Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-11 / 234. szám
Fókuszban wwwjj^ ihÍÍbÍíSibbbíbbhbhbhbhbbhiihbhbbbhiiihbhbbhbhbhbhíbbé^ Minimalizálható a kibertámadás vesz élve A világhálón gyakran bukkannak fel biztonsági kockázatok, s azok egyre rafináltabb formát öltenek. Mit tehetnek a szenior szörfözők, hogy ne tévedjenek el az internet néha ijesztőnek tűnő dzsungelében, s miként tehetik biztonságos, élvezetes hellyé a világhálót? Száz százalékos védelem nem létezik, de egy esetleges kibertámadás veszélye a minimálisra csökkenthető. kább használt közösségi média közé a Facebook, a Linkedln, a Google+, a Twitter, a MySpace, az Instagram és a Badoo tartozik. Nagyon sok szenior is használja őket, ám azt kevesen tudatosítják, hogy a közösségi média rengeteg adatot gyűjt a felhasználókról, s ezeket a szponzoroknak továbbítja. Az egyes weboldalak csak látszólag ingyenesek - az emberek a személyi adataikkal fizetnek. Ha például a Facebookon lájkolunk egy divatos cipőt, vagy a Google segítségével téli csizmákat keresünk, ezt az információt azonnal kiértékelik, elraktározzák, továbbítják, és hamarosan cipőreklámok árasztanak el minden egyes alkalommal, amikor ismét a Facebookot vagy a Google-t használjuk. Minden egyes klikkeléssel számtalan információt teszünk közzé magunkról, s nem csak olyan ártalmatlanokat, hogy milyen lábbeli tetszik. A like gomb megnyomásával gyakorlatilag megadjuk a GPS-koordinátáinkat, a berendezésünk IP-címét, a berendezés- típusát (például mobiltelefon). Ami felkerül a világhálóra, ahhoz a csalók és a bűnözők, illetéktelen személyek is hozzáférhetnek, s ez a tény a közzétett információkat nagyon érzékeny és veszélyes adatokká alakítja át, melyeket megfelelően védeni kell. Vagyis nem szabad bármit meggondolatlanul lájkolni, bármibe bekapcsolódni, mindenféle applikációt jóváhagyni, összevissza klikkelni mindenre, ami tetszik nekünk, és a profilunkban sem tanácsos mindent közzétenni. (sza) A nyugdíjasoknak szervezett internettanfolyamok általában úgy épülnek fel, hogy a résztvevők megismerkednek a világháló használatának alapfogásaival, az elektronikus levelezéssel, az ingyenes telefonálással és írásos csevegéssel, a hálózaton való hatékony kereséssel és a közösségi médiával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal. Az elektronikus posta manapság nagyon elterjedt, és éppen ezért az egyik legnagyobb veszélyforrás - a számítógépbe itt rengeteg vírus szivároghat be. Amikor az elektronikus postafiókkal dolgozunk, nem tanácsos kinyitni azoknak az e-maileknek a csatolmányait, melyek feladóit nem ismerjük. Korábban az ún. exe fájlok okoztak problémát, jelenleg már nem csak ezekkel kell óvatosan bánni. Egy-egy gyanús levéllel hamis programok is érkezhetnek, melyek a megnyitásuk után azonnal „munkához látnak", esetleg elrejtőznek, például zip formátumban. Ugyancsak nem éri meg ráklikkelni az e-mailekben mellékelt linkekre, noha vonzónak tűnnek, mert például vicces vagy értékes nyereményt ígérnek, miközben főleg vírusokat nyerhetünk velük. Sok csaló ügyesen kihasználja az időszerű eseményeket, főleg a természeti katasztrófákat. Például egy földrengésről szóló hírbe csomagolnak egy-egy vírust. Ha naponta több ilyen hírt is kapunk, s a szövegen érezhető, hogy gépi fordítás, inkább azonnal töröljük ki! KÖZÖSSÉGI MÉDIA A közösségi • médiának is megvannak a maga kockázatai - a legnagyobb gondot az emberek túlzott nyitottsága és hiszékenysége jelenti, véli Klaudia Baksová, az információs technológiákkal foglalkozó Cisco Slovakia társaság munkatársa. „Az olyan személyi adatok közzétételével-, mint a születési dátum és hely, iskolai végzettség, tartózkodási hely, az emberek lehetővé teszik a hackerek számára, hogy könnyebben hozzáférhessenek a számláikhoz" - figyelmeztetett. Szerinte a vállalkozó szellemű felhasználók is fölöslegesen túl közlékenyek. „Egyeseknek nem okoz problémát szétkürtölni a bizniszterveiket például a Twitteren keresztül" - jegyezte meg Baksová. Az elektronikus postafiókok nemcsak vírusokkal és trójai falovakkal vannak tele, hanem akad bőven az ún. nigériai levelek különböző változataiból is. Mind egy kaptafára való. Vagyis jön egy segélykérő e-mail, melyben valaki pénzadományért könyörög. A szakemberek szerint az ilyen leveleket figyelmen kívül kell hagyni, egyértelműen csalásról van szó. A veszélyes e-mailek sajátos csoportját alkotják a kedvező árajánlatok, illetve az akciós termékeket kínáló levelek. Fogyókúrás készítményekkel kecsegtetnek, esetleg új irodai szoftvert vagy Windowst kínálnak jutányos áron. Megrendelésükkel annak a kockázatnak tesszük ki magunkat, hogy a vásárláskor megadott személyes adatainkkal később visszaélhetnek. Külön kategóriába tartoznak a különféle figyelmeztető e-mailek, melyek állítólag a bankunktól vagy az elektronikus szolgáltatások (mint például a PayPal virtuális pénztárca) üzemeltetőitől származnak. A leggyakrabban felszólítanak a személyes adatok frissítésére vagy újbóli megadására például azzal az indoklással, hogy új típusú rendszerre vagy technológiára térnek át. Fontos tudatosítani: egyetlen komoly, megbízható szolgáltató sem küldözget ilyen e-mailt az ügyfeleinek. Személyi adatokat, hitelkártyák vagy bankszámlák számát ilyen módon soha nem szoktak módosítani, se ellenőrizni. Ha a szolgáltatónál valamilyen gond merül fel, és meg kell változtatni a korábbi jelszót, saját magától létrehoz egy újat, s biztonságos úton eljuttatja az ügyfelének. ADATHALÁSZAT Adathalászatnak (eredetileg angolul phishing, a fishing, azaz halászat szóra hasonlít) azt az eljárást nevezzük, amikor egy internetes csaló oldal egy jól ismert cég hivatalos oldalának láttatja magát, és megpróbál bizonyos személyes adatokat, például azonosítót, jelszót, bankkártyaszámot stb. illetéktelenül megszerezni. A csaló általában e-mailt vagy azonnali üzenetet küld a címzettnek, amiben ráveszi az üzenetben szereplő hivatkozás követésére, egy átalakított weblapra, ami külsőleg szinte teljesen megegyezik az eredetivel. Az ilyen támadások elleni védelem alapjai megtalálhatók a webböngészőkben: a biztonsági csomagokból ismert phishing-szűrő vészjelzést adhat a gyanús weboldalak meglátogatásakor. A legelterjedtebb webböngészőkről (Internet Explorer, Google Chrome, Opera, Firefox) elmondható, hogy felveszik a harcot az adathalászok ellen. Amennyiben aktiváljuk az ez irányú védelmet, a böngészők ellenőrzik az előhívott oldalakat. Ezt elősegíti a megbízható oldalak fehér listája és az ismert phishing-oldalak fekete listája, amely listák automatikusan frissülnek a számítógépen. KOCKÁZATOS VISELKEDÉS Ha interneten keresztül fizetünk, különösen oda kell figyelni a védelemre. Megfelelő kódolás és biztonsági óvintézkedések nélkül inkább ne közöljük semmilyen fontos adatot! Baksová szerint sokan nincsenek tisztában a biztonságos internet szabályaival, másrészt vannak, akik ismerik a kockázatokat és azt is tudják, hogyan kerüljék ki, mégis tudatosan megsértik a biztonságos internetezés alapelveit. „Sok ember tudatosítja, hogy kockázatosán viselkedik, de abban a hiszemben él, hogy vele semmi rossz nem történhet, hogy ugyan már, miért éppen őt szemelnék ki maguknak a hackerek?! Nemcsak magunkat, hanem a munkaadónkat is kockázatnak teszszük ki, ha a munkahelyünkön felelőtlenül használjuk a netet" - figyelmeztetett a szakember. (sza) A BIZTONSÁGOS internet alábecsült aiapszabAlyai A közösségi médiában ne tegyünk közzé személyi adatokat! Amikor különféle hivatkozásokra klikkelünk, ne felejtsük el összehasonlítani a felső ablakban szereplő címet a kívánt címmel! A szoftverek legújabb verzióit használjuk! Azokban igyekeznek befoltozni a régi változaton felfedezett biztonsági lyukakat, s új elemeket tartalmazhatnak. 2018. Október SzGUÍOT ^
