Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)

2018-10-05 / 229. szám

Ficót kihallgatta az ügyész Pozsony. Három hónappal azután, hogy a Tisztességes Szlovákiáért civil kezdeménye­zés tagjai feljelentést tettek az akkor még szlovák kormányfő ellen, a Főügyészség kihallgatta Robert Ficót. „Örülünk ennek a lépésnek, leginkább azért, mert Fico továbbra is hazudik és rá­galmazza a Tisztességes Szlo­vákiáért tüntetések szervezőit” - közölték a civilek. Szerintük a volt kormányfő valótlanságokat állít arról, hogy a többezres tö­megeket megmozgató tünteté­seket külföldről finanszírozott civil szervezetek szervezik. „A megmozdulásokat olyan polgá­rok szervezték, akiknek fontos, mi zajlik az országban, és akik­nek elegük volt a Fico-kormány arroganciájából. Abból a kor­mányból, melyhez az a Trosková kisasszony asszisztált, aki egy maffiózónak minősített személy partnere volt korábban” - érvelt Juraj Seliga és Karolina Farská. A két fiatal szerint Fico arról is hazudott, hogy külföldi forrá­sokból finanszírozták volna a megmozdulásokat. Emlékeztet­tek arra is, hogy a tüntetések szervezésekor megnyitott transzparens számlán minden forrás nyomon követhető. Le­szögezték, hogy a volt kor­mányfő arról is hazudott, hogy a tiltakozások szervezői puccsot készítettek volna elő. Szerintük Robert Fico kockakövekkel és a közintézetek megrohamozásá­val ijesztgette a lakosságot, mi­közben a tüntetések békésen, at­rocitások nélkül zajlottak. „Annyira féltette a kormányfői székét a felelősségre vonástól, hogy összeesküvés-elméleteket gyártott, félelmet keltett és gyűlöletet szított” - közölte a két fiatal, akik abban bíznak, hogy az ügyészség büntetőeljárást indít Fico ellen, mert szerintük ilyet senki nem tehet büntetlenül, (ie) RÖVIDEN Elkészült a 2019- es költségvetés Pozsony. A tegnap közzétett 2019-es állami költségvetés ter­vezete a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva mindössze 0,10 százalékos államháztartási hiánnyal számol. A szaktárca középtávú koncepciója értel­mében 2020-ban már kiegyen­lített lesz a büdzsé, amire a 2008-ban kitört világgazdasági válság óta nem volt példa. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor 2021 -ben egyenesen a GDP-hez viszonyított 0,20%-os többlettel zárhat az ország. A minisztérium jövőre 15,497 milliárd euró összbevételt és 17,635 milliárd euró kiadást ve­tít előre, a költségvetés várható hiánya 2,138 milliárd euróra rúg majd. A viszonylag feszes bü­dzsének köszönhetően 2019-ben a hazai össztermékhez viszo­nyított államadósság 47,3 szá­zalékra süllyed, ami a középtávú prognózis végére, azaz 2021-re 44,8%-ra mérséklődik. (TASR, ú) KÖZÉLET 2018. október 5. lwww.ujszo.com Kazimir a jegybank elnöke lenne ÖSSZEFOGLALÓ Ukrán-magyar feszültség ÖSSZEFOGLALÓ A 2014 óta egyre feszültebbé váló ukrán-magyar viszony a diplomaták tegnapi kölcsönös kiutasításával eddig soha nem látott málypontra került. Magyarország az ukrán oktatási törvényre hivatkozva egy ideje kö­vetkezetesen akadályozza Ukraj­nának az euroatlanti struktúrákhoz való közeledését, illetve megkér­dőjelezi az esélyét annak, hogy az ország a Nyugat részévé válhat. Nyilvánvalóan ez vezetett el Uk­rajna mostani kemény lépéséhez. A Kárpátalján élő magyarok állam­­polgári eskütétele egyébként sok­éves gyakorlat, amely régóta nem titok az ukrán szervek előtt. Eddig Ukrajna ezt nem nehezményezte. Amerikai-brit nyomás Az amerikai és a brit diplomáci­ának ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy Magyarország és Uk­rajna tárgyalás útján rendezze né­zeteltéréseit. Egy budapesti konfe­rencián David Comstein budapesti amerikai nagykövet elmondta, az egyik fontos feladat, amivel Ma­gyarországra küldték, a magyar-ukrán viszony rendezésé­nek elősegítése, tájékoztatott a hvg.hu. Meggyőződése szerint, ha Ukrajna valamilyen formában a NATO tagja lett volna, nem történt volna meg a Krím orosz annektálá­­sa. Úgy fogalmazott, megérti a ma­gyar álláspontot az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban, viszont nem érti, mi köze van az oktatási törvénynek a NATO-hoz. „Nem hagyhatjuk magára Ukraj­nát, nem kelthetünk olyan látszatot, hogy az erőszakosan fellépő Orosz­ország azt teheti, amit akar Ukraj­nában, vagy akár a dél-angliai Salis­­buryben” - ezt Iain Lindsay brit nagykövet mondta ugyanezen a konferencián. Rajtuk kívül több NATO-tagállam is kifejezetten ne­hezményezi, hogy Budapest akadá­lyozza keleti szomszédjának a NATO-hoz való közeledését. A Nyugat számára prioritás, hogy Uk­rajna ne zuhanhasson vissza Putyin érdekszférájába. Ukrán államnyelv Az ukrán-magyar viszonynak van néhány neuralgikus pontja, ezek kö­zül az egyik a diszkriminatív ukrán nyelvtörvénytervezet. Csak véletlen egybeesés, hogy az ukrán parlament éppen tegnap fogadta el első olva­satban az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy Űkrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán. Szijjártó Péter (TASR felvétel) 500 ezer eurót küld a kormány a kártalanításra Lakird (Lekárovce). Rend­kívüli helyzetet hirdettek a Szobránci járásban. Az alig több mint 800 lakosú Lakárd község­re szerda délután csapott le a szélvihar, mely kb. 30 házban tett komoly kárt. A szélvihar fákat döntött ki, tetőket tépett le, és a villamosvezeték-hálózat is megrongálódott. A helyi kultúr­­ház tetetjét - más önkormányzati tulajdonú ingatlanokhoz hason­lóan - szintén letépte a szél. A vi­har csupán néhány csepp esővel érkezett, és csak Lakárdon pusz­tított, a szomszédos települése­ken szinte semmit nem észleltek belőle. Lakárdon jó néhány ház lakhatatlanná vált, a község ve­zetése a rendkívüli helyzet hir­detett. Komoly gondot okoz az is, hogy az ingatlanok egy része nem volt biztosítva. A károk elhárí­tásában a hadsereg mellett a he­lyi önkéntes, valamint a szobrán­ci és a nagymihályi tűzoltók se­gítettek. A kormány a soron következő kihelyezett ülését a járási szék­helyen, Szobráncon tartotta vol­na, ám Peter Pellegrini kor­mányfő úgy határozott, a ka­tasztrófa sújtotta községben ta­nácskozik a kormány. A kárelhárításra 500 ezer eurót különítettek el, ebből 300 ezer eurót már ma átutalnak a telepü­lés számlájára. Pellegrini szerint a családok nem maradhatnak fe­dél nélkül, ezért az összegből bi­zonyos feltételek mellett a rászo­rulók is kaphatnak. (leczo) Pozsony. Peter Kaíimfr pénzügyminiszter érdeklődik a jegybankelnöki poszt iránt, és ha erre módja lesz, nem kizárt, hogy még ebben a választási időszakban megpályázza - erősítette meg Peter Pellegrini kormányfő a sajtéban ezzel kapcsolat­ban már nyáron felröppent híreket. „Megerősíthetem, hogy ha a Szlo­vák Nemzeti Bank elnöki posztján változásra kerülne sor, a pénzügymi­niszter egész biztosan beszállna a versenybe. Erről már korábban is több spekuláció jelent meg, most azonban hivatalosan is megerősíthetem” - mondta Peter Pellegrini (Smer) a Pravda napilap által indított interne­tes televízió első adásában. A kor­mányfő azt sem zárta ki, hogy a cse­rére még idén év végéig sor kerülhet. A Sme napilap korábbi információi szerint Peter Kazimir még a jövő évi költségvetés elfogadásáig, novem­berig a minisztérium élén marad, utá­na mond le, és távozhat az jegybank­hoz. Ezt azonban a pénzügyminiszter eddig nem erősítette meg. „A nagy kérdés az, milyen tervei vannak a jelenlegi jegybankelnök­nek, hiszen tőle függ minden” - is­merte el Pellegrini. A jegybank je­lenlegi elnökének, Jozef Makúchnak ugyanis csak 2021-ben jár le a meg­bízatási ideje, és eddig elzárkózott azoktól a kérdésektől, amelyek azt firtatták, tervezi-e a posztról való ko-Peter Kasmír rábbi távozását. Nem zárta ki ugyan, hogy idő előtt távozhat a posztjáról, cáfolta azonban azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint erre az egészségi problémái miatt kerítene sort, vagy azért, mert szakmailag kiégett. Ma­­; kúch nyolcadik éve áll a jegybank élén, az ország történetében ő az első, aki már a második megbízatási idejét tölti a poszton. A jegybank elnökét a ; kormány javaslatára a parlament vá­­; lasztja meg, és az államfő nevezi ki. Kazimir egyelőre nem hajlandó nyi­latkozni az ügyben, arra hivatkozva, hogy jelenleg a jövő évi állami költ­ségvetésen dolgozik. Ha Kazimir mégis megpályázza a jegybankelnöki posztot, Pellegrini­­nek új pénzügyminiszter után kell néznie. A kormányfő egyelőre nem árulta el, ki lehetne az új tárcaveze­tő, szerinte Kazimir „rendkívül ma­gasra tette a lécet”. Ami azonban már most biztos, hogy a kormányfő nem egyeztetne az új pénzügyminiszter személyéről Andrej Kiska államfő­vel. „A köztársasági elnöknek egy szava sem lehet majd az új minisz­(TASR felvétel) térré, az elnök cégei ellen ugyanis a vitatott kampányfinanszírozás miatt vizsgálatot folytat az adóhatóság, amely a pénzügyhöz tartozik. Az el­nöknek ezért messzire el kellene ke­rülnie a miniszterjelöltet, elfogadva a kormányfő javaslatát” - tette hoz­zá Pellegrini. A kormányfő szerint, ha az államfő mégis beleszólna a miniszter kinevezésébe, felmerül­hetne a gyanú, hogy ezt saját érde­kében teszi, nyomást gyakorolva a cégeiben folyó adóellenőrzéseket végzőkre. (mi, TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom