Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-06 / 230. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2018. október 6 I 7 Vér és mocsok Az ember azt hinné, senki nem akarja bepiszkítani vele a kezét MÁRIUS KOPCSAY Felpörögtek az események, mióta a rendőrség őrizetbe vette a Kuciakgyilkosság gyanúsítottjait, és vizsgálati fogságba került a komáromi Alena Zs. is, akit egyelőre a gyilkosság megrendelőjeként tartanak rács mögött. Alena, vagy ha úgy tetszik, Ajka, ahogy a mélyen tisztelt képviselő úr, Boris Kollár emlegette becenevén, amikor arról faggatták az újságírók, honnan ismeri a nőt, szóval Ajka fizetett a gyilkosságért 50 ezer eurót, és még egy 20 ezres tartozást is elengedett a végrehajtónak. 70 ezer euró egy ember életéért - ezt a cinikus képet mutatja ajelenlegi szlovákiai valóság. A letartóztatások után egyre gyakrabban kezdték ragozni a jóságos üzletember szerepében régebben szívesen tetszelgő Marián K. nevét, sőt, az egyik gyanúsított, A. Zoltán elkezdett énekelni a fogdában, és azt állítja, ő a főgonosz. O a gyilkosság valódi megrendelője. Megy ez, mint a karikacsapás, gondolhatnánk, de van kérdőjel bőven. Tényleg így történt, vagy csak el akarják terelni valakiről a gyanút, és mással elvitetni a balhét? Feláldoznak valakit, akit a haverok mostanra cserben hagytak. És minden olyan villámgyorsan történik, látszatra gyanúsan simán és könnyen halad a nyomozás. Csak nem lesz egy banánhéj, amin elcsúszhat az egész dolog, és mégsem sikerül megdönthetetlen bizonyítékokat felsorakoztatni a vádemeléshez? Mindenesetre az ártatlanság vélelme mindenkit megillet a büntetőeljárás végéig, ezért most mi sem ítélkezzünk. Koncentráljunk csak Marián K. korábbi ténykedésére, összeköttetéseire, kapcsolataira, akár politikusi körökben. Mert annyian belebotlottak már. Az egyik lakást vásárolt tőle, a másik vele reggelizett, és két falat közt a legfőbb ügyész megválasztásáról tanakodtak, van, aki Donovalyn találkozott vele, és van, aki a Maldívszigeteken. Tényleg ennyire rossz ízlésük van a szlovák politikusoknak, amikor barátot, üzlettársat választanak? Már csak az a szerep diszkvalifikálná és az úgynevezett, jobb körökben” elfogadhatatlanná tenné Marián K.-t, amelyet a bazini szeméttároló építése körüli botrányban játszott. Azt gondolnánk, ilyen emberrel senki sem akarná bepiszkítani a kezét, és aki kezet fogott vele, annak bizony szimbolikusan ott maradt a tenyerén egy kis kosz a bazini szeméttelep mocskából. De ha beigazolódnak a mostani, sokkal súlyosabb vádak, akkor nézegethetik majd a tenyerüket, hogy nem tapadt-e vér is rá. A szerző a TASR hírügynökség munkatársa (Cartoon izer) A megerőszakolt nők védelmezői Denis Mukwege kongói sebész-nőgyógyásznak ós Nadia Murad iraki kurd emberi jogi aktivista kapta az idei Nobel-bókedíjat „a nemi erőszak mint háborús fegyver alkalmazása" elleni küzdelmükért kapták. „Mindketten hozzájárult ahhoz, hogy a nyilvánosság felfigyeljen a háborúban elkövetett nemierőszakcselekményekre, és hogy az elkövetőket felelősségre lehessen vonni” - áll az indoklásban. Mukwege a Kongói Demokratikus Köztársaságban folyó harcok során megerőszakolt nők ápolásával foglalkozik az általa alapított kórházban, Bukavu városban. A jazidi vallású Murad az Iszlám Állam terrorszervezet tagjai által megerőszakolt nőkjogaiértküzd. Az Iszlám Állam őt is elrabolta 2014- ben az északnyugat-iraki Moszul elfoglalásakor, és szexrabszolgaként adták-vették. Tanúja volt sok más nő megerőszakolásának, hat fivérét és anyját meggyilkolták, mert nem voltak hajlandók áttérni az iszlám hitre. Végül egy szunnita muzulmán család segítségével tudott megszökni a dzsihádisták fogságából. 2017- ben Az utolsó lány címmel megírta az átélt szörnyűségeket. Mukwegének 2013-ban odaítélték az alternatív Nobel-díjat, amelyet 1980-ban Jakob von Uexküll német-svéd író, egykori európai parlamenti képviselő hozott létre azzal a céllal, hogy elismerjék olyan emberek munkásságát is, akik véleménye szerint elkerülték a hivatalos Nobel Alapítvány figyelmét. A kilencmillió svéd korona pénzjutalommal járó díjat december 10-én veszik át Oslóban. Tavaly a Nobel-békedíjat az atomfegyverek betiltásáért küzdő ICÁN (International Campaign to Abolish Nuclear Weapons) nemzetközi civil kezdeményezés vehette át. A díjat 1901 óta 98 alkalommal ítélték oda, 19 alkalommal nem adományozták senkinek. A Nobel-békedíjra bárkit lehet jelölni, de azok köre, akik jelölhetnek, korlátozott. Ebbe a körbe tartoznak a kormánytagok, egyetemi professzorok, békekutatók és a korábbi Nobel-békedíjasok. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A többi Nobel-díjtól eltérően a békedíjat nem Stockholmban, hanem Oslóban adj ák át. (MTI) Porcelánbolt Kárpátalján SZOMBATHY PÁL „ Ukrajna nem akarja kapcsolatai romlását Budapesttel amiatt, mert kiutasította területéről Magyarország konzulját. ” (Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter) Meglehetősen álszent és cinikus politikai játszmát folytat az ukrán hatalom Kárpátalján. A beregszászi magyar konzul kiutasítása ennek a folyamatnak egyik csúcspontja. Oka pedig meglehetősen átlátszó, sőt, világos: az ukrán választási kampány egyik ütőkártyája lett a kemény és „hazafias” kormányzás üzenete. A csokimilliárdos államfő és kormánya nagy és erős Ukrajnát szeretne felmutatni a választóknak, ahol még egyszer nem fordulhat elő a Donbaszban lejátszódó szeparatista folyamat, az orosz Kelet-Ukrajna leválása és önállósodása. így lett célpont egy EU-s országok kisebbségei által is lakott békés kis régió, Kárpátalja. „A beregszászi magyar konzul nem követettel semmilyen szabályellenes cselekedetet, tevékenysége nem sértettesem a magyar, sem az ukrán, sem a nemzetközi jogot. Annak ellenére, hogy a jószomszédi viszonyban vagyunk érdekeltek Kijevvel, az ukrán elnök és kormány elrontotta az országunk és Ukrajna közötti jó viszonyt. ” (Szijjártó Péter magyar külügyminiszter) A magyar diplomácia nagyon helyesen cselekszik, amikor nem hátrál, hanem élve lehetőségeivel, blokkolja Ukrajna nyugati integrációs törekvéseit, amíg annak államvezetése csorbítja a kisebbségi jogokat, célpontnak tekinti az ottani magyarokat, korlátozza nyelvhasználatukat, miközben nem gondoskodik róluk mint állampolgárairól. Magyarország komoly erőfeszítéseket tesz a szegény Kárpátalja magyar intézményeinek felzárkóztatására - megint csak helyesen. Az Európai Unió értékei és elvei szerint ugyanis segíteni kell a nemzeti kisebbségeket, Ukrajna pedig jelenleg ehhez az EU-hoz közeledne, Oroszország helyett. „ Védenifogom az ukrán állampolgárokat, bárhol-keleten, nyugaton - éljenekis. Állampolgárainkat védve államunk szuverenitását védem. ’’ (Petro Porosenko ukrán elnök) Ukrajna különös államképződmény, Hruscsov elvtársi ajándékát, a Krímet az oroszok már visszavették, az oroszok lakta keleti régiók egy része nem ismeri el az ukrán fennhatóságot, és Oroszországhoz tartozna inkább. Az ukrán nacionalizmus fellegvára eközben az a Nyugat-Ukrajna, az a Lvjv, amely történelmében legalább annyira lengyel, német, zsidó. És ott van Kárpátalja, ez a rongyos szeglete az óriási országnak, amellyel alig törődtek és törődnek, s ahol a kisebbségekjellemzően békés együttélésben szegényedtek. Magyarország pedig soha nem fenyegette Ukrajnát semmiféle területi követeléssel, revízióval. Korábban a magyar külpolitika inkább a konfliktuskerülést, a barátságos hátrálást választotta, de ennek jó ideje vége. Érthető, ha a magyar kisebbségek védelmében a magyar kormány keményebb tárgyalópartner, mert az érdekeket érvényesíteni kell, segítséget a kárpátaljaiak Kijevtől aligha várhatnak, a puha diplomácia időszaka pedig nem vezetett eredményre. Nem kell tartani a vitáktól csak azért, mert korábban doktrína volt a vita tabuvá tétele. A magyar kormányoknak a magyar kisebbségek érdekeire kell figyelniük. „Bödületes és szándékos hazugság, hogy az ukrán alkotmány tiltja a kettős állampolgárságot. ” (Leonyid Kozsara volt ukrán külügyminiszter) Hosszas jogi értelmezésekbe bonyolódnak a felek, hogy vajon lehet-e egy ukrán állampolgár mellette kettős állampolgárként magyar állampolgár is. Ezeknek az ukrán aggodalmaknak az őszinteségét erősen megkérdőjelezi már pusztán az a tény is, hogy egy olyan országról beszélünk, amelynek kormányában ki-be mászkáltak az amerikai (ukrán) állampolgárok, ahol egy volt grúz államfő irányíthatta Odesszát, hogy később kitiltsák új hazájából ezt a diplomáciai zsoldost, vagy ahol szlovák pénzügyminisztert, lengyel sztárközgazdászt invitáltak kormányozni, ha úgy adódott. Ukrajna roppant nehéz helyzetben van saját identitásának meghatározásával, s annak területi-történelmi alátámasztásával. Ezt csak tetézi, hogy az ország a világpolitika szeizmográfjával is érzékelhető regionális hatalmi törésvonalon fekszik, recseg-ropog. Ahol pedig elefántok vonulnak, ott Magyarország sem nyithat porcelánboltot, ha nemzettársairól van szó. FIGYELŐ Nem a terület, „csak" a lakosok Kárpátaljára pontosan nyolcvan év múltán újra rávetült a magyarok lakta területekről folytatott egykori vita árnyéka - írta a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap. Az Ukrajna Magyarországgal a magyarokról veszekszik című írás emlékeztet: éppen nyolcvan éve annak, hogy 1938 októberében a müncheni egyezménnyel kapcsolatban Magyarország kinyilvánította területi igényét az akkori Csehszlovákia legkeletibb részére - Kárpátaljára. „A Kijev és Budapest között kirobbant mai vitában a jelenleg Ukrajna legnyugatibb részét képező terület ügyében egyelőre még nem a területről, „csak” a lakosairól van szó. Az ottani magyarokról, akiket Magyarország saját állampolgárainak nyilvánított” - mutat rá a lap. Kiemeli: a magyar útlevelek osztogatása nem csak Magyarország és Ukrajna kapcsolatában váltott ki feszültséget. A kettős állampolgárságot például Szlovákia is tiltja, ahol félmillió magyar él. A magyar útlevelek törvénytelen tulajdonosait azonban itt szerinte nem büntetik. A Právo Kijev és Budapest összekapott az állampolgárságon címmel egész oldalas összeállításban foglalkozott a témával. Rámutat: a magyar útlevelek jövedelmező biznisszé váltak Ukrajnában, mert tulajdonosaik probléma nélkül dolgozhatnak az EU-ban. (MTI)
