Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-13 / 236. szám
www.ujszo.com | 2018. október 13. KOZELET I 3 Elégedetlenek az orvostanhallgatók NAGY ROLAND Pozsony. Az orvosok nem csak az alacsony fizetés miatt távoznak a szlovák egészségügyből - derült ki a Spolu legújabb falmérésből. A megkérdezett orvosok és orvostanhallgatók többsége a kórházak rossz állapota és a kormány elhibázott egészségpolitikája miatt vállal külföldön munkát. Az egészségügyi tárca szerint jelenleg több olyan intézkedés is zajlik, melyek az orvosok munkakörülményeinek javulását szolgálják. „A minisztérium a jövő évben 100 millió euróval többet különít el a kórházak számára, mint tavaly. Ezt a pénzt felhasználhatják az épületek felújítására, és a modernebb orvosi eszközök beszerzésére. A kórházi ágyak felújítása, már idén megkezdődött, több mint 8000 kórházi ágyat cserélünk le. Az orvoshiány ideiglenes megoldása érdekében a külföldről érkező orvosok munkavállalásának körülményeit is megkönnyítettük” - közölte lapunkkal Zuzana Eliásová, az egészségügyi tárca szóvivője. Marián Sóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke úgy véli, hogy a minisztérium legfőbb feladata az lenne, hogy átértékelje a prioritásait. „Az egészségügyi tárca valóban hozott intézkedéseket, azonban ezek csak akkor működhetnek hatékonyan, ha a tárca kidolgoz egy stabil és átfogó finanszírozási rendszert az egészségügy számára. Egy ilyen rendszer nélkül nem állítható meg az orvosok kivándorlása” - nyilatkozta Sóth. Alacsony színvonal A felmérés résztvevői szerint a távozás további nyomós indokának tekinthető a jobb fejlődési lehetőség. 71,2 százalékuk gondolja úgy, hogy Szlovákiában a szakmai fejlődésüknek csak korlátolt lehetőségei vannak. A megkérdezett egyetemisták élesen bírálták a szlovák orvosi egyetemek színvonalát. Szerintük a fiatal orvosok az egyetemeken nem kapnak elég támogatást a személyes fejlődésükhöz, és az alacsony kezdőfizetés pedig csak tovább ront a helyzeten. Többen arra is panaszkodtak, hogy kezdő orvosként nem sikerült állást találniuk, hiszen a szlovák kórházakba elsősorban azokat az orvosokat veszik fel, akik valamilyen ismerősük útján kerülnek oda. „Maradok Csehországban" Varga Zsóka, a prágai Károly Egyetem hatodéves orvostanhallgatója lapunknak elmondta, hogy ajobb szakmai fejlődés lehetősége nála is a fő okok között szerepelt, amikor külföldre ment tanulni. „Elég egy egyszerű példát megemlíteni: a prágai orvosi egyetemen azok a professzorok tanítanak, akiknek a könyveiből a szlovák orvosi egyetemeken is tanulnak a diákok. Arról nem is beszélve, hogy az egyetem felszereltsége jóval modernebb, mint otthon” - mondta az orvostanhallgató. Arra a kérdésre, hogy hazatér-e az egyetem elvégzése után, nemmel válaszolt. „Hacsak nem lesz valamilyen komoly személyes okom rá, hogy hazatérjek, akkor szerintem itt maradok Csehországban” - közölte a prágai egyetem diákja. Kincstári optimizmus Eliásová arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárca az orvostanhallgatókkal kapcsolatban is hozott intézkedéseket. „Hangsúlyoznánk, hogy a legújabb felmérések szerint az orvostanhallgatók 82 százaléka az egyetem elvégzése után a szlovák egészségügyben marad. Ennek ellenére Peter Pellegrini miniszterelnök megkérte az orvosi egyetemek dékánjait, hogy idén 18 5-tel több diákot vegyenek fel, ennek költségeit pedig az oktatásügyi minisztérium fedezi majd” - mondta a szóvivő. Sóth szerint a szlovák orvosi egyetemek színvonala még mindig elmarad például a cseh egyetemekétől. „Ha képes lenne a minisztérium hasonló feltételeket biztosítani a diákok számára, mint amilyeneket a külföldi egyetemek kínálnak, az sokat segítene. Nem azt mondom, hogy így minden orvostanhallgató itthon maradna, de biztos, hogy javulna az egészségügy helyzete” - jelentette ki az ALS elnöke. Miroslav Beblavy, a Spolu elnöke szerint a felmérésből egyértelműen látszik, hogy az orvosoknak a megfelelő fizetés mellett az elfogadható munkakörülményeket is biztosítani kell. „Ha azt szeretnénk, hogy a legjobb orvosaink ne menjenek külföldre, akkor meg kell hallgatnunk a véleményüket. Jelenleg pedig azt állítják, hogy a fizetésüktől függetlenül nem hajlandóak 19. századi körülmények között dolgozni” - mondta pártelnök. Az orvosok és orvostanhallgatók távozásának okai 1. A kórházak rossz felszereltsége 2. Elégedetlenség az egészségügyi tárca politikájával 3. Jobb fejlődési lehetőség külföldön 4. Korrupció az egészségügyben 5. Alacsony fizetés Szlovákiában 6. A kórházak hatékonyabb működése 7. Jobb munkafeltételek külföldön 8. Inkompetens kórházi vezetőség 9. Általános elégedetlenség Szlovákiával 10. Kevés karrierépítési lehetőség 11. Elégedetlenség az oktatással 12. A szakmai és magánélet összeegyeztethetetlensége 13. Kevés munkalehetőség A válaszadók száma százalékban 76.8 72,6 71.2 69.5 61.2 60,0 59.5 55.6 52,5 36.9 31.1 30.1 23.9 • Forrás: Spolu Reformok nélkül összeomolhat az egészségügyi ellátás NAGY ROLAND Pozsony. A szlovákiai orvosok külföldre távozásának egyik oka az egászségügyi minisztárium tátlenkedáse. A témáról Marián Sóthtal,a Magán-orvosok Szövetségének (ASL) elnökével beszélgettünk. Az Egészségpolitikai Intézet felmérése alapján több mint 3300 orvos hiányzik a szlovák egészségügyből. Pontosan mennyire érinti ez a rendelői szférát? Azt lehet mondani, hogy a múlt évben nagyjából 800 orvossal dolgozott kevesebb a járóbeteg-ellátásban, mint amennyire szükség lett volna. Úgy tűnhet, hogy ez nem Marián Sóth (TASR-felvétel) olyan hatalmas szám, azonban ha figyelembe vesszük, hogy egy orvosra nagyjából 1500 beteg jut, akkor máris látjuk, hogy összesen 1,2 millió páciens nem jut olyan ellátáshoz, mint kellene. Ez pedig hatalmas probléma. A Spolu felmérése alapján a legtöbb orvos a kórházak rossz felszereltsége miatt távozik a szlovák egészségügyből. Mi a helyzet a rendelők felszereltségével? A szlovákiai rendelőkről nagy általánosságban elmondható, hogy az orvosi berendezések minősége kiváló, a legmodernebb eszközökkel dolgozunk. A rendelői szférában sokkal nagyobb probléma a pénz hiánya, ami az egészségügyi minisztérium nem megfelelő finanszírozási stratégiájának eredménye. A járóbeteg-kezelés különösen érzékeny az egészségügyben zajló változásokra, melyeknek a rendelőket működtető orvosok, és főleg a betegek isszák meg a levét. Hogy konkrétabban fogalmazzak: jó lenne valamilyen stabil megoldást találni arra, hogy az egészségügyi tárca hogyan finanszírozza az egészségbiztosítókat. Érdemes lenne átvenni például a cseh modellt, melynek segítségével előre meghatározható, hogy az állam mennyi pénzt küld a biztosítóknak az állami biztosítottak, a gyerekek, nyugdíjasok stb. után. A szlovák egészségügyben állandóan azt kell figyelnünk, hogy a következő évben vajon mennyi pénz jut a biztosítóknak, vagy hogy jut-e egyáltalán elegendő pénz. Milyen intézkedéseket kellene hoznia az egészségügyi tárcának ahhoz, hogy javuljon a helyzet? A minisztériumnak elsősorban tisztáznia kellene, hogy mik a prioritásai. A jelenlegi intézkedések is csak akkor lesznek hatásosak, hogyha az egészségügy finanszírozása stabilizálódik. Például orvosi egyetemek több diákot vesznek fel, de ez is csak akkor működhet, ha a tárca képes hasonló feltételeket biztosítani a diákok számára, mint amilyeneket a külföldi egyetemek kínálnak. Nem azt mondom, hogy így minden egyes orvostanhallgató otthon maradna, de biztos, hogy javulna az egészségügy helyzete. Ön szerint mi lehet a következménye, ha az egészségügyi minisztérium nem fogja megfelelően kezelni a problémákat? A válasz egyszerű: összeomlik az egészségügy. Azt kell, hogy mondjam, hogy már nem vagyunk messze ettől. Az orvostanhallgatók többször figyelmeztettek az egészségügy tarthatatlan helyzetére (TASR-feivétei)
