Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-15 / 237. szám
2 I KÖZÉLET 2018. október 15.1 www.ujszo.com Mitől nő a pedagógus kreditje? Bár kétségtelenül leleményességet és találékonyságot is szült a pedagógusi kreditrendszer bevezetése, az eredeti cél mégiscsak az innovativ és kreatív oktatás lett volna (illusztrációs feivétei/képarchivum) Az SNS megvédi Orbán Viktort Kassa. Andrej Danko szerint a négy visegrádi ország támogatja az Európai Uniót és nem akarnak kilépni a szervezetből, ugyanakkor igyekeznek rámutatni a valódi problémákra, és azokról beszélni. Latorcai János, a magyar Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta, a visegrádiak olyan időben is aktívan bekapcsolódnak az európai politikába, amikor sokan megkérdőjelezik az EU egységét. „Konstruktív javaslatokat teszünk, nem akarjuk megosztani a tagállamokat, de szeretnénk visszatérni az Európai Unió eredeti alapértékeihez” - mondta Latorcai. A parlamenti vezetők kassai találkozójának egyik központi témája az európai biztonság és a migráció volt. „Kedvező fejleménynek tartjuk, hogy a menekültek elosztása az európai uniós tagállamok között talán véglegesen lekerült a napirendről” - mondta Radek Vondrácek, a cseh alsóház elnöke. Szerinte a problémákat a migránsok származási országaiban kell megoldani, és nem az EU-ban. A visegrádi országok parlamenti vezetői a kassai találkozón egyeztettek a V4-ek, valamint a francia és a német parlament képviselőinek november 15-re Pozsonyba tervezett tárgyalásával kapcsolatban. Az a célunk, hogy javítsuk a együttműködését” - jegyezte meg Danko. (TASR, MTI) Pozsony. Egyebek mellett jógatanfolyamokat és álkurzusokat szült a pedagógusok továbbkópzósóre kitalált kreditrendszer, ráadásul az ilyen kópzósek szervezőinek a lebukástól sem kell tartaniuk. Gyakorlatilag senki nem ellenőrzi a tanfolyamok szervezőit. Viera Kalmárová, az Állami Tanfelügyelet vezetője lapunknak megerősítette, nincs jogkörük az úgynevezett „élethosszig tartó pedagógusképzés” kurzusainak ellenőrzésére. „Azt viszont vizsgáltuk, hogy a tanfolyamokon tanultakat a pedagógusok hogyan hasznosítják a gyakorlatban, színvonalasabb lett-e az oktatás. Csupán a harmaduk használja fel a képzések bizonyos jegyeit a tanítás során” - mondta Kalmárová. Példaként az „oktatás innovatív metódusai” kurzust hozta fel, melyet nagyon sokan elvégeztek, az ellenőrzés során viszont kiderült, hogy szinte semmit nem alkalmaznak belőle. Nem lehet büntetni A tanfolyamok megrendezését az akkreditációs tanács javaslata alapján az oktatási tárca hagyja jóvá, az engedély hat évre szól, meghosszabbítani nem lehet. Az állami módszertani központoknak és a magánúton képzést nyújtó intézményeknek is azonos feltételeket kell teljesíteniük. , A- képzések színvonalát a minisztérium ellenőrzi, bejelentések alapján” - állítja a minisztérium sajtóosztálya. Szúrópróbaszerű ellenőrzések nincsenek, a pedagógusok többsége pedig nem fogja bejelenteni, hogy gond nélkül jut kreditpontokhoz. „Visszamenőleg már lehetetlen ellenőrizni, mi zajlott egy-egy tanfolyamon, így a tisztességtelenül megszerzett krediteket nem lehet visszavonni a pedagógusoktól” - közölte a minisztérium sajtóosztálya. Hozzátette, a rendszer kialakításakor egyszerűen nem számoltak ilyesmikkel, „nem feltételezték, hogy a pedagógusok, akikre példaképként tekintenek és a jövő generációkat tanítják, képesek lennének csalni”. „Szakmai szabálysértés" A visszaélések megakadályozása érdekében a minisztérium bevezetné a „szakmai élet szabálysértéseit ellenőrző intézményt”, ezután kizárná a kreditrendszerből a színvonalon aluli képzések és vizsgáztatások szervezőit. Részleteket egyelőre erről sem közölt a tárca. r Az ellenzék szerint Érsek délen építkezik, elhanyagolja az északi régiót Az ellenzóki pártok kritikusan viszonyulnak Érsek Árpád kótóves miniszteri tevókenysógóhez. „Szlovákiában a közlekedés az összeomlás szélén van. Az emberek órákat töltenek naponta a közlekedési dugókban vagy a rendszeresen késő vonatokban, amelyek néha kigyulladnak” - nyilatkozta Ján Marosz, az OCaNO parlamenti képviselője, a párt árnyékkormányának közlekedési minisztere. Rámutatott, a vasútpn egyre több a baleset, késik az autópálya-építés, jövőre pedig még kevesebb pénz jut az első osztályú közutak felújítására, így fel kell készülni arra, hogy az elkövetkező időszakban még több lesz az olyan út, amin alig lehet közlekedni. Marosznak ad igazat az Ineko gazdaságkutató intézet elemzője, Ján Kovalcík is, aki szerint az első osztályú utakra a jövő évi költségvetésben elkülönített összeg hihetetlenül alacsony. Becslések szerint az első osztályú utak felújítására évente legalább 80 millió euróra lenne szükség, a jövő évi költségvetés azonban csak 40,5 millió euróval számol. Karolina Ducká, a közlekedési tárca szóvivője időközben viszont jelezte, hogy már tárgyalnak az említett összeg növeléséről. Marosz azt is felrója a tárcának, hogy hiányoznak a döntések meghozatalához szükséges hatástanulmányok, és a döntések egy részét nem szakmai, hanem politikai alapon hozzák. „Az állami közlekedési vállalatokban hemzsegnek a politikaijelöltek, akik nem a lakosságot szolgálják, csupán az adófizetők pénzét szivattyúzzák át magánzsebekbe” - tette hozzá Marosz. Alojz Hlina, a KDH elnöke szerint Érsek politikai alapon dönt a sztrádaépítésekről, és elhanyagolja a Pozsonyt Kassával összekötő északi autópálya befejezését. „Az autópálya sajnos a politika áldozata lett. Három szakasz van - az északi, a déli és a magyarországi. Ami az északit illeti, már nem hiányzik sok a befejezéséhez. A gond csak az, hogy a Híd nem vesz tudomást róla. Véleményünk szerint a déli szakasz fontosabb a pártnak, mivel ott számíthat szavazókra. A magyarországi szakasz a magyaroknak fontos. Az északi viszont az egész országnak fontos” - mondta Hlina. A KDH képviselői szerint az északi autópálya a tervezett 2026-os határidőnél sokkal később készül el. Arra is felhívták a figyelmet, hogy gond van egyes szakaszok építésével, ilyen például a Felsővisnyó (Visnové) és Cebraf alagutak, a Gombás-Ivachnófalu (Hubová- Ivachnová) szakasz, valamint az Epeijes-nyugat és Epeijes-dél kerülőutak. A közlekedési tárca szerint Hlina állításainak nincs valóságalapja. „A KDH értelmetlen dolgokat állít, hogy felhívja magára a figyelmet. Ezt tényekkel tudjuk alátámasztani. A közlekedési miniszter újra elindította a Cebraf-alagút (Gombás-Ivachnófalu Dl-es szakasz) építését, megoldotta a hiányzó környezetvédelmi engedélyek (EIA) ügyét, és megkezdte az Éperjes-nyugat, Epeijes-dél, valamint a Budamér-Magyarbőd (Budimír-Bidovce) szakaszok építését. Emellett szorgalmazza a felsővisnyói alagút zsolnai szakaszának befejezését” - nyilatkozta Karolina Ducká. A szóvivő azt is hozzátette, hogy már folyik az utolsó hiányzó szakasz, a Nagyturány-Gombás (Turany-Hubová) előkészítése, amelyhez már a környezetvédelmi engedélyeket is kiadták. (mi, TASR) Lesújtó vélemény az önkormányzatokról Pozsony. A lakosság egyre kevésbé bízik a polgármesterekben és helyi képviselőkben, jelentős része szerint a saját érdekeiket helyezik a lakosság érdekei fölé. A közelgő önkormányzati választások kapcsán a Focus közvélemény-kutató intézet a Transparency International Slovensko (TIS) megbízásából arra kereste a választ, mennyire bízunk az önkormányzatokban. Az eredmény lehangoló. „Összességében a megkérdezettek 61 százaléka vallja, hogy a polgármesterek és képviselők döntéseik meghozatalánál kisebb-nagyobb mértékben a saját érdekeiket helyezik előtérbe. Az elmúlt években még romlott is a helyzet, a 2003-ban végzett felmérésünkben a válaszadók 56 százaléka vélekedett így” - nyilatkozta Gabriel Sípos, a TIS igazgatója. Most a válaszadók csaknem 25 százaléka szerint azonban a képviselők szinte mindig magukra gondolnak egy-egy döntés meghozatalánál. Mindezt figyelembe véve, nem csoda, hogy a szavazók kétharmada szerint új szabályokat kellene bevezetni és jobban a körmére nézni a képviselőinknek. A korrupció és a kliensrendszer a megkérdezettek szerint az összes önkormányzati területen tetten érhető, a legkirívóbb dolgok az önkormányzati alkalmazottak felvételénél történnek, sógor-koma, barát alapon. Az önkormányzatok megítélésében látványos különbségek vannak az egyes régiók között. A legkritikusabbak a kisebb, 2-5 ezer lakosú települések lakói. Ezekben a megkérdezettek csaknem 68 százaléka elégedetlen. Az ezer lakosúnál kisebb falvakban ugyanakkor 48 százalék az arányuk. Regionális szempontból Pozsonyban a legrosszabb a helyzet, ahol a választók 71 százaléka gondolja, hogy a képviselőik visszaélnek a hatalmukkal, a sor végén Eperjes megye található, 49 százalékkal. A pártok közül a Marian Kotleba vezette ESNS szavazói (79,8%) a legkritikusabbak. Az önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások közül egyébként a legtöbben, az emberek kétharmada a szemétszállítással, a legkevesebben az utak állapotával (47%) és a települések által biztosított egészségügyi ellátással (39%) vannak megelégedve. (mi) ÖNKORMÁNYZAT ÉS KÖZÉRDEK A polgármester és a képviselők döntéseik során ■ időnként a saját érdekeiket nézik E legtöbbször a közérdeket veszik figyelembe □ leggyakrabban a saját érdekeiket nézik ■ csak a saját érdekeiket nézik ■ mindig a közérdeket veszik figyelembe ■ nem tudja; nem válaszolt • Forrás: Focus, Transparency International Grafikon: ÚJ SZÓ IBOS EMESE Érsek Árpád (Somogyi Tibor felvétele)
