Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-11 / 234. szám
2 I KÖZÉLET 2018. október 11.1 www.ujszo.com Koalíciós vita az alkotmánybírókról ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Smer tegnap beterjesztette az Alkotmánybíróságról szóló jogszabály azon módosítását, mellyel a mindenkori államfőt kizárnák az alkotmánybírók megválasztásának folyamatából. Gál Gábor igazságügyi miniszter kritikáját követően a javaslatot visszavonták. Róbert Madej (Smer), az alkotmányjogi bizottság elnöke terjesztette be a Smer módosító javaslatát a bizottság ülésére, mellyel váratlanul néhány hete állt elő a párt. Jóval azután, hogy az igazságügyi tárca kidolgozta a kormánykoalíció kompromisszumos javaslatát. A smeresek azt szeretnék, hogy az alkotmánybírók megválasztásának folyamatából kizárják a mindenkori államfőt. Jelenleg ugyanis minden megüresedett alkotmánybírói posztra a plénum két jelöltet állít. Az államfő tizenkét évre közülük nevez ki egy alkotmánybírót. A smeres javaslat alapján minden bírójelölt automatikusan alkotmánybíróvá válna, ha a plénumtól legkevesebb 90 szavazatot kap. Madej javaslatát az ellenzéki képviselők mellett Peter Kresák (Híd) is Peter Kresák (Híd) ellenzi a smeres javaslatot (TASR felvétel) ellenezte. ,A szakma már akkor elutasította ezt az elképzelést, amikor a Smer nyilvánosságra hozta. Ez a javaslat lehetővé tenné, hogy kizárólag a parlament válassza meg a legfelsőbb jogi instanciát, ez pedig ellentétes a demokratikus elvekkel. Ebben a folyamatban több résztvevőnek jelen kell lennie” -reagált Peter Kresák, aki leszögezte, hogy nem támogatja a Smer elképzelését, mely szembemegy azzal is, amit a kormány jóváhagyott. Madej azzál érvelt, hogy javaslatával vitát akart kezdeményezni, mivel: „az alkotmánytörvény módosításának még mindig nincs meg a szükséges politikai támogatottsága.” A javaslatot Gál Gábor (Híd) igazságügyi miniszter is bírálta. „Mielőtt egy ilyen javaslatot beterjesztenek, meg kellett volna szerezni a koalíció támogatását, de erről nincs egyezség a koalícióban” - mondta Gál. A vitába az SNS parlamenti képviselői nem kapcsolódtak be. Miroslav Beblavy (Spolu) szerint a Smer ezzel a javaslata próbálja előkészíteni a terepet Robert Fico pártelnöknek, aki az Alkotmánybíróság elnöki posztjára pályázik. A kétórás szópárbajt követően Madej visszavonta javaslatát. Ugyanakkor, mivel a törvénytervezetet a parlament októberben már második olvasatban tárgyalja, a módosítást a tervezet vitájában is beterjesztheti a Smer. Támogatta viszont a bizottság Madej azon javaslatát, mellyel 40 évre emelték a bírójelöltek korhatárát. Korábban ezt az ellenzék és a szakma is ellenezte, mert egyebek mellett más funkciók betöltését is 35 évhez kötik a törvények. Elbukott azonban Miroslav Beblavy azon javaslata, mellyel az alkotmánybírók ciklikus cseréjét szerette volna átvinni. Az SaS is jelezte, hogy a tervezet vitájában az alkotmánybírókról való szavazás nyilvánossá tételét fogják szorgalmazni. Továbbá azt szeretnék, ha a plénum minden megüresedett helyre egy jelöltet állítana azzal, hogy az államfő nyomós indokkal megvétózhatná a jelöltet. A parlamenti pártok között egyelőre nincs megállapodás a módosítás részleteit illetően, ugyanakkor a parlament már a jövő héten ülésezik. Gál arra is figyelmeztetett, ha a pártok nem találják meg a közös nevezőt, akkor a parlament a régi szabályok alapján választ alkotmánybírójelöltet a februárban megüresedő 9 bírói posztra. (Tasr, ie) Az ellenzék bírálja a büdzsét Peter KaZimír (Smer) pénzügyminiszter (TASR felvétel) Nem tetszik a Smemek a Híd javaslata Pozsony. A Híd képviselői által beterjesztett módosító javaslat, melynek értelmében a nemzetiségi színházakat a kulturális minisztérium fenntartói hatáskörébe kellene áthelyezni, Peter Pellegrini kormányfő (Smer) szerint olyan ellenjavaslatot váltana ki, amely a kerületi önkormányzatok bevételeinek csökkentését követelné. A kormányfő szerint a fenntartói hatáskör tárgyalása helyett azzal kellene foglalkozni, hogy megegyezés szülessen az állam és a nemzetiségi színházak között a lehetséges pénzügyi támogatásról. Pellegrini arra is felhívta a figyelmet, hogy a kerületi önkormányzatoknak az adóbevételeiket arra kellene felhasználniuk, hogy a saját hatáskörükbe tartozó területeket fejlesszék, beleértve a kultúrát is. „Amennyiben felmentjük az önkormányzatokat bizonyos kötelezettségek alól, a pénzügyminisztérium következő lépése nagy valószínűséggel az lesz, hogy megvonja tőlük a támogatást is, ez pedig éles vitát váltana ki arról, hogy hol van szükség a pénzre, és hol nincs” - figyelmeztet Pellegrini. Ugyanakkor egyetért azzal, hogy a nemzetiségi színházak tevékenységükkel túlmutatnak a régión, ahol találhatóak. „Ezért az a javaslatom, hogy a kultúrtárca és az állam a költségvetésen felül pénzügyileg támogassa a nemzetiségi színházakat” - tette hozzá. A kormányfő reméli, hogy sikerül megegyezniük, és a képviselők visszavonják a javaslatot. Cubica Lassáková (Smer) kulturális miniszter szerint a kérdés a nemzetiségi színházakra is tartozik. „Tudomásom szerint elégedettek a fennálló fenntartói rendszerrel” - mondta a miniszter asszony, aki úgy gondolja, hogy a téma hosszabb diskurzust igényel, „amelyben a koalíciós tanácsnak is van mit mondania”. (TASR) RÖVIDEN Timmermans lesz Lajdák ellenfele Brüsszel. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke tegnap bejelentette indulását az Európai Szocialisták Pártjának (PES) úgynevezett csúcsjelölti tisztségéért, hogy a párt jövő évi választási győzelme esetén ő lehessen a brüsszeli testület következő vezetője. Korábban az ugyanebbe a pártcsaládba tartozó Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter is bejelentette igényét e posztra. A holland politikus a Financial Times brit újságnak adott interjújában közölte, azért döntött az indulás mellett, hogy elmondhassa a gyerekeinek, ő „mindent megpróbált” az EU létét fenyegető veszélyek elhárítása érdekében. „Hatalmas a tét. Ez az első európai parlamenti választás, amelyik nem arról szól, hogy a jobboldal vagy a baloldal lesz-e kicsit erősebb, hanem arról, hogy lesz-e a jövőben Európai Unió” - fogalmazott. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Bár néhány minisztérium költségvetése az előző évekhez képest emelkedik, a pénzügyminisztérium javaslatával minden bizonnyal nem lesz minden tárca elégedett. Pozsony. A védelmi tárca kiadásai az idei évhez képest csaknem a felével, 1,662 milliárd euróra nőnek, figyelembe véve a hadsereg modernizációjához, így például a repülők és helikopterek vásárlásához szükséges összeget. A közlekedési tárcának ugyanakkor jövőre 1,15 milliárd eurót szánnak, ami az idei évhez képest cseknem 2 százalékos csökkenés. „A költségvetési tervezetben ugyan nagyjából 20 millió euróval kisebb összeg áll rendelkezésünkre az idei évhez képest, a pénzüggyel azonban sikerült kialkudnunk egy 150 millió eurós tarta-A minisztériumok kiadásai (milliárd euró) Belügy 2,464 2,400 Munkaügy 2,300 2,341 Védelem 1,662 1,082 Oktatásügy 1,361 1,363 Földművelésügy 1,193 1,100 Egészségügy 1,175 1,396 Közlekedés 1,153 1,176 Környezetvédelem 0,540 0,193 Igazságügy 0,439 0,400 Gazdaság 0,428 0,256 Pénzügy 0,420 0,364 Kultúra 0,255 0,280 Külügy 0,136 0,119 A 2019-es adatok még nem véglegesek, a 2018-asak pedig az idei évre elfogadott költségvetésben szerepelnek. • Forrás: pénzügyminisztérium lékot, ráadásul az uniós támogatásokon keresztül is további 200 milliós növekedés várható. így a vasutakra például nagyobb összeg jut majd a jelenleg vártnál” - nyilatkozta Érsek Árpád közlekedésügyi miniszter. Érsek is elismeri, hogy jobban örülnének, ha több forrás állna a rendelkezésükre, szerinte azonban jelenleg ennyire telik. A környezetvédelmi tárca 2019- ben 540 millió euróból gazdálkodhat, a kiadásai az idei évhez képest 180 százalékkal nőnek. „Ez elsősorban az uniós támogatások növekedésével magyarázható” - nyilatkozta Tomás Ferencák, a szaktárca szóvivője, aki szerint a környezetvédelmi minisztérium elégedett a költségvetéssel, amely lehetővé teszi a tárca legfontosabb feladatainak az ellátását. A földművelésügyi minisztérium 1,19 milliárd euróra számíthat. A gazdáknak járó közvetlen kifizetésekre 472,15 millió euró jut, ami az ideihez képest csaknem 5 millió euróval több. „A költségvetés ránk vonatkozó részébe belekerült az a 30 millió euró is, amit a zöld üzemanyag beszerzésére fordíthatnak a gazdák. így a leginkább munkaigényes ágazatokat, az állattenyésztést és a növénytermesztést is tudjuk támogatni” - nyilatkozta Gabriela Matecná földművelésügyi miniszter. Az ideihez képest csaknem a tizedével nagyobb összeg, 439 millió euró jut azonban az igazságügyi tárcának is, míg a kulturális minisztérium költségvetése 25 millió euróval, 255,2 millió euróra zsugorodik. Az ellenzéki pártok tegnap kemény kritikának vetették alá a jövő évi büdzsé tervezetét, elsősorban azt vetve fel a kormánynak, hogy nem takarékoskodik eléggé. „A kormány nem használja ki eléggé a jelenlegi kedvező gazdasági növekedést arra, hogy meghozza a legszükségesebb reformokat, amelyek segítenének átvészelni az országnak a várható gazdasági válság okozta nehézségeket” - figyelmeztet Veronika Remisová, az OEaNO parlamenti képviselője, hozzátéve, hogy pártja a parlamentben több módosító javaslatot is benyújt majd a tervezet módosítására. Hasonló véleményen van a másik nagy ellenzéki párt, az SaS is. „Az adóbevételek jelenlegi szintjénél a deficit kormány által tervezett csökkentése nem számít nagy művészetnek” — vallja Eugen Jurzyca, az SaS parlamenti képviselője, hozzátéve, hogy a kormány teljesen felesleges intézkedésekre Szólja el az adófizetők pénzét. Pellegrini szerint azonban Szlovákia a deficitcsökkentéssel kapcsolatban az összes uniós követelménynek eleget tesz, így semmi okot nem lát arra, hogy a jelzettnél gyorsabb ütemben csökkentsék a deficitet. „Ha több pénzt juttatunk a lakosságnak, nő a fogyasztás, ami hozzájárul a gazdaság gyorsabb növekedéséhez” - tette hozzá a kormányfő. (mi, TASR)
