Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)

2018-10-01 / 225. szám

4 I KÜLFÖLD 2018. október 1. I www.ujszo.com Brexit-javaslatot vár az EU-tól Theresa May RÖVIDEN Ezrek tüntettek a koszovói elnök ellen Pristina. Több ezren vonultak azt utcákra Pristinában szomba­ton a Szerbiával folytatott, sze­rintük eredménytelen tárgyalá­sok megszakítását követelve Hashim Thaci koszovói elnöktől. Az albán, német és amerikai zászlókat lobogtató tiltakozók egy lehetséges területcserét akarnak meghiúsítani Koszovó és Szerbia között, ahogy Thaci és szerb hivatali partnere, Aleksan­­dar Vucic felvetette. (MTl/dpa) Terroristáké lehet a segély Budapsst. Terroristákhoz ke­rülhettek a Szíriának szánt hu­manitárius segélyek és támoga­tások Európából, mivel olyan módon jutottak el a háborús öve­zetbe, amely a nyomon követést egy idő után már nem tette lehe­tővé —mondta a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az M1 szombat esti műsorában. Speidl Bianka szerint terrorcsoportok humanitárius fedőszerveiről is csak utólag derült ki sokszor, hogy kihez tartoznak. Az érintett európai államokat mégis felelős­ség terheli a helyzet elmérgese­déséért, hiszen tisztában voltak azzal, hogy a segélyek nem fel­tétlenül a rendeltetési helyükre jutnak el. (MTI) Sok a sérült a tömegtüntetéseken Barcelona. Tizennégyen meg­sérültek rendőrök és katalán sze­paratista tüntetők összecsapásá­ban szombaton a barcelonai tö­megtüntetéseken, két nappal a tavaly októberi katalán fiigget­­lenségi népszavazás évfordulója előtt. A rendvédelmi hatóságok hat embert állítottak elő a szepa­­ratisták akcióján, valamint a Spanyolországgal való egységet támogató aktivisták párhuzamos ellentüntetésén. A mintegy 6000 szeparatista közül számosán szí­nes port tartalmazó zacskókkal és tojásokkal hajigálták a rendőrö­ket, erőszakkal próbáltak áttömi sorfalukon, hogy összecsapjanak az ellentüntetőkkel. A rendvé­delmi szervek egyik tagja is megsérült. Három embert kór­házba szállítottak, a többieket a helyszínen látták el. (MTI) Vezérigazgató marad Elon Musk Son Francisco. Távozik a Tesla igazgatótanácsának éléről Elon Musk, de a vállalat vezérigazga­tója marad; ő és a vállalat 20-20 millió dollár büntetést fizet, mert a cégvezető a Twitteren a cég részvényárfolyamát befolyásoló, félrevezető üzenetet tett közzé - tudatta a megállapodás részleteit az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC). A SEC és a Tesla megál­lapodása értelmében Musknak 45 napon belül le kell mondania az igazgatótanácsi elnökségéről, és három évig nem választható újra erre a posztra, de ő marad a vállalat vezérigazgatója. A Tes­lának két független tagot kell vá­lasztania a testületbe. (MTI) MTI-TUDÓSÍTÁS London szeretné látni részletesen kidolgozva, hogy az EU-nak pontosan mi a kifogása a chequersi csomaggal szemben. London. A brit miniszterelnök sze­rint ha az Európai Uniónak aggályai vannak a brit EU-tagság megszű­nésének (Brexit) feltételrendszeréről London által előterjesztett javaslat­­csomaggal kapcsolatban, vagy van ellenjavaslata, akkor a brit kormány szeretné, ha az EU illetékesei előáll­nának ezekkel. Theresa May tegnap, a kormányzó brit Konzervatív Párt éves kong­resszusának első napján a BBC tele­víziónak kijelentette: a brit javaslat­­csomag - amelyet a kabinet még nyá­ron, a brit miniszterelnökök vidéki rezidenciáján, Chequersben dolgo­zott ki - minden ellenvéleménnyel szemben „nem múlt ki”. A Salzburgban tartott múlt heti in­formális EU-csúcson Donald Tusk, az Alacsony volt a részvételi arány az ország nevének megváltoztatására vonatkozó népszavazáson Macedániában. Belgrád/Szkopjo. Vasárnap délelőtt a választásra jogosultak 8,03 százaléka járult az urnák elé. A macedónoknak arra a kérdésre kellett válaszolniuk, támogatják-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azzal, hogy elfogadják a Macedó­nia és Görögország között megkö­tött egyezményt. A népszavazás ugyan csupán vé­leménynyilvánító és nem ügydöntő volt, ahhoz, hogy érvényes legyen, a választásra jogosult valamivel több mint 1,8 millió macedón ál­lampolgár több mint a felének kel­lett voksolnia. A közvélemény­kutatások szerint akik elmentek szavazni, igennel feleltek a kérdés­re, tehát támogatják a kormány kezdeményezését, ám az kérdéses, Balgrid/Pristina. A legma­gasabb fokú harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget Alek­­sandar Vucic köztársasági elnök szombaton, mert a Rosu koszovói különleges rendőri alakulat mint­egy 60 tagját a többségében szer­­bek lakta Észak-Koszovóba ve­zényelték - közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS). Emellett Nebojsa Stefanovic bel­ügyminiszter a rendőrség legma­gasabb fokú készültségét rendelte el. Az egykor Szerbia déli tarto­mányát képező Koszovó 2008- ban egyoldalúan kikiáltotta füg­getlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és mindent megtesz, hogy fenntartsa uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnöke működés­képtelennek nevezte a chequersi ja­vaslatcsomag egyes kritikus fontos­ságú, mindenekelőtt a kereskedelmi szabályozásról szóló elemeit. Theresa May azonban a tegnapi BBC-interjúban kijelentette: a che­quersi dokumentum az egyetlen olyan javaslatcsomag, amely teljesíti a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett - a kilépésre voksolók szűk, 51,9 száza­lékos többségének győzelmével vég­ződött - népszavazás döntését, és al­kalmas az Észak-Irország és Írország közötti fizikai határellenőrzés visszaállításának elkerülésére. A salzburgi EU-csúcson megfo­galmazott aggályokra a brit kor­mányfő kijelentette: London szeretné látni részletesen kidolgozva, hogy az EU-nak pontosan mi a kifogása a chequersi csomaggal szemben, vagy ha van ellenjavaslata, akkor „halljuk végre, mit tartalmaz”. Donald Tusk a salzburgi EU-csúcs záró sajtóértekezletén azzal az érvvel utasította el a brit javaslatokat, hogy azok érvényesítése aláásná az Euró­meglesz-e az érvényességhez szükséges részvételi arány. A Zoran Zaev vezette kormány politikusai a kampányban többször kijelentet­befolyását Koszóvó északi részé­ben, ahol a koszovói szerb ki­sebbség döntő része él. A brüsszeli közvetítéssel 2013- ban megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a különleges egység Észak- Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba. A szerbek készültségét az vál­totta ki, hogy szombaton az észak­koszovói Gazivoda-tóhoz láto­gatott Hashim Thaci koszovói el­nök, és látogatását a Rosu külön­leges egység tagjai biztosították. A koszovói elnök látogatását kö­vetően a különleges egység tagjai is visszavonultak. (MTI) pai Unió egységes belső piacát. May már a csúcs másnapján is kijelentette: az Európai Tanács elnöke nem adott részletes magyarázatot arra, ez miért lenne így, és nem is tett ellenjavasla­tot, „így most patthelyzetbe kerül­tünk”. Magas rangú brit kormány­­tisztviselőktől korábban még nem hangzott el nyilvánosan, hogy a brex­­ittárgyalások holtpontra jutottak. May az interjúban megismételte: London nem tudja pontosan, hogy az EU-nak „mi a problémája” a chequ­ersi javaslatcsomaggal,„hacsak nem az, hogy az indítvány merész és nagyratörő”. Hozzátette: a brit kor­mány Donald Tuskkal ellentétben nem hiszi, hogy a chequersi csomag lerombolná az EU egységes belső piacát, de „amíg nem tudjuk ponto­san, mi a gondjuk, nem tudunk elő­relépni”. May kijelentette: a brit kormány jelenleg nem tudja meg­ítélni, hogy az EU-val folyó Brexit­­tárgyalások milyen eredményre ve­zetnek, ezért előkészületeket tesz arra az eshetőségre is, hogy nem születik megállapodás az unióval a kapcsolatrendszerről. ték, ha a szavazók több mint fele otthon marad, ők akkor is érvé­nyesnek tekintik majd a referendu­mot (MTI) Köln. Recep Tayyip Erdogan török államfő szombaton kijelen­tette, hogy németországi látogatá­sa elmélyítette a török-német ba­rátságot, amikor a kölni Ehrenfeld városrészben felavatta a török ál­lami vallásügyi hivatallal (Diyan­­et) szoros kapcsolatban álló né­metországi Vallási Intézmények Török-Iszlám Uniója (DITIB) új központi mecsetét. „Sikeres látogatás volt” - álla­pította meg a török elnök szombat esti hazautazása előtt. Mint mond­ta, Angela Merkel német kancel­lárral és Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnökkel folytatott megbeszélésein őszintén meg tudtak vitatni számos fontos kér­dést, így gazdasági beruházásokat, Távozzanak a megszállók New York. Hét év polgárhá­ború után küszöbön áll a győze­lem a „terroristák” fölött, az amerikai, francia és török „meg­szállóknak” pedig el kell hagy­niuk Szíriát - jelentette ki szom­baton az ENSZ Közgyűlésén New Yorkban Valid Moallem szíriai külügyminiszter. Az Aszad-rezsim diplomáciájának vezetője szerint Szíriában stabi­labb és biztonságosabb a hely­zet, hála a „terrorizmus” elleni küzdelemnek, és minden feltétel adott ahhoz, hogy a menekültek önként hazatérjenek. Damasz­kusz minden fegyveres ellenzéki szervezetet terroristának tekint, nem csak az Iszlám Államot vagy az al-Kaidával szövetséges mi­líciákat. (MTI) Washington ne ellenségeskedjen New York. Ha Washington folytatni szeretné a nukleáris le­szerelési tárgyalásokat Észak- Koreával, előbb fel kell hagynia a hét évtizedes ellenségeskedéssel -jelentette ki Ri Jong Ho észak­koreai külügyminiszter szomba­ton az ENSZ Közgyűlésének ál­talános vitájában New Yorkban. Ri aláhúzta, hogy Phenjan haj­landó végrehajtani mindazt, ami­ről Donald Trump amerikai el­nök és Kim Dzsong Un észak­koreai vezető Szingapúrban nyá­ron megállapodott. Észak-Korea azóta nukleáris erőműve és raké­taközpontja bezárását is bejelen­tette, és pontosabban meg nem határozott, megfelelő válaszlé­péseket vár cserébe az Egyesült Államoktól. Ri bírálta az Észak- Koreára kivetett nemzetközi szankciókat, és arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy a büntető­­intézkedések elmélyítik a bizal­matlanságot, és megbénítják a diplomáciai erőfeszítéseket. „Az az elképzelés, hogy szankciókkal térdre lehet minket kényszeríteni, egy olyan ember lázálma, aki egyáltalán nem ismer minket” - hangoztatta Ri, hozzátéve: „Ha nem bízhatunk meg az Egyesült Államokban, akkor nemzetbiz­tonságunkat sem érezzük bizto­sítottnak, és ilyen körülmények között kizárt, hogy elsőként egy­oldalúan letegyük fegyverein­ket.” (MTI/AP) valamint azt, miként lehet fellépni az idegengyűlölettel és az iszla­­mofóbiával szemben. Kiemelte: szeretné rendezni a vitás kérdése­ket a két ország között. Erdogan a németországi török­­ség jobb integrációját sürgette. Szerinte országa mindig támogatta a beilleszkedést, s továbbra is ezt teszi. „Látjuk testvéreink itteni jö­vőjét, de a rasszizmussal szemben együtt kell fellépni” - tette hozzá. Bírálta Németországot azért, aho­gyan az Mesut Özil és Ilkay Gün­­dogan ügyét kezelte. A két török származású labdarúgót támadások érték, miután közös fényképet ké­szítettek Erdogannal a törökorszá­gi előrehozott választások előtti időszakban. (MTI/dpa/TASZSZ) Nem volt nagy választási kedv Akik elmentek szavazni, valószínűleg Igennel szavaztak (TASR/AP-felvétel) A legmagasabb fokú szerb harckészültség Elmélyült a török-német barátság

Next

/
Oldalképek
Tartalom