Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)

2018-10-08 / 231. szám

KÜLFÖLD 4 I 2018. október 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Mike Pompeo Észak-Koreában Phenjan. Mike Pompeo ameri­kai külügyminiszter szerint to­vábbi előrelépés történt azokban az ügyekben, amelyekről az amerikai-észak-koreai csúcsta­lálkozón egyezett meg Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető. „Kellemes utam volt Phenjanba, ahol találkoztam Kim elnök úr­ral”— írta a Twitteren. Az ameri­kai tárcavezető negyedszer ke­reste fel az észak-koreai fővárost. Látogatásának egyik célja az volt, hogy az idei évre tervezett második amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó helyszínéről és időpontjáról egyeztessen. Pom­peo a hétvégén Abe S indzó japán kormányfővel és Kono Taro külügyminiszterrel is találkozott, ma továbbutazik Pekingbe. (MTI) Agyonlőttek két izraeli munkást Jeruzsálem. Egy palesztin me­rénylő agyonlőtt két izraelit, és megsebesített egy harmadik al­kalmazottat egy ciszjordániai gyártelepen, majd elmenekült. Mind a merénylő, mind az áldo­zatok a Barkan nevű, Ariel tele­pesváros melletti gyártelep dol­gozói. A 23 éves támadó hét hó­napig állt alkalmazásban ezen a munkahelyen, de egy idő óta nem dolgozott ott. A palesztin támadónak izraeli munkaválla­lási engedélye van, az ipame­­gyedben mintegy nyolcezren dolgoznak, az alkalmazottak fele palesztin. (MTI) Rendőröket öltek a tálib felkelők Kabul. Legalább tíz rendőrrel végeztek tálib felkelők az Afga­nisztán középső részén található Majdán Vardak tartományban. A szélsőségesek a hétvégén átfogó támadást indítottak a biztonsági erők ellen a térségben, de sikerült visszaverni őket - mondta el Abdul Rahman Mangal tarto­mányi kormányzati szóvivő. A tálibok felgyújtottak egy kor­mányzati épületet Szajíd Abád körzetben, és végeztek a körzeti rendőrfőnökkel, valamint 9 kol­légájával. Két héttel a parlamenti választások előtt továbbra is la­bilis a biztonsági helyzet az or­szágban, és több térség áll a táli­bok felügyelete alatt. (MTI) Boszniai választás: alacsony részvétel Szarajevó. Alacsonyabb volt a részvételi arány a tegnapi bosznia-hercegovinai általános választásokon, mint 4 éve. Az ország 3,35 millió választópol­gára a kollektív államelnökség három tagját, az országos parla­ment képviselőit, a két ország­rész parlamentjeinek képviselőit és a tíz kanton képviselő-testüle­­teinek tagjait választja meg, il­letve dönt a boszniai Szerb Köz­társaság elnökének és két alelnö­­kének személyéről is. Ez a 8. ál­talános választás az ország 1995- ös megalakítása óta. Az előzetes eredmények ma várhatók. (MTI) Trump maradandó öröksége Jóváhagyta a washingtoni szenátus Brett Kavanaugh legfelsőbb bírósági kinevezését ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Trump győzelme: megszavezták a főbírójelölt­­jót, a szexuális zaklatási vá­dak ellenére. Brett Kava­­naugh-t kinevezték az USA Legfelsőbb Bíróságába. Brett Kavanaugh jelölését a de­mokraták már a kezdetektől ellenez­ték szerintük túl konzervatív nézetei miatt, de az egész vita új szintre lé­pett, amikor egymás után három nő vádolta meg névvel, eskü alatt azzal, hogy szexuálisan zaklatta őket, illet­ve részt vett csoportos nemi erőszak előkészítésében. Az ügyben az FBI is lefolytatott egy nagyon furcsa, na­gyon korlátozott vizsgálatot, ami több kérdést vetett fel, mint amennyit megválaszolt. Már le is tette a hiva­tali esküt Kavanaugh, aki az Egyesült Államok 114. alkotmánybírója lett. De sokan úgy érveltek, és nem csak a demokraták, hogy Kava­naugh a zaklatási vádaktól függet­lenül is alkalmatlanná vált erre a na­gyon fontos szerepre. A meghallga­tásai során ugyanis olyan fékevesz­tetten támadott mindenkit, aki szembe helyezkedett vele, és olyan nyilvánvalóan állt be a republikánu­sok mellé és esett neki a demokra­táknak, hogy ez kétségeket ébresz­tett, be tudja-e tölteni elvileg párto­kon felül álló hivatalát. A szavazá­son egy-egy renitenstől eltekintve mindenki pártállás szerint szavazott, ami egyben azt is jelenti, hogy a Re­publikánus Párt, amelynek számos tagja más hangsúlyos ügyekben sokszor kritizálja az elnököt, most egységesen felsorakozott Trump mögött, aki ezzel erőt tudott mutatni a szavazói előtt és Washingtonban is. Kavanaugh meghallgatása és megválasztása hihetetlen politikai drámává alakult, talán az elnökvá­lasztás óta nem volt ilyen hisztéri­kus a hangulat. Ennek csak az egyik oka, hogy a tét hatalmas: a Legfel­sőbb Bíróság kilenc tagját élet­hosszig választják, és az övék a vég­ső szó az amerikai jogrendszerben. Mivel Kavanaugh csak 53 éves, ezért akár még évtizedekig lehet döntő szava olyan alapvető kérdésekben, amelyek meghatározzák az amerikai politikát, illetve 325 millió állam­polgár életét. Ilyen forró téma lehet a közeljövőben az azonos neműek házassága, a kampányfmanszírozás szabályozása vagy az abortusz. Minden elnök hajlott arra, hogy olyan föbírótjelöljön, aki közelebb áll a saját értékrendjéhez. Trump sem kivétel, csak az ő értékrendje szélső­ségesebb, mint az elődjeié, és a je­löltjei is azok. Neil Gorsuch után Ka­vanaugh a második Trump-jelölt a Legfelsőbb Bíróságban, és ennek a két ultrakonzervatív bírónak a hatá­sát még akkor is a bőrén érezheti min­denki, ha Trumpnak már semmi köze nem lesz a politikához. (444 hu, ú) Buktak a cseh szociáldemokraták és a kommunisták Andrej BabiS cseh kormányfő, az ANO mozgalom elnöke sze­rint a hétvégi cseh helyi önkor­mányzati és részleges sze­nátusi választások eredménye nem befolyásolja a koalíciót. Prága. „A Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) gyenge szereplése nem fogja befolyásolni a kormánykoalíci­ós együttműködést” - jelentette ki Andrej Babis kormányfő, aki a vá­lasztások eredményét az ANO nagy sikerének minősítette, de elismerte: bántja, hogy mozgalma Prágában el­vesztette korábbi pozícióit és siker­telen volt. A régiók többségében és a többi nagyvárosban egy-két kivétel­lel azonban az ANO megerősödött. A mandátumok legnagyobb részét is­mét a legkülönbözőbb helyi koalíci­ók szerezték meg. A részleges szenátusi választáson az ANO-nak 10 jelöltje jutott tovább az egy hét múlva sorra kerülő máso­dik fordulóba. Ennél sikeresebb - 11 továbbjutóval - csak az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) volt. A CSSD-nek öt jelöltje jutott to­vább, holott a párt a mostani válasz­tásokon 13 szenátori helyet védett. Az eredmény azt jelenti, hogy a CSSD jelentősen meggyengül és valószí­nűleg elveszíti a felsőházi elnöki tisztségét is. „Nincs okunk az ünnep­lésre, de a sikertelenség sem fatális” - nyilatkozta Jan Hamácek bel- és külügyminiszter, a ŐSSD elnöke. Egyébként csak két jelölt szerzett szenátori mandátumot az 1. forduló­ban. A 81 tagú parlamenti felsőház egyharmadáért, tehát 27 szenátori mandátumért folytatott küzdelemben kereszténydemokrata Jifí Címek, a közép-morvaországi Zlín régió elöl­járója, valamint Jirí Drahos akadémi­kus, korábbi elnökjelölt kapott a győ­zelemhez szükséges több mint 50%­os támogatást. A rendszerváltás után először a szocdemeknek egyetlen képviselője sem lesz a prágai önkor­mányzatban. Hasonló helyzetben vannak a kommunisták is. „A válasz­tási eredmény azt jelzi, hogy az ODS lehet az ANO alternatívája, a párt megerősödött” - nyilatkozta Petr Fi­­ala, az ODS elnöke. Cseh- és Mor­vaország Kommunista Pártja (KSCM) számára a hétvégi válasz­tások eredménye sikertelenség - is­merte el Vojtéch Filip pártelnök. A szenátusi választáson a részvétel 47%, míg a helyi önkormányzati vá­lasztáson 45% körül volt. (MTI) A Harmónia Központ nevű oroszbarát párt nyerte a lettországi választásokat a tegnap nyilvánosságra hozott végleges hivatalos eredmények szerint. A Har­mónia a szavazatok 19,9%-át kapta, míg a Kié az ország? nevű populista párt 14%-ot, az Új Konzervatív Párt pedig 13,6%-ot szerzett. A Harmónia, amely na­gyon népszerű az ország oroszajkú közösségében, sorozatban immár negyed­szer végzett az élen, de eddig egyik másik párt sem volt hajlandó együttműködni vele. Most 24 mandátumot szerzett a 100 fős lett parlamentben. (tasr/ap) Függetlenedő skótok Edinburgh. A skót miniszterel­nök szerint Skócia „elkerülhetetle­nül” független ország lesz, és en­nek valószínűségét a brit EU-tagság megszűnése (brexit) is erősíti. Ni­cola Sturgeon a Skóciát kormány­zó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) éves kong­resszusának tegnapi nyitónapján kijelentette: a brexit folyamata na­gyon erőteljesen kihangsúlyozza azt a demokratikus deficitet, amely annak nyomán alakult ki, hogy a brit EU-tagságról 2016-ban rende­zett népszavazáson országos átlag­ban a résztvevők 51,9%-a a kilé­pésre, a skótok 62%-a viszont a bennmaradásra voksolt. A The Sunday Times brit lap megbízásá­ból készült friss felmérés arra vall, hogy a brexit karnyújtásnyi közel­ségbe hozhatja a függetlenségpár­tiak többségbe kerülését, különö­sen akkor, ha Nagy-Britannia úgy lép ki az Európai Unióból, hogy nem sikerül megállapodásra jutnia az EU-val. Jelenleg a skótok 44%­­a támogatja, 56% ellenzi Skócia el­szakadását Nagy-Britanniától. A felmérés szerint azonban, ha Nagy- Britannia megállapodás nélkül tá­vozna az EU-ból, a függetlenséget pártoló skótok aránya 48%-ra emelkedne, az elszakadást ellen­zőké 52%-ra csökkenne. Mintegy húszezer ember vonult az utcára szombaton Edinburgh­ban Skócia függetlenné válását követelve. Skóciában 2014-ben tartottak népszavazást az ország­rész függetlenné válásáról, és ak­kor a többség, 55,3% arra szava­zott, hogy Skócia maradjon az Egyesült Királyság része. Azóta felerősödtek azok a hangok, me­lyek újabb népszavazást tartanak időszerűnek Skócia elszakadásá­ról. Ettől azonban London egye­lőre elzárkózik. Sturgeon skót kor­mányfő korábban úgy nyilatko­zott, akkor fogja nyilvánosságra hozni ezzel kapcsolatos terveit, ha a brit kilépés, a brexit feltételei vi­lágosak lesznek. Az Egyesült Ki­rályság 2019. március 29-én éjfél­kor elhagyja az Európai Uniót. (MTI) Már le is tette a hivatali esküt Kavanaugh. Nők százai tiltakoztak a konzervatív bíró kinevezése ellen. (tasr/ap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom