Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-09 / 232. szám
2 KÖZÉLET 2018. október 9.1 www.ujszo.com Az iskolákból nem tűnt el a szegregáció IBOS EMESE Pozsony. A kormány nem tesz eleget az iskolai szegregáció felszámolásáért - erre figyelmeztet közös nyilatkozat aláírásával az ombudsman, a roma kormánybiztos és a gyermekpszichológiai intézet vezetője, akik rendszerszintű módosításokat sürgetnek. A kötelező óvodalátogatás bevezetése, a legkisebbek megfelelő diagnosztikája, jól szervezett iskolai körzetek és a speciális iskolát végzettek középfokú képzése - a szakemberek szerint ezek a legfontosabb intézkedések az iskolai szegregáció felszámolásáért. Azt állítják, hogy minden gyermek számára, nemzetiségétől és életkörülményeitől függetlenül, meg kell teremteni az elérhető és egyenrangú oktatást. Mária Patakyová ombudsman szerint a nyilatkozatban arra figyelmeztetnek, hogy hiányoznak a komplex és rendszerszintű módosítások a szegregáció fölszámolásáért, több gyermek számára nem érhető el az oktatás, s ezzel a boldogulásukat pecsételik meg. „Abból indulunk ki, hogy a nemzedékek szegénységét csak úgy állíthatjuk meg, ha anyagi és mentális gátak nélkül lehetővé tesszük számukra, hogy képezzék magukat” - mondta az ombudsman, aki szerint olyan intézkedéseket sürgetnek, melyek a kormányprogramba is bekerültek. A javasolt intézkedések megvalósítása az oktatási tárca hatáskörébe tartozik, többségüknek komoly anyagi vetülete is van. Patakyová azt mondta, hogy a közeljövőben tárgyalni fog a tárcával a megvalósításukról. RÖVIDEN Nyilvános bíróválasztást! Pozsony. Titkosról nyilvánosra módosítaná az alkotmánybírókról szóló szavazást az ellenzéki SaS - közölte Gál Gábor (Híd) igazságügyi miniszter, aki tegnap és ma is az ellenzéki pártokkal tárgyal az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításáról, melyről a jövő héten kezdődő ülésszakon kellene szavaznia a plénumnak. Egyelőre nem közeledik a pártok álláspontja. Az SaS eddig amellett kardoskodott, hogy a bírójelölteket 90 szavazattal válasszák meg, tegnaptól a nyilvános szavazáshoz is ragaszkodnak. Gál további részleteket nem árult el, ma az OEaNO-val tárgyal. (TASR, ie) Koőner leadta a váltókat Pozsony. Marián Kocner, az előzetes letartóztatásban levő nagyvállalkozó leadta a bíróságon azokat a váltókat, melyekért a Markíza televíziótól több millió eurót követelt. Kocner jogi képviselője azt állítja, azért adták át az eredeti váltókat a hatóságoknak, mert a bíróság nem engedte, hogy a külföldi szakértők vizsgálják meg. (TASR, ie) Janette Motlová, az állami gyermekpszichológiai intézet megbízott igazgatója (balra). Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos és Mária Patakyová ombudsman egyetértettek, hogy hiányoznak a rendszerszintű megoldások a szegregáció felszámolására (TASR-feivétei) Óvodába mindenkit Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos szerint a szegregáció azért okoz komoly problémát, mert következményeképpen a munkaerőpiacon használhatatlan munkaerőt „gyártunk”. „A szomszéd országokban szinte sehol nem engedik meg, hogy a roma gyerekek többsége hatévesen kerüljön be először oktatási intézménybe. Szlovákiában nagyon gyakran a roma gyerekek először hatévesen jutnak be valamilyen intézménybe, s ekkor már gyakran megoldhatatlan vagy nagyon nehezen kezelhető lemaradásaik vannak” - állítja Ravasz. Szerinte mielőbb be kell vezetni a kötelező óvodalátogatást, amit a hely- és az óvodák hiánya gátol. Ravasz úgy véli, ha most törvénybe foglalják az egyéves kötelező óvodalátogatást, akkor az önkormányzatok kénytelenek lennének megoldani a helyhiányt, ráadásul a fejlesztésre több forrásból is meríthetnek. Kevés a jó szakember A szegregáció visszaszorításához a legkisebbek megfelelő diagnosztikája is elengedhetetlen. Az állami gyermekpszichológiai intézet dolgozik azon, hogy a meglevő tesztekből olyan diagnosztikai tesztet állítson össze, melyet a legsebezhetőbb csoportoknál használhatnának, s amellyel elkerülnék, hogy olyan gyerekek kerüljenek speciális iskolába, akik valójában nem oda valók. ,,A jövőre nézve jó lenne, ha nem a diákok iskolaérettségét tesztelnénk, hanem azt vennénk figyelembe, hogy mentális érettségük megfelel-e a koruknak. Ha mentálisan képesek az iskolalátogatásra, akkor be kellene íratni őket az iskolába” - állítja Janette Motlová, az intézet megbízott igazgatója, aki arra is figyelmeztet, hogy a kettő diametrálisan különbözik egymástól. Motlová arra is kitért, hogy semmilyen teszt nem pótolja a jó szakembert. „A frissen végzett pszichológusok és speciális pedagógiát végzettek tanulmányaik befejezését követően találkoznak először tesztekkel, sok diák azért végzi a speciális iskolában, mert nem megfelelően értékelik ki a tesztjét” - magyarázta a szakember. Súlyos hiányosságnak tartja azt is, hogy a szomszéd országokkal ellentétben nálunk még mindig nem működik az oktatási rendszert segíteni hivatott tanácsadói szolgálat és szupervíziós rendszer. „Ezek kiépítése és a pedagógus szakemberek feladatainak standardizálása jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy a gyerekeket diagnosztizáljuk” - magyarázta az állami gyermekpszichológiai intézetvezetője. Szerinte a tanácsadói szolgálat kiépítését jelenleg semmi nem akadályozza. „Keressük a tanácsadói feladatok tesztelésének módját és az anyagi vetületeinek a fedezését” - zárta Motlová. A felsoroltak mellett az is fontos lenne, hogy a roma gyerekek sikeresen elvégezzék az alapiskolát. Ehhez több asszisztensre, segédeszközre lenne szükség. Ravasz Ábel tájékoztatása szerint jelenleg évi 7 millió eurót fordítanak erre a célra, de szerinte legalább 15 millió euróra lenne szükség. Ahhoz, hogy tényleg egyetlen szegregált iskola se legyen, meg kell kapniuk az ehhez szükséges támogatást - véli a kormánybiztos. Kötelező középiskola Az oktatási minisztérium sajtóosztálya állítja, a tárca támogatja az oktatásügyben előforduló szegregáció és diszkrimináció felszámolását. 2012 óta ezt különböző projektek támogatásával is segítik. Míg azonban a szakemberek konkrét intézkedésekről beszéltek, addig a minisztérium sajtóosztálya módszertani segítségről, úgynevezett lokális deszegregációs terv kidolgozásáról, illetve egy olyan hat hónapos projektről beszél, mely során a szegregációjegyeit igyekeznek felmérni az alapiskolákban. Peter Pollák (OEaNO) volt romaügyi kormánybiztos felelőtlennek nevezte, hogy a választási ciklus közepén próbálnak megoldást találni a szegregáció felszámolására. „Hamarosan választások lesznek, s a kormány még mindig nem tudja, hogy mit tegyen a romaprobléma megoldásáért. Különböző nyilatkozatok vannak, de semmi sem történik” - reagált Pollák. Politico: Sefcovic lehet 2019-től a távfűtés is látványosan drágulhat a szocialista csúcsjelölt ÖSSZEFOGLALÓ Kész tónyként kezeli az elismert amerikai Politico magazin, hogy Maróé éefőoviő lesz a Szocialisták is Demokraták Progresszív Szövetségének csúcsjelöltje az Európai Bizottság (EB) elnöki posztjára. BrUsszel. A Politico szerint nőttek Sefcovic esélyei. A lap rámutatott: a szlovák EB-alelnök a héten találkozik Szergej Sztanisewel, az európai szocialisták (PES) elnökével, hogy átadja neki a PES tíz tagpártjának támogató nyilatkozatát. Szeptemberben, amikor Sefcovic az EP-ben hivatalosan bejelentette, hogy jelölteti magát az Európai Bizottság (EB) elnökének, 8+1 politikai párt (nyolc EU-tagállam és a származási ország pártja) támogatását élvezte. Ez a minimális szintű támogatás, amely ahhoz kell, hogy valaki indulhasson a posztért. „Magabiztos és büszke, okos és zöld, társadalmilag igazságos és szolidáris Európát szeretnék” - mondta Sefcovic szeptemberben. Sefcovic továbbra is az egyedüli jelölt az európai szocialisták közül a jövő évi EP-választási lista élére. Ez részben annak köszönhető, hogy Christian Kern volt osztrák kancellár ; a múlt hétvégén bejelentette: távozik a hazai és az európai politikából is. : Időközben visszalépett Pierre Moscovici francia uniós biztos is, aki múlt ; héten jelentette be a döntését. ; Sefcovic esetleges vetélytársa Frans ; Timmermans, az Európai Bizottság : első alelnöke lehet. Szülőhelyén, Hollandiában azonban a szocialista „Magabiztos és büszke, igazságos és szolidáris Európát szeretnék". MaroS Seffioviő, az Európai Bizottság alelnöke párt a legutóbbi parlamenti választásokon rosszul teljesített, jelenleg ellenzékben van. Ha október 19-ig - az indulásról szóló bejelentések határideje - Sefcovicnak akad vetélytársa, a csúcsjelölt személyéről a PES közgyűlése fog dönteni, melyre december 7-8-án kerül sor Lisszabonban. Ha nem lesz ellenjelöltje, s a szocialisták megnyerik az EP- választásokat, akkor Sefcovic kerül az EB élére, s ő lenne a brüsszeli testület első kelet- vagy közép-európai vezetője. (dem, TASR) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A gáz- és áramszolgáltatás mintegy 10 százalékos drágulása mellett jövő januártól a távfűtés várhatóan még ennél is látványosabb árugrást produkál. Míg egy évvel ezelőtt egy megawattórányi gáz tőzsdei ára 18 euró körül mozgott, mára meghaladta a 27 eurót, vagyis egy év alatt nagyjából a harmadával nőttek az árak. Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) ennél kisebb mértékű drágulással számolt, a hőszolgáltatóknak az idei évre így legfeljebb 7 százalékos emelést tett lehetővé a távfűtés árába beépülő gázár esetében. A hőszolgáltatók már felhívták a figyelmet arra, hogy a jelenleg érvényes áron képtelenek lesznek gázhoz jutni, így elengedhetetlen az áremelés. Az ÚRSO így jövőre már a gáz esetében legfeljebb 28 százalékos áremelést tesz lehetővé, vagyis a szolgáltatók legfeljebb ilyen mértékben emelhetnék meg a szolgáltatásaik árába beépülő gáz árát. Ez azonban nem jelentené azt, hogy a távfűtés ára ennyivel nőne. A gázdíj ugyanis a fogyasztói ár változó komponensei között szerepel, amelyek a fogyasztói ár 70 százalékát teszik ki. Hogy pontosan mennyivel is drágulhat jövőre a távfűtés, azt egyelőre az Árszabályozási Hivatal sem tudja megmondani. „Ami biztos: mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lehető legkisebb teher háruljon a fogyasztókra” -mondta Radoslav Igaz, az ÚRSO szóvivője. A drágulás üteme nem minden szolgáltatónál lesz ugyanakkora. Igaz szerint a szol„Ami biztos: mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lehető legkisebb teher háruljon a fogyasztókra". Radoslav Igaz, az ÚRSO szóvivője. gáltatók egy része több évre szóló gázszerződéseket kötött, előre megszabva a gáz felvásárlási árát, őket a jelenlegi piaci ármozgások nem érintik. Egyelőre óvatosan nyilatkoznak a hőszolgáltatók képviselői is. „A szolgáltatók jelenleg az árjavaslatokon dolgoznak, egyelőre így nincsenek pontos adataink a várható ármozgásokról” - nyilatkozta Stanislav Janis, a Szlovák Hőszolgáltatók Szövetségének (SZVT) az igazgatótanácsielnöke. (mi, TASR)
