Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)

2018-10-12 / 235. szám

SPORT 181 2018. október 12.1 www.ujszo.com Balogh Zsolt: „Világsztárok nincsenek, csapat van” A Szeged a Bajnokok Ligájában lépésenként haladna, a játékosok még nem gondolnak a végső győzelemre MÉSZÁROS GYÖRGY Balogh Zsolt, a Szagod kézilabdacsapatának 29 éves jobbátlövője eddigi karrierje legszebb pillanatának tartja, hogy több mint egy ávtized után sikerült letaszítaniuk a magyar trónról a Veszprém csapatát. Erről, a Szeged Bajnokok Ligája-esályeiről, a magyar válogatottról ás az utánpótlásról beszélgettünk. 11 év után nyert ismét bajnoki címet a Szeged. Milyen érzés volt ennyi idő után bajnoki aranyér­met ünnepelni? Leírhatatlan érzés volt. Mióta Sze­geden játszom, ez volt a legnagyobb álmom, hogy megnyeijük a magyar bajnokságot. Nekem 12-13 ezüstér­mem van, most végre sikerült begyűjteni ezek mellé az első ara­nyat is. Csodálatos érzés volt, egy nagyon nehéz szezon végén. Az idény elején nagyon lent voltunk, ahonnét sikerült visszakapaszkod­nunk, jó formába lendülnünk és szé­pen befejeznünk a bajnokságot. A bajnoki döntő 120 percében alig-alig akadt olyan pillanat, ami­kor a Veszprém állt végső győze­lemre. Ennél semmi sem dicséri jobban a Szegedet. De mi volt az, amivel sikerült ennyire Nagy Lászlóék fölé nőni? Azt hiszem, amellett, hogy mi mennyire jól játszottunk, kellett a si­kerhez az is, hogy a Veszprémnél va­lami nagyon rosszul lett kalkulálva, hiszen jócskán elcsúsztak a forma­­időzítéssel. Ők tavasszal jutottak el arra a mélypontra, amelyen mi már túl voltunk az ősszel. Az év végére elfáradtak és formán kívül voltak. Ez egy nagyon nagy lehetőség volt szá­munkra, nekünk pedig sikerült élni ezzel az eséllyel, és elhódítani a baj­noki címet. Az aktuális idényben 6/6 a baj­nokságban a csapat mérlege. Egyértelműen a címvédés a Sze­ged célja ebben a szezonban? Természetesen. Az előző sze­zonokban mindig az volt az el­sődleges célunk, hogy a Veszp- iJj rémet letaszítsuk a trónról, vagy a bajnokságban, vagy a Magyar Kupában, de idén - a bajnoki cím után - csakis a címvédés lehet a leg­főbb célunk a bajnokságban. A Bajnokok Ligájában pedig 4/4 a mutató. A Zágrábot idegenben, a Nantes-ot otthon, a Zaporizzsját idegenben, a Celjét hazai pályán győzték le. Magyar bajnokként, ilyen impozáns eredményekkel mi a cél a nemzetközi porondon? A Final Four, vagy titkon azért a végső győzelem is megfordult már a fejekben? Azt gondolom, hogy reálisan néz­ve már a Final Fourba is rendkívül nehéz bejutni, és nem kis adag sze­rencse is kell hozzá. Eddig még nem is sikerült eljutnunk idáig, rendre el­buktunk az azt megelőző körökben. Pont ezért hatalmas dolog lenne, ha A sok bajnoki ezüstérem után Balogh Zsolt végre az aranynak örülhetett az elmúlt szezonban (Fotók:www.pickhandbaii.hu ) idén sikerülne beküzdeni magunkat a négyesdöntőbe. Onnantól kezdve pedig bármi megtörténhet, hiszen láthatjuk, hogy szinte minden évben van valamilyen meglepetés. Ennek ellenére még senki nem gondolt a Bajnokok Ligája-gy őzelemre. Egyelőre lépésről lépésre haladunk, először is szeretnénk a cso­portunkban minél jobb he­lyezést elérni, aztán pedig következhet a keresztbe-Balogh Zsolt 2012 óta játszik Szegeden játszás a másik csoport továbbjutói­val. A másik csoport még talán a mi­énknél is nehezebb, így nehéz út vár ránk a BL-ben. Bár azt gondolom, hogy idén van a legjobb játékosállo­mányunk, ami alkalmas lehet arra, hogy eljussunk Kölnbe. A szezon elején 6 új játékost szerződtettek. Kapusposztra Mirko Alilovic érkezett a Veszprémből, a jobbátlövő spanyol Jorge Maqueda és a szintén spanyol balátlövő, Joan Canellas a Vardar Szkopjétól jött. Dean Bombac a Kielcétől tért vissza Szegedre, míg a cseh Sta­nislav KaSpáreket a Balatonfü­­redtől igazolták. Nik Henigman szlovén balátlövő az RD Ribnicá­­ból jött. Elég sok az új név. Megint. Nem nehéz szinte min­den idénynek úgy nekifutni, hogy több új érkezőt kell beépíteni a csapatba? Igen, tényleg az lenne az optimá­lis, ha nem kellene minden évben ennyi játékost cserélni. Talán, ha a csapat magja hosszú évekre együtt maradna, akkor még sikeresebbek lennénk, de nekünk, játékosoknak ebbe nincsen beleszólásunk, ezt az edző és a klub vezetői intézik. Az eredmények pedig őket iga­zolják, és az új játékosok többségben gyorsan beilleszkednek a csapatunkba, és be is válnak. Ez annak is köszönhető, hogy próbálnak olyan játékosokat iga­zolni, akik mind emberileg, mind taktikailag beleillenek a koncepci­ónkba. Továbbá olyan játékosokat keresnek, akik már játszottak abban a rendszerben, amiben a Szeged játszik, így nem teljesen idegen számukra a mi taktikai hadrendünk. Balogh Zsolt Életkor: 29 év Poszt: jobbátlövő Sikerei: lx-es magyar baj­nok, EHF-kupa-győztes Klubjai: PLER-Budapest (2005-2010), Magdeburg (2010-2011), Gyöngyösi KK (2011-2012), Pick Szeged (2012-) A mostani igazolásokból kit tart a legnagyobb erősítésnek, akinek segítségével odaérhetnek Kölnbe? Mindegyik érkező játékossal erő­södött a csapatunk. Nem szeretném egyikőjüket sem kiemelni, hisz a mi erősségünk mindig is abban rejlett, hogy egységes csapatként tudtunk funkcionálni. Nálunk olyan kimon­dottan nagy világsztárok nem szok­tak játszani. Nagyon jó játékosaink vannak, és, ha továbbra is igazi csa­patként tudunk együtt dolgozni, ak­kor ennek köszönhetjük majd az eredményeket. A Bajnokok Ligájában a Nantes ellen már 4 góllal is vesztésre állt a Szeged. A végén mégis önök örül­hettek. A csapategységnek volt kö­szönhető a fordítás? Abszolút, nagyon jól tudunk egy­másért küzdeni, nincsen széthúzás, mindenki egy irányba megy, és ez a pályán is megmutatkozik. Főleg a nehéz helyzetekben. Nincs széthúzás annak ellenére sem, hogy a keret elég sokszínű, ami a nemzetiséget illeti. Magyar játékosból csak 4 van, csakúgy mint a Veszprém keretében. Nem tartja ezt kevésnek? De. Annak örülnék a legjobban, hogy ha minél több magyar játszana mind Szegeden, mind Veszprémben. Azonban mindkét klub a világelitbe tartozik, eredménykényszerben vannak. Ezért természetesen hama­rabb megvesznek egy érett, kész és elismert idegenlégióst, mint egy fia­tal, feltörekvő, fejlődésben lévő ma­gyarjátékost, aki lehet, hogy egyszer eléri a kívánt szintet, de most még nincs ott. Nincsen idő arra, hogy fia­tal magyarokat beépítsenek a Bajno­kok Ligájában szereplő klubokba. Szerintem ez az oka annak, hogy ennyire kevés a magyar játékos mindkét csapatban. Azonban remé­lem, hogy az utánpótlásból majd jön­nek fel olyan fiatal magyarok, akik meghatározó játékosaivá válhatnak a Veszprémnek és a Szegednek. Lehetséges, hogy az utánpótlás­nevelésen kellene változtatni ah­hoz, hogy több minőségi magyar játékos álljon készen arra, hogy a Veszprém és a Szeged húzóembere legyen? Ezt a kérdést nem az én tisztem megválaszolni. Nem látok bele abba, hogy az utánpótlásnál hogyan, mi­ként dolgoznak. Nem akarok nagy okosságokat mondani, hogy mit és hogyan kellene módosítani, de vala­mit azért kellene változtatni, mert feltűnően kevés a magyar topjátékos az utóbbi években. Ennek ellenére a magyar válo­gatott Szlovénia ellen kiharcolta a kijutást a 2019-es kézilabda-világ­bajnokságra, amelyet Németor­szág és Dánia közösen rendez. Mi­re lehet képes a válogatott? Szlovénia ellen megmutattuk, hogy a papíron erősebb ellenféllel szemben is helytállunk, és képesek vagyunk a bravúrgyőzelemre is. Bí­zom benne, hogy a világbajnoksá­gon is képesek leszünk ilyen megle­petésekre. Nem tartozunk az esélye­sek közé, de ezt ki is használhatjuk. Ha az ellenfél kicsit félvállról vesz minket, hogy „a magyarokat úgyis megverjük majd valahogy”, akkor az ilyen hozzáállásból mi jöhetünk ki jobban. Bízom benne, hogy mi le­szünk az a meglepetéscsapat, ame­lyik eljut minimum a legjobb nyol­cig, de nagyon nagy álmunk válna azzal valóra, ha bekerülnénk az első négybe. A csapatcélokról már beszél­tünk. De mik az egyéni céljai a sportban és a magánéletben? A karrieremmel kezdeném. Ahogy mondtam, nagy álmom, hogy a vá­logatottal egy világversenyen érmet szerezzek. Illetve a koromból kiin­dulva - 29 éves vagyok - reális cé­lom lehet, hogy a 2020-as tokiói olimpián részt vegyek. Klubszinten pedig szeretnék egyszer eljutni a BL négyesdöntőjébe, a hazai bajnok­ságban pedig minél több aranyérmet begyűjteni. A magánéletemben pe­dig mérföldkőhöz érkeztem, hiszen januárban édesapa leszek. így ott az a cél, hogy a babával minden rend­ben legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom