Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-05 / 229. szám
121 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2018. október 5.1 www.ujszo.com Nem tud lefogyni? Mi lehet a háttérben? A váltott műszakban való munkavégzés miatt is fokozódhat a testsúlygyarapodás (Fotó: Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Okkal vagy ok nélkül, emberek milliói küzdenek a súlyukkal, egyesek hízni szeretnének, a nyugati társadalmakban a többség viszont inkább újra és újra fogyókúrázik. Az eredmény azonban - mivel mindenki szervezete valamelyest másként működik - nem mindenkinél egyforma. Mi lehet a siker vagy éppen a sikertelenség oka ezen a téren? És azt gondolták volna a kedves olvasók, hogy a váltott műszakban való munkavégzés miatt is fokozódhat a testsúlygyarapodás? Az már régóta világos, minden ember bélflórája, korszerű megfogalmazásban különféle baktériumtörzsekből álló mikrobiomja egyedi összetételű; köztudott továbbá, ez az ezer és ezermilliárd bélbaktériumból álló egyveleg nagyjából 1-2 kg-nyi súlyt tesz ki. Az amerikai Mayo Klinika kutatói olyan kapcsolódó részletet ismertek fel, amely vétkese lehet annak, hogy valaki képtelen lefogyni. A Mayo Clinic Proceedings 2018. augusztusi számában megjelent tanulmány első számú szerzője, a nevezett klinika gasztroenterológusa, Dr. Puma Kashyap azt mondja: „Tudjuk, hogy egyes emberek nem képesek csökkenteni olyan mértékben a testsúlyukat, mint mások annak ellenére, hogy kevesebb kalóriát visznek be és növelik a fizikai aktivitásukat”. Ebből kiindulva kollégáival egyéb lehetséges olyan tényezőre gyanakodtak a háttérben, ami akadályozhatja a fogyást. Minthogy a bélbaktériumok végzik az ételrészecskék lebontását, és mert ez energiát biztosít a szervezetnek, úgy döntöttek, ezek táján keresik a lehetséges választ. Az előzetes, értsd kisszámú, 4 túlsúlyos és 22 elhízott, 18-65 év közötti tesztalannyal lefolytatott kutatás eredményei alapján arra jutottak, részben a bélbaktériumok összetétele, de főleg a bélrendszer fokozottabb mikrobiális szénhidrátanyagcseréje akadályozhatja a fogyást. Az életmódváltást vállaló tesztalanyok (több testmozgás és „volumetrikus étrend”: alacsony kalóriaértékű, magas víztartalmú ételek, amelyek hamarabb eltelítenek, de közben kevésbé hizlalnak) bélbaktérium-összképe között ugyanis eltérés mutatkozott. Más volt azoké, akik le tudtak fogyni, mint akik képtelenek voltak súly leadásra. Azok tudtak érdemben kilóktól megszabadulni, akiknél a Phascolarctobacterium nemzetség volt túlsúlyban (noha korábbi kutatások szerint ennek a nemzetségnek a bőséges jelenléte elhízással jár együtt, az új adatok arra engedték következeim a kutatókat, hogy az életmód- és étrendbeli változások hatását inkább fokozza, és ezzel hozzájárul a fogyáshoz). Velük szemben azok nem tudtak igazán fogyni, akiknél fokozottabb mértékű a szénhidrát-anyagcserefolyamat, miután bennük - a Dialister nemzetségbe tartozó baktériumok nagyobb aránya mellett - több volt a szénhidrátaktív enzimeket kódoló génekből. Meglepte a kutatókat is, hogy bár eltérő hatással van az emésztésre a két említett baktériumnemzetség, mégis egy családba tartoznak: Veillonellaceae. Elemzéseik alapján bizonyos szénhidrátok bevitele is összefügghet azzal, hogy valaki nem bír fogyni. A teljes képhez tartozik, mivel kisszámú alannyal végezték a vizsgálatokat, egyelőre csak annyi biztos, a bél mikrobiomjától is függ, hogy valaki le tud-e átüti súlyfeleslegéből, ám a pontosabb összefüggések kiderítéséhez további vizsgálatok szükségesek. A svédországi Uppsalai Egyetem szintén 2018 augusztusában, a Science Advances nyílt hozzáférésű tudományos folyóiratban közzétett kutatási eredménye is a testsúllyal függ össze, konkrétan a hízással. Korábbi epidemiológiai vizsgálatok igazolták, az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata emelkedik a krónikus alvászavaroktól szenvedőknél, és azoknál is, akik váltott műszakokba járnak dolgozni. Más vizsgálatok meg kimutatták az alvászavarok és a kedvezőtlen súlygyarapodás közötti összefüggést, amikor is fokozódott a zsírfelhalmozódás és aközben csökkent az izomtömeg. E vonalon továbbkutatva jutott az Uppsalai Egyetem arra az egészen elképesztő részletre, hogy az alvászavar önmagában molekuláris szintű változásokat idézhet elő szöveti szinten, ami pedig fokozhatja a kedvezőtlen súlygyarapodást. Az egyetem honlapján olvasható, a kutatásról szóló írás szerint már egyszeri éjszakai alvás elhagyása is szövetspecifikus hatással van a génkifejeződésre (génexpresszió), pontosabban az ezt szabályozó egyik, „DNS- metilációnak” nevezett folyamatra és az anyagcserére az emberben. Mindez magyarázattal szolgálhat arra nézvést, hogy a váltott műszakban végzett munka és a krónikus alvászavar hogyan hat az anyagcserefolyamatokra és miként befolyásolhatja hátrányosan a test összetételének (a vázizomzat és a testzsír mennyiségének) arányát; másként mondva: az alváshiány nem várt testsúlygyarapodáshoz vezethet. A vezető kutató, Jonathan Cedernaes kifejti, ezek után „érdekes lesz megvizsgálni, hogy egy vagy több éjszakai normál alvás képes-e normalizálni azokat a metabolikus változásokat, amelyeket az alváskimaradás következtében megfigyeltünk szöveti szinten”. Mindehhez még hozzáteszi, hogy „a táplálkozás és a testmozgás olyan tényezők, amelyek szintén megváltoztatják a DNS- metilációt, és ezeket a tényezőket fel lehet használni az alvászavar káros metabolikus hatásainak ellensúlyozására”. A felfedezett törpebolygó újraértelmezi a Naprendszer határait MTI-HÍR A három felfedezett törpebolygó pályájából úgy tűnik, hogy csoportosultak, ami arra utalhat, hogy egy nagy, ismeretlen objektumterelteőketössze. Acsillagászoknakeza kilencedik, szuperföld méretű bolygó létét sugallja. (Fotó Shutterstock) Hatalmas távolságra lévő törpebolygót fedeztek fel: a The Goblin névre keresztelt bolygó észlelése újraértelmezheti a Naprendszer határait. Az újonnan felfedezett törpebolygó átmérője a becslések szerint mindössze 300 kilométeres és egy nagyon megnyújtott körpályán kering. Legközelebbi helyzetében 2,5- szer távolabb van a Naptól, mint a Plútó. Legtávolabbi helyzetében pedig a Naprendszer legkülső peremére jut, csaknem 60-szor távolabb, mint a Plútó, így 40 ezer évre van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a Napot. Keringési pályája 99 százalékában túlságosan halvány ahhoz, hogy látható legyen — olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján. Az új törpebolygó hivatalos neve 2015 TG387. Ez a Sedna és a 2012 VP113 jelű égitest után a harmadik törpebolygó, amelyet a külső Naprendszerben találtak. Ez a régió, amelyet egykor hidegnek, sötétnek és üresnek tartottak, úgy tűnik, hogy egzotikus és extrém objektumok gyűjteményét rejti. „Csak most kezdjük felfedezni, hogy milyen lehet a Naprendszer legkülső része, mi lehet odakint. Úgy véljük, törpebolygók ezrei lehetnek a távoli Naprendszerben. Most csak a jéghegy csúcsát látjuk” - mondta Scott Sheppard, a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet munkatársa, a kutatócsoport tagja. A három felfedezett törpebolygó pályájából úgy tűnik, hogy csoportosultak, ami arra utalhat, hogy egy nagy, ismeretlen objektum terelte őket össze. A csillagászoknak ez a kilencedik, szuperfold méretű bolygó létét sugallja. A csillagászok a kilencedik bolygó, egy lehetséges nagy tömegű planéta utáni kutatás során fedezték fel a Goblint. A kilencedik bolygó a feltételezések szerint messze a Plútó mögött lehet a titokzatos Oortfelhőben. A bolygót még nem látták közvetlenül, de a Goblin úgy tűnik, hogy egy óriási, láthatatlan objektum gravitációs hatása alatt áll, ami ismét megerősítette a csillagászokat abban, hogy létezik a kilencedik bolygó. A felfedezést a nyolc méter lencseátmérőjű japán Subaru teleszkóppal végezték, amely a szunnyadó hawaii Mauna Keavulkánon működik. Ez a világ egyetlen teleszkópja, amely képes a Naprendszer külső régióiban felvételeket készíteni, miközben elég széles látómezővel rendelkezik. „Más nagy teleszkópok olyanok, mintha egy szívószálon néznénk át. Ezek olyan dolgok megfigyelésére alkalmasak, amelyekről már tudjuk, hogy ott vannak, de nem alkalmasak új dolgok felfedezésére, mert látómezejük túl kicsi nagyobb területek befogására” - mondta Sheppard. A kutatók újabb megfigyeléseket végeznek novemberben abban a reményben, hogy felfedeznek még több égitestet, esetleg rábukkannak a megfoghatatlan kilencedik bolygóra is.
