Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-29 / 224. szám
www.ujszo.com | 2018. szeptember 29. KÖZÉLET I 3 Indiában már havi 4 euróból is könnyen be lehet indítani társadalmi változásokat POSTA ÁKOS ISTVÁN Egy a szakterülettel foglalkozó civil szervezet, a Feltétel Nélküli Alapjövedelem Egyesület (FNA) és a legkisebb magyar parlamenti frakció, a Párbeszéd vendégeként Sarath Davala indiai szociolégiaprofesszor mutatta be az Indiában vezetett, feltétel nélküli alapjövedelemkísérleteket. Hasonló kísérletek Európában is zajlanak. Európában egyre több, alacsonyan kvalifikált munkahely szűnik mega gépesítés következtében A tudós eleinte szkeptikus volt, amikor egy szakszervezet felkérte, hogy a két mintaprojektet vezesse. Ezzel nem volt egyedül, a feltétel nélküli alapjövedelem ötletét sokan bírálják, Európában egyelőre nem lehet sikeres projektről beszámolni. A szkeptikusok legfőbb problémája a koncepcióval az, hogy ha az emberek mindenképpen hozzájutnak a létfenntartáshoz szükséges pénzhez, akkor nem fognak dolgozni. Indiai viszonyok Sarath Davala az indiai tapasztalatai alapján azonban rácáfol erre: azt tapasztalta ugyanis, hogy abban a faluban, ahol megkapták a mindenkinek járó támogatást, nem kellett napszámosként elmenniük valamelyik földesúrhoz munkabérért dolgozni, hanem saját kis földjeiken tudtak a maguk részére termelni, az összespórolt pénzből ugyanis be tudtak fektetni korszerű eszközökbe. A pénzt tehát nem elverték, hanem okosan beosztották. A rendszeres jövedelemből fakadó likviditás, ráadásul a gondolkodásmódot, a tervezési horizontot is kiszélesítette. Már nemcsak a máról holnapra történő túlélés, hanem a közép- és hosszú távú célok elérése került a fókuszba. Megszűnő munkahelyek Európában is egyre több, alacsonyan kvalifikált munkahely szűnik meg a gépesítés következtében. Ettől a folyamattól nem kell félni, nem kell akadályozni a modernizációt, ugyanakkor olyan változásra van szükség a szociális ellátórendszerben, ami nem köti (korábbi) munkavégzéshez a megélhetési jogosultságot, hiszen egyre kevesebb embernek jut majd kvalifikált munkahely. Havi 2,76 euró A Madhja Prades államban végrehajtott kísérlet során két különböző kísérleti projektet is működtettek. Az egyik programban 8 faluban kaptak 17 hónapon keresztül a helyi lakosok pénzt, a másik programban pedig, egy nomád törzsi település tagjai 12 hónapon keresztül. Mindkét esetben ugyanennyi kontrolltelepülést is vizsgáltak, ahol nem kaptak ilyen juttatást a településen élők. Az első projekt egy évig tartó első fázisában a felnőttek havonta 2,76 , majd még fél évig 4,06 eurónyi rúpiát kaptak. A törzsi faluban egy éven keresztül a magasabb összeget kapták. A gyermekek után a felnőtteknekjáró összeg felét fizették. (TASR-felvétel) Politikai megközelítés A politika hozzáállása a projekthez vegyes volt. A helyi hatóságokat, akiket igyekeztek bevonni a programba, érdektelenség és szkepszis jellemezte, hiszen közvetlen politikai haszon nincs. A központi, szövetségi kormányzati szerveknek azonban megtetszett az ötlet. Ok nem a társadalompolitika felől közelítették meg ezt a kérdést, hanem a szociális rendszer kevéssé hatékony működésének alternatíváját látták benne. Ahhoz ugyanis, hogy egyeurónyi támogatást eljuttassanak a célszemély részére élelmiszerjegy vagy termény formájában, az államnak összesen négy eurót kell ráfordítania. Ez a rendszer nagyon drága és egyáltalán nem hatékony. Ha viszont pénzt folyósítanak, akkor a rendszer egyszerűbbé, olcsóbbá és hatékonyabbá válik. Indián kívül Alapjövedelem-kísérletek Indián kívül is működnek, Finnországban, Hollandiában, Kanadában és az Feltétel nélküli alapjövedelem Az úgynevezett „feltétel nélküli alapjövedelem" koncepció lényege, hogy egy település, régió vagy ország összes lakója jusson, külön feltételek teljesülése nélkül, egy bizonyos, az alapvető szükségletek ellátását lehetővé tévő pénzösszeghez, havi rendszerességgel. Bár az ötlet első hangzásra klasszikusan baloldali, marxista - kommunista utópiának hangzik, gyakran kokettálnak az elképzeléssel a liberálisok is. Ők ebben az állami dereguláció eszközét látják, nem kell ugyanis fönntartani a jogosultsági kritériumokat meghatározó és kontrolláló bürokráciát. USA-ban egyaránt. Alaszkában és Iránban pedig az állami olajbevételek egy részét adják a lakosságnak. A kanadai kormány már 1974- ben elindította az úgynevezett MINCOME - kísérletet Dauphine városban, ahol 5 éven keresztül kaptak pénzt a lakosok, ugyanakkor nem azonos összegben, hanem a korábbi jövedelmük függvényében. A kísérletnek azonban nem lett folytatása. Az alapjövedelem koncepciójának ellenzője Angela Merkel német kancellár, ugyanakkor támogatója Andor László, az EU volt munkaügyért és szociálpolitikáért felelős biztosa. Magyarországi próba Magyarországon Budapest 14. kerülete, Zugló vezetett be alapjövedelmet, még ha nem is feltétel nélkülit, hiszen vizsgálnak rászorultsági kritériumokat, tehát nem minden lakos kerülhet be a programba. Ráadásul, amennyiben a támogatás, amivel a jövedelmeket 28 500 forintra egészítik ki, meghaladja a 13 000 forintot, együttműködési kötelezettség is fennáll a munkaügyi illetve családsegítő intézményrendszerrel. Mivel egy törvény 28 500 forintban (88 euró) maximalizálja az önkormányzat által - akár kizárólag saját forrásait felhasználva - egy személynek adható támogatás összegét, a helyi szakértők szerint, meg van kötve a helyhatóságok keze. Ez az összeg csupán a létminimum harmadának felel meg. A támogatás ugyanakkor igényelhető munkavégzés mellett is, illetve, ha valaki munkát kapott, utána még fél évig járhat ez a támogatás. Ugyanakkor, a zuglói modell nem tekinthető feltétel nélküli alapjövedelemnek, csupán egy részben hasonló kezdeményezésnek. A kerület polgármestere Karácsony Gergely, korábbi parlamenti képviselő, aki az idei parlamenti választásokon az MSZP és a Párbeszéd közös listavezetője és miniszterelnök-jelöltje volt. Az LMP-ből kiszakadt, kis, zöldbaloldali párt egyik leghangsúlyosabb témája az alapjövedelem, amelyet feltételek nélkül még a párt társelnöke által vezetett kerület sem tudott bevezetni. Tovább romlott az alkalmazottak helyzete ÖSSZEFOGLALÓ A kormány újabbnál újabb szociális csomagokkal rukkol elő, az elemzők szerint azonban valójában csak azt osztja vissza rendkívül igazságtalan módon, amit az egyszerű alkalmazottaktól, vagyis a lakosság nagy részótől beszed. Pozsony. Peter Kazimir pénzügyminiszter tavaly és idén is azzal büszkélkedhetett, hogy nagyjából 1,9 milliárd euróval több pénzt folyt be az államkasszába a tervezettnél. Az erőjelzések szerint ez a trend az elkövetkező három évben is folytatódik, az elemzők évente 1,5 milliárdos pluszbevételre számítanak. Ennek oka pedig egyszerű: az állam évről évre egyre több adót hajt be. Az államkassza adóbevételei idén így csaknem 38 százalékkal haladják meg a tíz évvel korábbit, a járulékokból befolyt összeg pedig idén és tavaly is nagyjából 8,8 százalékkal nőtt. „Ez elsősorban természetesen a gazdaság egyre jobb teljesítményének köszönhető, hiszen jóval több embernek van munkája, miközben a bérek is nőnek, vagyis az ezek után fizetett adókból és járulékokból származó bevételek is nagyobbak” - nyilatkozta Tibor Lőrincz, a Tatra banka elemzője. Ezzel párhuzamosan azonban nőtt az adóbehajtás hatékonysága is. Növekvő adómegterhelós A Tatra banka elemzői szerint az adóbevételek növekedéséhez azonban az egyszerű alkalmazottak megadóztatása járult hozzá a legjelentősebb mértékben. Míg ugyanis az alkalmazottak száma és a fizetések nőttek, az ezek után fizetett adóból leírható tételek nem változtak. A személyi jövedelemadóból tavaly így 2,7 milliárd euró folyt be, miközben a cégek által fizetett társasági adó 2,6 milliárddal járult hozzá az adóbevételekhez. „A vállalkozások által befizetett adó a gazdasági válság 2008-as kirobbanását követően csaknem 50 százalékkal esett vissza, és nagyobb elmozdulás a gazdaság mostani fellendülése során sem tapasztalható” - állítják a Tatra banka elemzői. Szerintük a személyi jövedelemadóból befolyt összeg növekedési üteme az elmúlt időszakban a bérek és a foglalkoztatás növekedési üte„Az állam az alkalmazott által megkeresett pénzösszeg, vagyis a teljes bérköltség több mint a felére teszi rá a kezét". Tornáé Púchly, a Hayek Alapítvány elemzője mét is felülmúlja. „A kormány többször is növelte a járulékplafont, ami a bérek növekedése nélkül is többletbevételt hozott volna. Ráadásul több éven keresztül nem emelték a létminimum összegét, márpedig az adómentes alapot a létminimumból számítják ki, vagyis ha ez utóbbi nem nő, a nagyobb átlagbérből több adót kell fizetni” - mondta Lőrincz. Kevés pénzt hagy az állam Az alkalmazottak helyzete idén a Hayek Alapítvány szerint is romlott. „Az állam az alkalmazott által megkeresett pénzösszeg, vagyis a teljes bérköltség több mint a felére teszi rá a kezét. Míg tavaly az összes járulék és adó kifizetését követően a teljes bérköltség 47,25 százaléka maradt az alkalmazottnak, idén ez 47,01 százalékra csökkent” - mondta Tomás Púchly, a Hayek Alapítvány elemzője. (mi.TASR)
