Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)

2018-10-06 / 230. szám

www.ujszo.com | 2018. október 6. KÖZÉLET I 3 Egyetemi intő Dankónak ÖSSZEFOGLALÓ Az akadémiai közösség képviselői szerint Andrej Danko magatartása rossz fényt vet a felsőoktatásra (TASR-feivétei) Az akadémiai közösség egyre több vezető beosztású tagja bírálja Andrej Danko házelnököt, amiért titkosította 2000-ben megírt doktori munkáját. A Komensky Egyetem munkatársai szerint kérdéses, hogy Danko jogilag titkosíthatta-e a doktori értekezését. Tegnap az ország legnevesebb egyeteme, a Komensky Egyetem Természettudományi Karának veze­tése szólította fel Andrej Danko ház­elnököt, hogy hozza nyilvánosságra a doktori munkát. Milan Trizna dékán szerint kérdéseket vet fel az is, hogy egy 18 évvel korábban megírt és megvédett munkára alkalmazhatók-e a jelenleg érvényes szabályok. Akkor ugyanis még nem volt mód a munka titkosítására. Trizna szerint, még ha bebizonyosodna, hogy jogi szem­pontból a titkosítás rendben is van, „úgy véljük, az akadémiai etika sú­lyos megsértésével állunk szemben”. Andrej Danko doktori titulusa iránt a Denník N napilap a szomszédos or­szágokban tapasztalt visszaéléseket követően kezdett el érdeklődni. Élet­rajzában Danko csak a Komensky Egyetemet tüntette fel, így a doktori végzettségét alátámasztó tanulmá­nyai hiányoztak. A lap kérdéseire na­pokig nem válaszolt, az első megje­lent írásokat követően összeesküvés­elméletnek nevezte a munkája körül kirobbant vitát. Később kiderült, hogy doktori munkájának titkosítását az­után kérvényezte, miután a lap mun­katársaitól megkapta a doktori vég­zettségét firtató kérdéseket. A besz­tercebányai Bél Mátyás Egyetem, ahol a doktori címet szerezte, nem hajlandó elárulni, hogy a nemzetiek vezére mikor védte meg a munkát, kik voltak a vizsgabizottság tagjai, és azt sem, hogy kik voltak a munka oppo­nensei. Csak azt lehet tudni, hogy Danko a „Közigazgatás és jellemző jegyei” címmel írt kisdoktori érteke­zést. Korábban Juraj Draxler, volt oktatási miniszter mondta, hogy ilyen általános címmel egyetlen színvona­las egyetem sem engedélyezte volna a munka megírását. A házelnök azzal védekezett, hogy közel húsz éve írta az értekezést, s bírálatakor ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. A természettudományi kar mun­katársai arra is figyelmeztetnek, hogy Danko magatartása rendkívül rossz fényt vet a hazai felsőoktatás­ra, és rossz példát mutat a fiatal ge­nerációnak. Felvetették azt is, hogy ezzel olyan precedens teremtődhet, mely után minden ismert köztiszt­viselő vagy közjogi méltóság titko­sítja munkáját csak azért, mert megteheti. (Denník N, ie) Fokozatosan emelkedik Pellegrini népszerűsége IBOS EMESE Továbbra is Andrej Kiska államfő a legmegbízhatóbb politikus, annak ellenére is, hogy az államfő az utóbbi öt hónapban közel öt százalék­pontot veszített. Az adatok alapján viszont Peter Pellegrini kormányfő öt százalékpontot emelkedett. Pozsony. Andrej Kiska államfő a legmegbízhatóbb politikus, ugyanakkor a jelenlegi kormány­fő szorosan követi őt a népszerűségi listán - derül ki a Focus közvélemény-kutató ügy­nökség legfrissebb felméréséből. Kiskában a megkérdezettek 41,3%-a bízik. A Focus áprilisi felmérésében az államfőt azon­ban még a válaszadók 46,2%-a tartotta a legmegbízhatóbb poli­tikusnak, s ezzel a pártalapításra készülő Kiska öt százalékpontot veszített. Peter Pellegriniben (Smer) a fel­mérésben résztvevők 39,7%-a bí­zik, s ezzel ő végzett a második he­lyen. A kormányfőt áprilisban 34,7%-nyian tartották a legmeg­bízhatóbbnak, s a számok alapján öt százalékpontot ugrott. Pellegrini ezzel az eredménnyel elégedett le­het, népszerűsége ráadásul a Smer­­választók között is jelentősen ja­vult, hiszen az aktuális adatok sze­rint már ugyanannyi Smer-szavazó bízik meg benne, mint a pártelnök­ben, Robert Ficóban (92%). A harmadik helyen Andrej Danko (SNS) házelnök végzett, viszont őt már csak a megkérde­zettek 29,3%-a tartotta a legmeg­bízhatóbb politikusnak. Danko megbízhatósági indexe minimá­lis mértékben mozdult el, április­ban ugyanis 31,2%-nyian tartot­ták megbízható politikusnak. A népszerűségi listán a követ­kező helyezést Bugár Béla, a Híd elnöke tudhatja magáénak, a vá­laszadók 27,7%-a szavazott neki bizalmat. Az áprilisi adatokkal összevetve Bugár és Robert Fico megbízhatósági indexe is mintegy két százalékpontot emelkedett. A felmérést a Focus ügynökség szeptember 18. és 25. között vé­gezte 1015 válaszadó bevonásá­val. Legmegbízhatóbb politikusok ■■n 1. Andrej Kiska 41,3% 55,3% 2. Peter Pellegrini 39,7% 56,3% 3. Andrej Danko 29,3% 67,8% 4. BugárBéla 27,7% 68,5% 5. Richard Sulik 26,7% 69,8% 6. Boris Kollár 26,1% 70,3% 7. Robert Reo 25,4% 71,6% 8. Igor Matoviő 23,6% 72,9% 9. Alojz Hlina 15,5% 74,3% 10. Marian Kotleba 13,9% 83% § Forrás: Focus Meghalt egy beteg, már Orbán Viktornál is betelt a pohár KÓSAANDRÁS Nógy hónappal a választások után válságos állapotban van az Emberi Erőforrások Minisztóriuma (EMMI), miután Novák Katalin egószségiigyi államtitkár távozásával nyilvánvalóvá vált: súlyos szsmólyi ellenté­tek vannak közte és Kásler Miklós miniszter között. Budapest. Már Orbán Viktornál is betelt a pohár, négyszemközti be­szélgetésre hívta magához Kásler Miklós emberi erőforrás minisztert a tárcánál tapasztalható botrányos ál­lapotok miatt - írta a Népszava. Igaz, nem tegnap, a kormányfő szóvivője utólag cáfolta a találkozó napját, de azt a tényt nem, hogy Orbán magá­hoz rendelte miniszterét. Elkerülhető halál Az utolsó csepp a pohárban az le­hetett a kprmányfő számára, hogy kiderült: a salgótarjáni kórházban verőérrepedés következtében meg­­•halt egy beteg, aki egyébként az Or­szágos Kardiológiai Intézetben (OKI) várt volna egy életmentő szívműtétre. Csakhogy erre nem ke­rülhetett sor, mivel időközben az in­tézet egyetlen olyan orvosát, Szé­kely Lászlót, aki úgynevezett kis metszéses szívműtéteket tudott vé­gezni, kirúgták. A munkaviszonya ugyan még nem szűnt meg, de már zajlott az elbocsátása, ezért nem je­gyezhetett elő műtéteket. Az orvos­nak azért kellett mennie, mert ko­rábban, amikor egy fiatal nő szívműtétje közben megsérült an­nak mellimplantátuma, Székely egy plasztikai sebész segítségét vette igénybe, hogy a fiatal nőnek ne kell­jen hónapokig implantátum nélkül élnie. De ez az intézet vezetése sze­rint szabályellenes volt, mert „ma­gánorvosi beavatkozás” történt egy állami egészségügyi intézményben. Kettőből egy Mivel Székely Lászlón kívül ilyen szívműtéteteket Magyaror­szágon csak egyetlen másik orvos tud még elvégezni, elbocsátásának híre óriási felháborodást keltett a szakmában. Novák Katalin egész­ségügyi államtitkár meg is próbált közvetíteni az ügyben, és tető alá hozott egy alkut, miszerint Székely ugyan elhagyja az OKI-t, de át­megy a Honvéd Kórházba, és po­zíciót cserél az ott dolgozó kollé­gájával. Csakhogy Kásler Miklós mi­niszter felülbírálta a megállapo­dást, így Székelyt úgy rúgták ki, hogy a helyére nem került senki, emiatt több előjegyzett műtét el­maradt. Ennek következménye volt a bekövetkezett tragédia is. A beteg halálhíre után az Országos Kardio­lógiai Intézet vezetője közleményt adott ki, amiben azt állítják, Szé­kely László a betegről „nem is ér­tesítette a vezetést másfél hónapon keresztül, majd róla távozásakor is elfeledkezett tájékoztatást adni.” A betegről emiatt „az OKI-nak nem volt és nem is lehetett tudomása”. Csakhogy a Népszava egy nappal később bemutatta azt a levelet, amiben Székely László kifejezetten felhívta az intézet vezetőinek fi­gyelmét három beteg szükséges műtéti előjegyzésére, köztük az el­hunyt férfiéra is. A történtek nemcsak Kásler Miklós számára jelentenek komoly szakmai kudarcot, de magának Or­bán Viktornak is, Novák Katalin ál­lamtitkári kinevezése ugyanis a miniszterelnök személyes döntése volt, ahogy - nyilvánvalóan - Kás­ler Miklós kinevezése is. Úgy tud­juk, Novák Katalinnal kifejezetten komoly tervei voltak a miniszter­­elnöknek, az orvosnőből a „kor­mány jobbik arca” lehetett volna hosszabb távon. Ehhez képest most kiderült, hogy hetek óta nem be­széltek már Kásler Miklóssal, a mi­nisztériumban kidolgozott szakmai programok közül még egyiknek sem kezdődött meg az átültetése a gyakorlatban, miközben maga Kásler olyan kijelentésekkel vetet­te észre magát, mint, hogy a Tízpa­rancsolat a legjobb betegségmeg­előzési program, eszerint kellene élnie a magyar népességnek. No­vák utódja egyelőre még nincs meg, ellenben pénteken kineveztek egy egészségügyi fejlesztésekért fele­lős helyettes államtitkárt a minisz­tériumba. Az oktatás is problémás Nemcsak az egészségügyben vannak egyébként problémái az EMMI-nek, hanem az oktatás terü­letén is. Az új Nemzeti Alaptanterv tervezete nemrég készült el, a do­kumentumot a szakma alapvetően pozitívan fogadta, mert szerintük modem szemléletű, hamar elkezdő­dött azonban a lobbitevékenység egyes konzervatív körök részéről, hogy változtassanak rajta, a minisz­térium vezetése a jelek szerint nem kíván ennek ellenállni. A kultúra te­rületén is aggasztó változások jöhet­nek, mint kiderült, Kásler Miklós végül mégis meneszti október 31-i hatállyal Prőhle Gergelyt, a Petőfi Irodaim i Múzeum vezetőj ét, akit „túl liberális szemlélete” miatt támadtak a Magyar Időkben, helyét az a Ta­karó Mihály veszi majd át, aki nyíl­tan az antiszemita Nyírő Gyula író rajongója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom