Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-05 / 204. szám
www.ujszo.com I 2018. szeptember 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 íj Szó, a nomád napilap Turk győzelem a nyelvek magyarral való rokonsági versenyében VERES ISTVÁN B andika és Ervin épp szokásos kedd reggeli sólyomröptetésükből jöttek hazafelé, amikor a villamoson eldöntötték, hogy maguk is kiveszik részüket környezetük turkosításából, minekutána nagy megnyugvással nyugtázták szeptember harmadikán a hírt, hogy bejelentettettetett, hogy a magyar mostantóla türk nyelvekkel áll rokonságban. Bandika cakompakk bevallotta, hogy ő maga elég régtől szurkol a türk nyelveknek, hogy a magyarral való rokonsági versenyben ők kerekedjenek felül, hiszen már az Egri csillagokat olvasván is bizonyítást nyert számára ez a tézis, annak a fejezetnek köszönhetően, melyben Cecey Vicuska ráébred, hogy ő valójában tud törökül, hiszen az elma az alma, a pabucs az papucs, a cságána meg csákány. És akkor még nem is szóltunk a pogácsáról, ami törökül pogafa (még akkor is, ha eredetileg az olasz foccaccia szülte). Hőseink örömmel vették továbbá tudomásul, hogy az Új Szó néven futó napilap a bejelentésből kifolyólag nomádosítja magát: íj Szó címmel jelenik meg ezentúl, reflektálva a két nagy igazságra, nevezetesen hogy olvasói íjfeszítő tradíciókkal rendelkező ősöket magukénak tudható emberek körébe sorolják magukat (vagy ha nem, majd bepótolják), másrészt meg újat már nemigen lehet mondani a mai világban. Hisz elmondtak már minden újat, minek ide még több, amikor azt sem értjük, amit már századok óta magyaráznak nekünk. Amíg zötyögött a villamos, Bandika és Ervin egymást kérdezgették, melyik a kedvenc török eredetű magyar jövevényszavuk. Bandikáé a barom és az ökör, Ervin vacillált, nem tudott ugyanis választani a bölény, a gödény és a görény közül. Bandika próbálta rábeszélni, hogy válassza a csipát, a kákát vagy a kökörcsint, de aztán Ervinnek le kellett szállnia, így a dolog annyiban maradt. Ervin másnap jelentkezett, és megdöbbenve újságolta, hogy a tudományjelenlegi állása szerint a változataiban rendkívül gyakran használatos b...ik ige is türkjövevényszóként szerepel a magyar szókincsben. Ervin elcsukló hangon mondta mindezt, mert nem akarta elhinni, hogy íjfeszítő őseink képesek lettek volna nyelvükre venni ezt a nyomdafestéket nem tűrő kifejezést. Másnap ismét találkoztak, de nem jutottak dűlőre. Ervin csak attól nyugodott meg, hogy Bandika emlékeztette: félmillió magyar él és dolgozik Angliában, vagyis jócskán vannak köztünk, akik a nomád szokásokat nem hajlandók feladni. Ha szólít a sztyeppe, menni kell, ők pedig mennek. Tisztelet nekik, hiszen bennük még ott van az, amit belőlünk az európai álkultúra tőszomszédsága a századok során kimosott. (Lubomír Kotrha karikatúrája) Kamarába zárt tollak SÁNTA SZILÁRD 7 jra terítéken a sajtókamara létrehozásának ötlete Magyarorszá-U gon. Először az év elején röppent fel a hír, hogy a koncepció kidolgozásáért Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője és a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke felel. Januárban jegelték a tervet, a parlamenti választásokig nem kívántak foglalkozni az új, sok kérdést fölvető szervezettel. Szöllősi az atv.hu-nak megerősítette, hogy folyamatosan egyeztetnek az újságíró-kamaráról, de konkrétumokról még nem tud beszámolni. Nem világos egyelőre, hogy ki vesz részt az előkészületekben, kormányzati körökből többen úgy nyilatkoztak, a sajtóból értesültek a tervről. Annyi bizonyos, hogy a legnagyobb érdekképviselettel rendelkező szervezetet, a Magyar Újságírók Országos Szövetségét kihagyták az előkészítésből. A központi irányítással működő sajtókamara megalakításának hírére érkezett reakciókból az derül ki, hogy az egyre erősödő politikai befolyástól féltik a sajtót. Bár a kamara mellett érvelők az érdekvédelmet és az újságírók helyzetének javítását emelik ki (pl. garantált bérminimum), a történelmi példa azt mutatja, a sajtókamara a kirekesztés és a sajtószabadság korlátozásának az eszköze volt. Németországban az 1933-ban létrehozott Birodalmi Sajtókamara nyíltan azzal a céllal alakult, hogy eltüntesse az ellenzéki médiát, és kizárja a zsidó és balos újságírókat. Hasonlóan felülről irányított volt a négy évvel korábban bevezetett olasz kamara. Ha ajelenlegi gyakorlatból indulunk ki és megnézzük, mi történt a hasonló szervezeteknél, kamaráknál - például az Agrárkamaránál -, akkor azt látjuk, hogy a centralizáció a politikai beavatkozást vonta maga után. Az utóbbi évek történései a médiapiacon - a pártsajtó megerősítése, az ellenzéki sajtó ellehetetlenítése - is abba az irányba mutatnak, hogy meg sem kísérlik a politikai függetlenség látszatát fönntartani. Egyelőre nem látszik, mi szükség van arra, hogy különbséget tegyenek újságíró és újságíró között. Az év eleji híresztelésekben az állt, hogy kamaratagság nélkül nem lehet országos médiumoknál dolgozni, valamint csak tagsági igazolvánnyal lehet néhány kiemelten fontos sajtótájékoztatón részt venni. Ezekkel az eszközökkel el lehet kerülni, hogy kellemetlen, váratlan kérdéseket kapjanak a politikusok. Az állampolgároknak pedig marad a kormányközeli média által közvetített alternatív valóság. A szervezeti tagságot nem korlátoznák Magyarországra: Szöllősi György februárban azt nyilatkozta, úgy, ahogy a sportújságírók szövetségénél bevezették, a kamaránál is lehetnek határon túli, magyarul író tagok. FIGYELŐ Egy tipikusan orosz megoldás A gyártáskor keletkezett hajszálrepedés a Nemzetközi Űrállomáshoz csatlakozott Szojuz MSZ- 09 űrhajón, és a vétkes megpróbálta eltüntetni a nyomokat - írta az orosz sajtó űripari szakértőkre hivatkozva. Alekszandr Zseleznyakov, a Ciolkovszkij Űrhajózási Akadémia tagja szerint a sérülést az űrállomás legénysége (ISS) nem okozhatta. „A felvételek alapján a rés még a Földön kelet-Brexit: kint is, bent is vadászna a brit oroszlán kezett, mert olyan helyen van, amelyet a világűrben nem könnyű megközelíteni és megfúrni” - mondta. A gyártás során valaki rossz helyen fúrta meg a lemezt, majd beragasztotta, és vagy senkinek nem szólt, vagy akik tudtak erről, azok is hallgattak. Az orosz modul miatt levegőszivárgás volt az űrállomáson, de már sikerült helyreállítani a légnyomás normális szintjét. Először egy mikrometeorit becsapódására gyanakodtak, később kiderült, hogy fúrófej okozta a mintegy 2 milliméteres hajszálrepedést. (MTI) RÁCZ ORSOLYA N agy-Britannia folytatja a brexittárgyalásokat, egyelőre a „chequers-i egyezmény” alapján. Ez a brexitreferendum óta eltelt 2 év meghatározó brit megállapodása, idén július 7-én köttetett. Theresa May taktikus lavírozással igyekezett mind a „kemény”, mind a „puha” brexitet pártoló partnereit kielégíteni - így születhetett meg az egyezmény, amely viszont politikai veszteségekkel járt. Az egyezmény egy sor magas rangú brit politikus lemondásához vezetett, többek között Boris Johnson külügyminiszter és David Davis brexitminiszter is távozott. Azt azonban a kritikusok is elismerik, hogy mégiscsak ez az első, a teljes brit vezetést egyesítő hivatalos brexitstratégia. Három fontos eleme van, melyek a vámokat, az áruk szabad áramlását és a kereskedelmet érintik. A vámok és az árucikkek szabad áramlását illetően ún. kombinált vámterületet javasol, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy a termékek szabad áramlása az EU-val megmaradna, és a hazai tarifák regulálnák az EU-val való kereskedelmet, miközben Nagy-Britannia nem maradna teljes jogú tagja a vámuniónak. Ebből két fo probléma adódhat. Először is az áru szabad áramlása a belső piac fontos, de nem egyetlen alapköve, hiszen az úgynevezett 4 szabadságelv az áruk mellett a szolgáltatások, a tőke, és a munkaerő szabad áramlását is biztosítja. Az EU álláspontja az, hogy ha egy ország a belső piac teljes jogú tagja akar lenni és annak előnyeit élvezni, akkor mind a 4 szabadságelvet be kell tartania. Azonban tudjuk, hogy Nagy- Britannia ellenzi a munkaerő szabad áramlását, és ebből egyelőre nem enged. A brit javaslat része továbbá, hogy London önálló kereskedelmi megállapodásokat köthet az EU-n kívül. Ez is nehezen kivitelezhető, mivel az EU egységesen köt kereskedelmi megállapodásokat harmadik országokkal; ebbe az egységbe beletartozik a belső piac és a vámunió összes tagja. Tehát az EU alakítja az unió egységes kereskedelmi stratégiáját, és tárgyal a harmadik féllel. Viszont a britek nem akaiják, hogy az EU beleszóljon új kereskedelmi kapcsolatainak alakításába, tehát az EU nélkül akar tárgyalni. A britek már korábban kijelentették, hogy az USA-val, Ausztráliával és Új-Zélanddal kívánnak új kereskedelmi megállapodásokat kötni, mégpedig az EU beleszólása nélkül. Mindebből kiderül, hogy Nagy- Britannia nem akar sem a vámunió, sem a belső piac tagja maradni, ami „kemény” brexitet jelent. A kombinált vámterület és az EU-val való speciális kereskedelmi kapcsolat létrehozása viszont azt jelentené, hogy az érintett termékeknek továbbra is EU-s standardoknak kell megfelelniük. Tehát ebben az esetben a brit jog továbbra is alá lenne rendelve az Európai Bíróságnak. Mindezt a „kemény” brexit hívei ellenzik, ők teljes jogi kontrollt és ezzel az EU-tól való abszolút függetlenséget akarnak. Ez azonban a kereskedelmi kapcsolatok radikális átalakulását eredményezné, és nehezen lehet megjósolni, milyen gazdasági következményekkel járna. Pontosan ezért jelentős a „chequers-i egyezmény”, hiszen a „kemény” brexit radikális következményeit próbálja elkerülni, „puha” brexitelemek megtartásával. Hogy mit szól mindehhez az EU? Többször „kimazsolázásnak” nevezte a brit stratégiát. Ajelenlegi álláspont szerint az EU nem engedi, hogy a britek megtartsák az EU- tagság pozitívumait úgy, hogy nem hozzák meg a kellő áldozatokat. Jelenleg tehát a „chequers-i egyezmény”, az EU bólintása nélkül csak egy brit belpolitikai konszenzus. Hogy az EÚ is áldását adja-e rá, az már szeptemberben kiderülhet. A szerző kül- ás biztonságpolitikai elemző
