Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-16 / 238. szám
KÖZÉLET 2018. október 16. | www.ujszo.com Homályos alkotmánybíró-választás Még mindig nem világos, hogyan választják meg a bírókat (Somogyi Tibor felvétele) 2 | RÖVIDEN Parlamenti kapkodás Pozsony. Az ellenzék szerint a kormánykoalíció úgy módosítja a parlamentőszi ülésszakának menetét, hogy már az egyszeri államünnepet, október 30-át és az azt követő ünnepeket is otthon tölthessék. A parlament Vezetésének kezdeményezésére tegnap a házbizottság jóváhagyta, hogy a plénum hétfőnként is tárgyaljon - eddig ez szünnap volt -, lerövidítik az ebédszünetet, és tíz órán keresztül, azaz este nyolc óráig vitáznak majd a törvénytervezetekről. Az ellenzék bírálja a lépést, szerintük a koalíciós képviselők mielőbb le akarják tudni a képviselői kötelezettségeiket, mert többségük egyéb funkciót is betölt, ráadásul már gőzerővel beindult az önkormányzati választás kampányidőszaka. Az ellenzék arra is rámutatott, hogy egyre gyakrabban indokolatlanul módosítják a megszokott rendet. Ráadásul már tegnap döntöttek arról is, hogy a ma kezdődő októberi ülésszakon megtárgyalt törvényekről csütörtökön és pénteken sem fog szavazni a plénum. Ezt a parlament elnökének és néhány képviselő külföldi htjával indokolja a parlament vezetése. (Dennik n, ie) IBOS EMESE Pozsony. Közösen fog tárgyalni az ellenzék az alkotmánybírók megválasztásának módjáról az igazságügyi miniszterrel. Állítják, készek a kompromisszumra, de a kormánykoalíció eddig egyetlen javaslatukat sem fogadta el. A koalíciós javaslat módosítását a kormányfő sem zárja ki. Az SaS, az OEaNO, a Sme rodina és a Spolu közös módosító javaslatot dolgoz ki az alkotmánybírók megválasztását szabályzó törvénytervezethez — ebben állapodott meg a négy ellenzéki párt vezetése. Arról is egyezség született, hogy mostantól közösen tárgyalnak az igazságügyi miniszterrel az alkotmánytörvény módosításáról. Egyelőre nem árultak el konkrétumot a javaslatukról. „Szakembereink rövidesen kidolgozzák az alkotmánybírók megválasztásának szavazatszámára, a nyilvános szavazásra és a bírók ciklikus cseréjének módjára és feltételeire vonatkozó javaslatunkat” - közölte Richard Sulik, az SaS elnöke. „Mi egyezséget akarunk. Készek vagyunk a kompromisszumokra, készek vagyunk engedni, de kompromisszumokat nem lehet úgy kötni, hogy az ellenzék mindenben enged, a koalíció pedig semmiben” - szögezte le Veronika Remisová (OEaNO). Megjegyezte, közel egy éve tárgyalnak az igazságügyi tárca javaslatáról, de máig egyetlen módosító javaslatukat sem fogadta el a koalíció. Miroslav Beblavy (Spolu) arra figyelmeztetett, hogy bár a hétköznapi ember számára az Alkotmánybíróság megfoghatatlan, minden jelentős jogi vitában a taláros testület mondja ki az utolsó szót. „Ezért kiemelten fontos szerepe van a jogállamiság kérdésében. Nem mindegy, milyen testület áll fel a következő választás után. Olyan, amely kizárólag az igazságot szem előtt tartva hozza meg döntéseit, vagy olyan, amelynek tagjait a jelenlegi kormánykoalíció jelöltjeiből választják meg” - figyelmeztetett Miroslav Beblavy. Az igazságügyi tárca által kidolgozott koalíciós javaslat 76 szavazathoz kötné az alkotmánybírók megválasztását, és megfogalmaz néhány szakmai követelményt a bírókkal szemben. Pár hete viszont a Smer egy teljesen új filozófiájú saját javaslattal állt elő. Ez alapján a bírókat ugyan 90 szavazattal választaná meg a parlament, de a választásból kizárnák a mindenkori államfőt. A koalíciós javaslat módosítását Peter Pellegrini kormányfő nem zárta ki. „Ha a bírókat 90 szavazattal választja meg a plénum, akkor nincs logikája annak, hogy az államfő döntsön a kérdésben. Viszont ha 76 szavazattal lesznek megválasztva, akkor az államfő döntésének van logikája” - mondta Pellegrini. Szavai alapján a smeres javaslat, mely az alkotmányjogi bizottságban komoly vitát váltott ki, s beterjesztője visszavonta, továbbra is játékban van. Azt egyébként a Híd ellenzi, az SNS pedig eddig nem foglalt állást vele kapcsolatban. A Via Iuris tegnap eljuttatta a parlamenti képviselőknek a civil szervezet paragrafúsos formába öntött módosító javaslatait. Szerintük járható út lenne, ha a plénum a bírók harmadát választaná meg négyévente. „Ez azzal járna, hogy a kormánykoalíciónak le kellene mondania arról, hogy 12 évre saját jelöltjeivel töltse fel az Alkotmánybíróságot. Az ellenzéknek pedig el kellene fogadnia, hogy a koalíció választja meg a bírók többségét, s csak négy év múlva kezdődne el a bírók ciklikus cseréje” - magyarázta Peter Wilfling, a Via Iuris jogásza. A szervezet szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy ha a ciklikus cserét most nem foglalják törvénybe, a mindenkori kormány a következő választáskor is saját jelöltjeit ültetheti be a taláros testületbe. Magyarország bünteti a hajléktalanságot A kegyetlen törvény és a társadalom közönye ellen tüntettek vasárnap Budapesten a magyar kultúra jelesei (MTi-feivétei) KÓSAANDRÁS Már büntethető a hajléktalanság Magyarországon, a jogszabály azonban több, meglehetősen életszerűben rendelkezést tartalmaz. A kérdés az, a valóságban hogy fog működni majd a „közterületek megtisztítása" a hajléktalanoktól. „Ma még nem vegzáltak minket, csak egy szórólapot kaptunk a rendőröktől, hogy mostantól büntethető, ha az utcán élünk, meg az, hogy hol vannak hajléktalanszállók. Szerintem majd holnaptól kezdenek el felszólítgatni minket” - munkatársunknak tegnap napközben Budapest belvárosában, a Batthyány téren beszélt erről egy idős hajléktalan. Szemben, a Duna pesti oldalán az Országgyűlés, ahol a nyáron a Fidesz az alkotmányt módosítani sem volt rest, hogy ismét kriminalizálhassa a haj léktalanságot. Látványos intézkedések Ez már a második ilyen kísérlet volt, először ugyanis 2013 őszén foglalták a szabálysértési törvénybe, hogy az „életvitelszerű utcán tartózkodás” büntethető legyen, de erről később maga az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy embertelen gyakorlat. Az akkori jogszabályváltozás után hónapokon keresztül látványos rendőri intézkedések borzolták a kedélyeket, majd 2014 után a gyakorlat hirtelen megszűnt. Akkor (is) komoly kampány kísérte a törvényi szigorítást, még egy külön hivatalt is létrehoztak Budapesten, ahová a „szabálysértő” hajléktalanokat kellett volna bevinni, de a 444.hu 2016- ban kiderítette, hogy az évi 20 millió forintból fenntartott épületbe egyetlen embert sem vittek be. A hatósági intézkedések csendben megszűntek, a hajléktalanok pedig ismét megjelentek Budapest belvárosában, az aluljárókban, a parkokban. „Humánus javaslat" Az áprilisi, a Fidesznek ismét kétharmados sikert hozó választások után a kormánypárt aztán némileg meglepő módon ismét gyorsan napirendre vette a témát. Az alkotmánymódosítás előterjesztője az a Bajkai István volt, aki korábban az Orbán család ügyvédjeként is dolgozott. Az alkotmánymódosítást természetesen elfogadta a parlament, így nem volt akadálya a szabálysértési törvény ismételt módosításának, ami tegnap életbe is lépett. A Fidesz indoklása szerint egyrészt ma már mindenki talál munkát, legalább közmunkás lehet, és így fizethet akár egy albérletet, másrészt az intézkedés valójában „humánus”, mert azt szolgálja, hogy ne fagyjanak meg az emberek az utcán. Gyors felkészülés Mint cikkünk elején is írtuk, egyelőre elmaradt a komolyabb hatósági fellépés, bár a 24.hu hírportál múlt héten azt írta, a kerületi rendőrkapitányságok Budapesten külön állománygyűléseket tartottak arról, hogy a törvény hatályba lépése után hogyan lépjenek fel a rendőrök az utcán élőkkel szemben. A Népszava pedig azt írta, hogy az Országos Mentőszolgálat is beállított két mentőautót - igaz, olyan régi, 13 évnél idősebb jármüveket, amelyek mentésre már alkalmatlanok - csak arra a célra, hogy az esetlegesen ápolásra, kórházba szállításra szoruló hajléktalanokat ezekkel vigyék el. A hétvégén néhány százan tüntettek a Parlament előtt az intézkedés miatt, de összességében nem kavart túl nagy vihart az egész ügy, a hajléktalanok utcai jelenléte nem túl népszerű ügy, a legtöbben támogatják a hatósági fellépést. Embertelen helyzet A jogszabály számos olyan pontot tartalmaz, ami a valóságban nehezen értelmezhető, vagy éppen embertelen helyzeteket eredményezhet. A rendőrségnek háromszor kell elvileg felszólítania valakit, hogy ne tartózkodjon „életvitelszerűen” az utcán, de az nem tisztázott, hogy ezután mi történjen: a hajléktalannak be kell vonulnia egy szállóra, vagy elég, ha csak összeszedi a holmiját és arrébb megy. Tíz perc alatt elhangzott három szóbeli felszólítás után már elvileg jöhet az előállítás az őrszobára? Látható, hogy ezzel csak az intézkedő rendőrök dolgát sikerült jelentősen megnehezíteni, akiknek egyébként semmi kedvük a hajléktalanok vegzálásához. Ez hamar kiderül, ha néhányukkal magánemberként szóba elegyedik valaki. A szabálysértési őrizetbe került hajléktalanok ingóságait elvileg az önkormányzatnak kellene tárolnia, de ami „nem tárolható”, például a közegészségügyileg veszélyest, azt meg kell semmisíteni. Ennek eldöntése egy kijelölt önkormányzati dolgozó feladata lesz, könnyen belátható, hogy ő is lehetetlen helyzetbe kerül majd sok esetben. Ráadásul a tárolás és a megsemmisítés költségeit utólag magának a hajléktalannak kell majd kifizetnie. 14 ezer hajléktalan A Február Harmadika Munkacsoport - mint a neve is jelzi - minden évben ezen a napon méri fel országosan a hajléktalanok számát, a legutóbbi vizsgálatuk adatai szerint egy átlagos téli napon 14 ezer hajléktalan van Magyarországon, közülük tízezren valamilyen szálláson, négyezren közterületen alszanak, minden évben sokan nem élik túl a telet. Bár Budapesten elvileg lenne elég férőhely a szállásokon, vidéken, különösen a kisvárosokban nagyon nagy baj az ellátórendszer hiánya. Ráadásul most azok is félnek a hatósági fellépéstől, akik elvileg megoldották valahogy, hogy fedél kerüljön a fejük fölé. Ahogy a cikk elején már idézett hajléktalanok egyike mondta az Új Szónak: „Én egy kunyhót kezdtem építeni magamnak télre a hajógyári szigeten, amiben kihúznám tavaszig. Most azonban félbehagytam, mert attól félek, majd jönnek a rendőrök és lerombolják. Amikor ilyen kampány van ellenünk, mindig ezt csinálják”.
