Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-06 / 205. szám

8 I KÜLFÖLD 2018. szeptember 6.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Manfred Weber követhetné Jean-Claude Junckert Tűzszünetet kötöttek Tripoliban Tripoli. Tűzszünetben állapodtak meg a Tripoliban több mint egy hete harcoló rivális fegyveres csoportok - közölte az ENSZ Líbiai Támogató Missziója (UNSMIL). „Haszán Szalame, a világszervezet líbiai különmeg­­bízottja felügyelete alatt fegy­­vemyugvási megállapodás szü­letett, amit alá is írtak az ellensé­geskedés beszüntetéséré, a civi­lek védelmére, a köz- és a ma­gántulajdon védelmére” - olvas­ható az üzenetben. A líbiai fővá­ros ellenőrzéséért rivális milíciák között augusztus 27. óta tomboló harcok miatt legkevesebb 61 ember vesztette életét. (MTI) Jón Kyl foglalja el John McCain helyót Washington. Jón Kyl volt sze­nátort nevezte ki az arizonai kormányzó az elhunyt John Mc­Cain helyére a szövetségi szená­tusban. Az arizonai törvények értelmében két választás közötti időszakban nem pótválasztással, hanem kinevezés révén kerülhet a szövetségi törvényhozás meg­üresedett helyére politikus. A kinevezés joga Arizona állam kormányzójáé. Kyl szenátor 2013-ban vonult vissza az aktív politizálástól, azóta egy wa­shingtoni ügyvédi iroda lobbis­tájaként tevékenykedett. 1994 óta volt a szenátus tagja, koráb­ban 4 cikluson keresztül képvi­selő volt a kongresszusban. (MTI) Támadás a román pártelnök ellen Bukarest. A bukaresti kormányt a háttérből irányító Liviu Drag­­nea szociáldemokrata (PSD) pártelnök ellen intézett nyílt tá­madást Gabriela Firea, Bukarest főpolgármestere, a PSD alelnö­­ke, a párt jelenleg is legnépsze­rűbb politikusa. A főpolgármes­ter azzal vádolta a pártelnököt, hogy a PSD vezető testületéinek beavatása nélkül, legfeljebb né­hány bizalmasával konzultálva, egymaga hozza meg a legfonto­sabb döntéseket. Firea megerő­sítette, hogy szerinte mind a párt és a kormány megítélése, mind az ország jövője szempontjából hasznos lenne, ha Dragnea visszalépne. (MTI) Chemnitz: nem volt hajtávadászat Drezda. Nem volt csőcselék és hajtóvadászat vagy pogrom Chemnitzben - jelentette ki Mi­chael Kretschmer, Szászország tartomány miniszterelnöke a drezdai tartományi gyűlésben az utóbbi napokban lezajlott chem­­nitzi tüntetésekkel kapcsolatban. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa a tüntetéseket kiváltó emberölés áldozatának emlékére néma tiszteletadással kezdődött ülésen hangsúlyozta, a Chemnitzben történteket csak akkor lehet feldolgozni, ha az ál­talánosítás helyett a tárgyilagos­ság nyer teret, mert nem a több­séget képviselik azok, akik erő­szakoskodtak, gyűlölködtek. (MTI) Manfred Weber, az első számú favorit az Európai Bizottság élére (tasr/ap) Manfred Weber tegnap beje­lentette, hogy elindul az Euró­pai Néppárt (ÉPP) ún. csúcsjelölti tisztségéért, hogy a párt európai parlamenti (EP) választási győzelme esetén ő lehessen az Európai Bizottság következő elnöke. Brüsszel. „Európa fordulópont­hoz érkezett, a 2019-es választások meghatározzák az EU jövőjét. Jele­nünk Európa magabiztosságáról, az értékeink védelméről szól, mivel külső és belső kihívásokkal nézünk szembe. A tét az európai életmó­dunk túlélése” - közölte Weber. „Nem folytathatunk mindent így to­vább az EU-ban. Segíteni fogok is­mét közelebb vinni Európát az em­berekhez és újra létrehozni a kötelé­ket az állampolgárok és az Európai Unió között. Uj fejezetet akarok nyitni az EU-ban. Az ÉPP csúcsje­löltje, illetve az Európai Bizottság következő elnöke szeretnék lenni” — tette hozzá a néppárt jelenlegi euró­pai parlamenti frakcióvezetője. A bajor Keresztényszociális Unió : | (CSU) 46 éves elnökhelyettese szállt : 1 elsőként ringbe a jelöltségért a jobb­közép pártokat összefogó EPP-ben. j Jelentkezni október közepéig lehet, és végül a pártcsalád november eleji helsinki kongresszusán döntenek majd arról, hogy ki lesz a csúcsjelölt a jövő májusi választáson. Sajtóhírek szerint Webert a CSU vezetősége és a testvérpárt német Keresztényde­mokrata Unió (CDU) elnöke, Angela Merkel német kancellár is támogatja. Az előző, 2014-es EP-választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző néppárt csúcsje- , löltje. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnöké­nek, az EP pedig megválasztotta a tisztségre. Walter Hallstein szemé­lyében eddig először és utoljára 1958 és 1967 között volt német elnöke az Európai Bizottságnak. Többeket ugyanakkor aggodalommal tölt el, hogy a németek felülreprezentáltak az uniós intézmények vezetői posztjain. A csúcsjelöltek rendszere már leg­utóbb is vitákat váltott ki, mert az Eu­rópai Unió alapszerződése értelmé­ben az állam- és kormányfőket tömö­rítő Európai Tanács hatáskörébe tar­tozik a jelölt megnevezése az Euró­pai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével vi­szont a pártok gyakorlatilag kész tény elé állítják a tagállamok vezetőit. Orosz kémek mérgeztek Brit külügyminisztérium: ugyanaz a Novicsok típusú hatóanyag okozta mindkét mérgezést MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. A brit vádhatóság tegnapi bejelentése szerint két orosz állampolgár, Alekszandr Petrov és Ruszlan Bosirov gyanúsítható Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija Szkripal tavaszi angliai megmérgezésével. A legmagasabb szintű angol­walesi ügyészi hivatal (CPS) terror­izmusellenes ügyosztálya szerint a Scotland Yard terrorelhárító mű­veleti részlege alapos vizsgálat után a minap élj uttatta a vádhatósághoz az összegyűjtött bizonyítékokat, és az ügyészség megállapította, hogy e bi­zonyítékok elégségesek a vádeme­léshez Petrov és Bosirov ellen az el­marasztaló bírósági ítélet megszüle­tésének reális esélyével. A CPS kö­zölte azt is, hogy nem kéri Oroszor­szágtól a két gyanúsított kiadatását, mivel az orosz alkotmány tiltja orosz állampolgárok kiadatását. A vádha­tóság ehelyett európai elfogató pa­rancsot ad ki, amelynek hatálya alapján a két orosz gyanúsítottat őri­zetbe vehetik olyan európai orszá­gokban, amelyekben ez a körözés ér­vényesíthető. Theresa May brit mi­niszterelnök szerint Londonnak bi­zonyítékai vannak arra, hogy a Szkripal-ügyben megnevezett két orosz gyanúsított az orosz katonai hírszerzés (GRU) ügynöke. Moszk­vának nem mond semmit a gyanúsí­tott Alekszandr Petrov és Ruszlan Bosirov neve - közölte Marija Za­harova orosz külügyi szóvivő. Ugyanaz a Novicsok típusú ideg­­méreg-hatóanyag okozta a dél­nyugat-angliai Salisburyben ta­vasszal, illetve a közeli Amesbury kisvárosban nyáron történt mérge­­zéses incidenseket - közölte a brit külügyminisztérium a hágai székhe­lyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) vizsgálatának eredményét ismertetve. Márciusban a Salisbury­ben élő Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal, június végén pedig két brit állampolgár, a 45 éves Charlie Rowley és 44 éves élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess szenvedett súlyos mérgezést. Szkri­pal, akit hazájában 13 évi fegyházra ítéltek, egy orosz-amerikai kém­csere keretében telepedhetett le Nagy-Britanniában 2010-ben, és brit állampolgárságot is kapott. A mérgezéses incidensig Salisbury­ben élt. Szkripalékat és Rowley-t hosszas kezelés után kiengedték a kórházból - bár Rowley-t nemrég, ezúttal agyhártyagyulladásos tüne­tekkel visszaszállították Salisbury kórházába -, Dawn Sturgess azon­ban július 8-án, ugyanebben a kór­házban meghalt. A brit védelmi mi­nisztérium Porton Downban mű­ködő vegyi és biológiai kutatóinté­zete már a nyáron megállapította, hogy mindkét mérgezéses incidenst a Novicsok típusú, még a Szovjet­unió által kifejlesztett idegméreg­­hatóanyag okozta, de a brit kormány független vizsgálatra kérte fel az OPCW-t. Moszkva folyamatosan és határo­zottan tagadja, hogy bármi köze len­ne a Szkripal-ügyhöz, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a katonai idegméreg-ható­­anyaggal elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek. A rendőrség és a bizton­sági szolgálatok szerint a mérget egy parfümös fiolából juttatták Szergej Szkripal házának kilincsére. A gya­nú szerint az üveget azután eldob­ták, Charlie Rowley pedig hetekkel később megtalálta, felvette, odaadta élettársának, aki a csuklójára fújt belőle, és így ő kapta messze a leg­nagyobb dózist a mérgezést szenve­dett négy ember közül. A fiolát a Scotland Yard nyomozói meg is ta­lálták Rowley házában. Legkevesebb öten haltak meg és 16-an sérültek meg aktivisták és biztonsági erők összecsapásában a dél-iraki Bászrában zajló tüntetéseken. Már hóna­pok óta forrong a helyi síita muszlim közösség hátországának számító Irak déli része, az emberek a silány minőségű közszolgáltatások, a munkanélküliség, valamint a burjánzó korrupció miatt vonultak ismételten az utcákra. Haider al-Abádi iraki kormányfő közölte: ki fogják vizsgálni az ország második leg­nagyobb városában meghalt aktivisták ügyét. Ján KubiS, az ENSZ iraki kü­­lönmegbízottja is sürgette a hatóságok azonnali fellépését. (tasr/ap) Katalónia újra forronghat Barcelona. A jövő heti katalán nemzeti ünnepen való tömeges részvételre szólított fel Quim Torra katalán elnök a barcelonai nemzeti színházban mondott politikai év­nyitó beszédében. A katalán füg­getlenséget és a Spanyolországtól önálló köztársaság megteremtését képviselő politikus azt kérte, szep­tember 11 -én az emberek „árasszák el” az ünnepi felvonulásnak helyt adó belvárosi sugárutat Barceloná­ban. A politikus hangsúlyozta, füg­getlenségi törekvéseikben egy lé­pést sem hátráltak és semmiről sem mondtak le. Kijelentette, a tavaly október 1-jei függetlenségi nép­szavazást - amelyet a spanyol al­kotmánybíróság alkotmányelle­nesnek ítélt, s amelynek megren­dezése rendőri erőszakba torkollott - kiindulópontnak tekintik. Kitért arra is, hogy a kialakult konfliktust a spanyol állammal egyeztetett, kötelező érvényű és nemzetközileg elismert önrendel­kezési népszavazás oldaná meg. Követendő példaként említette Skóciát és Kanadát. Lényegében elutasította Pedro Sánchez szoci­alista spanyol kormányfő hétfői ajánlatát, miszerint a katalán au­tonómia alapokmányáról kellene népszavazást tartani Katalóniá­­ban, ami azonban nem szólhat a függetlenségről, kizárólag az au­tonómia megerősítéséről. Visszaviszi társasági székhelyét Barcelonába az Agbar, Spanyolor­szág vezető vízszolgáltatója. A cég tavaly október 7-én, napokkal az alkotmányellenesen megrendezett katalán népszavazás után jelentette be, áthelyezi székhelyét Madridba. Az Agbar az elsők között távozott Katalóniából, hivatkozva a befek­tetők jogi biztonságának megőrzé­sére. Tavaly óta több mint 4500 cég helyezte át székhelyét Katalóniá­ból, többségük Madridba. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom