták-házban gyakran találkoztak Déry Tiborral, Örkény Istvánnal, Németh Lászlóval. Magyar szakos volt a bölcsészkaron, aztán elvégezte a filmművészeti főiskolát. Irodalmi portréfilmeket készített Tandori Dezsőről, Lator Lászlóról, Esterházy Péterről. Szabó Magdával különböző rendezvényeken találkozott. Ha édesapjának megjelent egy új kötete, Szabó Magda mindig írt neki. „Vagy harminc levelet őrzünk tőle, hiszen nagy levélíró volt. Sikerült is megfejtenem, hogy miért. Egy interjúban elmondta, hogy kislány^ korában autogramkérő levelet írt Greta Garbónak, de választ nem kapott tőle. S ő akkor megfogadta, hogy mindenkinek válaszolni fog, aki levélben megkeresi.” A friss dokumentumfilm, amely különböző tévécsatornákon kerül a nézők elé, nem az írónő életútját, hanem négy művének diadalútját követi nyomon. A Freskóét, amely idén tavasszal Olaszországban is megjelent, az Abigélét, amelyből külföldön is készült színpadi változat, és máig a legnépszerűbb magyar tévéfilmsorozat, a Régimódi történetét, amelyet még Sulyok Mária és Almási Éva főszereplésével vitt színre a Madách Színház, és Az ajtóét, amelyet nagyon sok nyelvre lefordítottak. „Európai tükörben akartam megmutatni Szabó Magdát és az ő írói nagyságát” - teszi hozzá Papp Gábor Zsigmond. Charles Aznavour (1924-2018) (Fotó:TASR/AP) Elhunyt Charles Aznavour Szabó Magda nem volt trendi az életében sem, csak az olvasók körében
