Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-15 / 237. szám
KULTÚRA 6 2018. október 15.1 www.ujszo.com Indián mesék Cseh Tamástól A rozsnyói Meseszínház új előadása egy izgalmas kultúrát szeretne bemutatni a mai gyerekeknek (Fotó: Lydia Czakó) JUHÁSZ KATALIN Cseh Tamás indián meséskönyvéből készült a rozsnyói Meseszínház új előadása, a Csillagokkal táncoló kojot, amelyben négy mesét gyúrtak egybe az alkotók. Május óta sok helyen játszották, e héten Pozsonyban már 25. alkalommal kerül színre. A produkcióról Badin Ádám rendezőt, a színház vezetőjét kérdeztük, aki Czakó Józseffel együtt játssza az előadást. A Meseszínház idén ősszel meghívást kapott Kecskemétre, a Magyarországi Bábszínházak Találkozójára. Milyen volt az indián mese fogadtatása? Ezen a nagy múltú fesztiválon ott van a magyarországi bábos szakma színe-java. Határon túli produkciót eddig még nem hívtak meg a fo programba, ezért is megtisztelő, hogy bemutathattuk ott ezt az előadást, és minket is értékelt a zsűri. Már a megnyitón nagyon kellemes meglepetésben volt részünk. Fekete Péter kulturális államtitkár ugyanis Cseh Tamás tomahawkjával jelent meg a színpadon, vagyis remek reklámot csinált az előadásnak. A kollégáktól pedig aprólékos, hozzáértő véleményeket kaptunk, ami nagyban segíti a munkánkat. A májusi bemutató óta több mint hússzor játszottuk ezt a mesét gyerekközönség előtt, nemrég a kassai Thália Színházban három bérletes előadásunk volt, az alsó tagozatosok mellett az óvodásokat is beterelték rá. Persze, minden korosztály mást és mást raktároz el a látottakból. A három-négyévesek azt élvezik, hogy szól a zene és mozognak a bábok a színpadon, a nagyobbacskák már a történetet is tudják követni, és láttunk a nézőtéren ötödikeseket is' akik szintén nem unatkoztak. Azért ajánljuk ötéves kortól az előadást, mert a kisebbek számára hosszú az egyórás játékidő, ők fél órára vannak programozva, ennyi ideig tudnak figyelni. Játszanak még egyáltalán indiánosdit a mai gyerekek? Nem. Ami a mi gyerekkorunkban alapjáték volt, az mára teljesen kiveszett. Ok már azt sem tudják, ki az a Winnetou. Viccesen úgy is mondhatnám, azért is csináltuk az előadást, hogy megmutassuk a mai gyerekeknek, hogyan játszottunk mi. De azt is meg akarjuk mutatni, hogy az indián kultúra jóval több a fejdíszben szaladgálástól. Ez sokrétegű előadás, komoly és erős mondanivalóval. Valójában egy teremtéstörténetre épül. Számunkra arról szól, hogy minden körülmények között, mindenféle eszmék kereszttüzében, mindenféle családban és világban lehetőségünk van megteremteni a saját kis világunkat. A homokozótól egészen a felnőttkorig. Csak rajtunk múlik, hogy megtesszük-e. És a mi keresztényzsidó kultúrkörben cseperedő gyerekeink most azt is láthatják, hogy létezik egy másfajta teremtéstörténet is, de ott is ugyanazok az értékek fontosak. Egy mesének persze nem az a feladata, hogy helyettesítse a neveléskultúrát, és a gyerekeknek külön-BadinÁdám (Képarchívum) böző a befogadóképességük. Bennem például élénken élnek a nagyapám meséi, a mellettem felnövő unokatestvérem viszont nem annyira emlékszik rájuk. Szóval, ha megmarad a kis nézőkben ez a történet, már adtunk nekik valamit. A másik szereplő, Czakó József Németországból pendlizik az előadásokra. O korábban már szerepelt a Meseszínházban, de csak zenészként. Miért döntöttek úgy, hogy ezúttal bábosként is jelen legyen? 0 is rajong az indián kultúráért, és szerintem hasonló alkat, mint Cseh Tamás. Kisgyermek korunk óta ismerjük egymást, már ötödikben ő tartott nekünk előadást az indiánokról. Tőle tudtam meg például azt is, hogy Winnetou egy Éurópában kitalált alak, valójában sosem létezett. Cseh Tamáshoz hasonlóan Czakó József is sok mindent ki tud fejezni zenével, számomra ő a világ legjobb mesezenésze. Nincs az a hangszer, amit ne tudna megszólaltami. A mesezenész abban különbözik a hagyományos zenésztől, hogy képes megtalálni a közös hangot a gyerekekkel, és teljesen az előadás szolgálatába állítani a zenét. Valahogy úgy, mint a bábszínész, aki a hagyományos színésszel ellentétben a báboknak adja át a saját egyéniségét. Már régebben megígértem neki, hogy egyszer műsorra tűzünk egy indián mesét, és abban ő is szerepet kap. Amellett, hogy remek zenéket írt a darabhoz, a bábokkal is megtanult bánni, pedig ebben az előadásban négyféle bábtechnikát használunk. így különböztetjük meg egymástól a négy mesét, amelyek külön fejezeteket alkotnak, ám kapcsolódnak is egymáshoz. Mennyire van jelen Cseh Tamás ebben az előadásban? Köztudott róla, hogy nyaranta a Bakonyban társaival együtt indiánként élt, a dalai viszont inkább a váEgy kép a Csillagokkal táncoló kojotbói rosi lét problémáiról, helyzeteiről : szólnak. Nehéz volt közös pontokat ; találni, olyan dalokat, amelyek beleférnek ebbe a mesébe. Három ilyet találtunk, végül egy maradt, a Gye- I rektorom. Egyébként meg ő fordította és adta közre ezeket az indián meséket, amelyek a Méry Ratio kiadó gondozásában jelentek meg : könyvalakban, és amelyekhez a fia, Cseh András rajzolt illusztrációkat. Az előadás díszletét ezek alapján készítette Grosschmid Erik. A dramaturg Boráros Milada volt, ő gyúrta egybe a négy történetet. Örömmel mondhatom, hogy máris sok meghívást kaptunk, csak győzzünk valamennyinek eleget tenni. Elhunyt Eduardo Arroyo Nyitva - film a párkapcsolat válságáról Madrid. Nyolcvanegy éves korában elhunyt Eduardo Arroyo világhírű spanyol festőművész és szobrász tegnap Madridban. A 20. század egyik legrelevánsabb és legradikálisabb spanyol művészeként jellemzett alkotó 21 évesen költözött Párizsba, Francotábomok spanyolországi diktatúrája elől menekülve. Itt kezdett festeni autodidaktaként. A francia Gilles Aillaud és az olasz Antonio Recalcati festőművészekkel közösen létrehozták saját irányzatukat, az ún. narratív ábrázolást, amellyel azonnal nagy feltűnést keltettek, annak kritikai szemlélete, iróniája, politikussága miatt. Arroyo szines, pop art-jellegű képein gúnyolta ki a spanyol diktátort és tábornokait, magas rangú katonai és egyházi személyiségeket. Első önálló kiállítását 1961-ben a párizsi Claude Levin Galéria rendezte. Spanyolországban 1963- ban nyílt tárlata, amelyet a cenzorok szinte azonnal be is zárattak. Évekkel később a valenciai művészeti biennálé kurátorának kérték fel, ám a hatóságok letartóztatták. Végül nemzetközi nyomásra engedték szabadon, és kiutasították szülőhazájából. Miközben Európában és Amerikában egymást követték kiállításai, és nőtt népszerűsége, Spanyolországban a nagyközönség számára sokáig szinte teljesen ismeretlen maradt. A diktátor halálát követően, a demokratikus átalakulás időszakában 1976-ban tért haza, jelenléte a harmincas évek spanyol avantgárd művészeti identitás folytatását jelentette, amelyet mások mellett Pablo Picasso vagy Joan Miró képviseltek. Eduardo Arroyo munkásságát is két nagy időszak: a száműzetés és a hazatérés korszakai jellemzik. A New York-i Guggenheim múzeum 1984-ben önálló tárlatot szentelt a művésznek, akinek alkotásai ma a világ legfontosabb múzeumaiban láthatók. „Spanyolország ma elveszítette festészete egyik kiválóságát” - írta a művész halálhírére reagálva a spanyol királyi ház Twitteroldalán, hangsúlyozva, hogy Eduardo Arroyo művészete jelen marad a világ múzeumaiban a jövő generációi számára. (MTI) A monogámia kérdéskörét járja körül humorosan Nagypél Orsi Nyitva című első nagyjátékfilmje, amelyet október 18-tól vetítenek a magyar mozikban. Budapest. A szókimondó romantikus vígjáték története egy harminc körüli, hosszú évek óta összeszokott párról szól. Fanni, akit Radnay Csilla alakít, és Bálint, akit Kovács Lehel játszik, hogy a szenvedélyt újra felélesszék kettejük között, megnyitják kapcsolatukat a szexuális kalandok előtt. Ez azonban nehéz feladatnak bizonyul mindkettőjüknek. A filmet íróként és rendezőként is a London Film Schoolban végzett Nagypál Orsi (Hidegzuhany, Csak színház és más semmi, Tóth János) jegyzi. A rendező-forgatókönyvíró elmondta: a film témáját baráti környezetéből vette. „Mindenhonnan folyamatosan hallottam a sztorikat a párkapcsolatok válságáról, nehézségeiről. Ez egy életkori dolog is, huszonévesen még arról beszélgettünk, hogy ki kivel jön össze, harminc év fölött már arról van szó, hogy milyen együtt lenni valakivel. Milyenek a hétköznapok, amikor bejön a rutin a kapcsolatba, és ki hogyan reagál erre” - magyarázta a rendező, aki szerint átalakulóban van, Nagypál Orsi íróként és rendezőként is jegyzi a filmet (Fotó: MTI) ahogy a hosszú távú kapcsolatokról és a monogámiáról gondolkodunk. Célja az volt, hogy szórakoztató filmet készítve sokakhoz eljussanak azok a kérdések, amelyeket a film felvet: hogy mit várunk el egy párkapcsolattól, szüksége van-e mindenkinek a hosszú távú együttlétre, tudja-e ezt mindenki csinálni. A rendező ösztönözni szeretné a nézőket arra, hogy kezdjenek el őszinte párbeszédet folytatni a párkapcsolatokról, hiszen nagyon sok ember számára nehézséget okoz párjával fenntartások nélkül beszélgetni a problémákról. Sokszor magunknak is hazudozunk, és inkább másra fogjuk a problémákat - mondta. A rendező szerint sokan nem tudjuk, konkrétan mit jelent az, hogy a párkapcsolatokon dolgozni kell, és azt sem, hogy egyáltalán mit jelent ez a munka. „Párkapcsolatokon belül sokszor azért romíanak el a dolgok, mert nem tudjuk őszintén megbeszélni a problémákat” - hívta fel a figyelmet. A filmben is mind a két karakternek bőven van mit bevallania egymásnak, és bőven van miért a tükörbe néznie. (MTI)
