Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-05 / 204. szám

www.ujszo.com I 2018. szeptember 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 íj Szó, a nomád napilap Turk győzelem a nyelvek magyarral való rokonsági versenyében VERES ISTVÁN B andika és Ervin épp szo­kásos kedd reggeli só­­lyomröptetésükből jöt­tek hazafelé, amikor a villamoson eldöntötték, hogy ma­guk is kiveszik részüket környeze­tük turkosításából, minekutána nagy megnyugvással nyugtázták szep­tember harmadikán a hírt, hogy be­­jelentettettetett, hogy a magyar mostantóla türk nyelvekkel áll ro­konságban. Bandika cakompakk bevallotta, hogy ő maga elég régtől szurkol a türk nyelveknek, hogy a magyarral való rokonsági verseny­ben ők kerekedjenek felül, hiszen már az Egri csillagokat olvasván is bizonyítást nyert számára ez a tézis, annak a fejezetnek köszönhetően, melyben Cecey Vicuska ráébred, hogy ő valójában tud törökül, hiszen az elma az alma, a pabucs az papucs, a cságána meg csákány. És akkor még nem is szóltunk a pogácsáról, ami törökül pogafa (még akkor is, ha eredetileg az olasz foccaccia szülte). Hőseink örömmel vették továbbá tudomásul, hogy az Új Szó néven futó napilap a bejelentésből kifo­lyólag nomádosítja magát: íj Szó címmel jelenik meg ezentúl, reflek­tálva a két nagy igazságra, neveze­tesen hogy olvasói íjfeszítő tradíci­ókkal rendelkező ősöket maguké­nak tudható emberek körébe sorol­ják magukat (vagy ha nem, majd bepótolják), másrészt meg újat már nemigen lehet mondani a mai világ­ban. Hisz elmondtak már minden újat, minek ide még több, amikor azt sem értjük, amit már századok óta magyaráznak nekünk. Amíg zötyö­­gött a villamos, Bandika és Ervin egymást kérdezgették, melyik a kedvenc török eredetű magyar jö­vevényszavuk. Bandikáé a barom és az ökör, Ervin vacillált, nem tudott ugyanis választani a bölény, a gö­dény és a görény közül. Bandika próbálta rábeszélni, hogy válassza a csipát, a kákát vagy a kökörcsint, de aztán Ervinnek le kellett szállnia, így a dolog annyiban maradt. Ervin másnap jelentkezett, és megdöbbenve újságolta, hogy a tu­dományjelenlegi állása szerint a változataiban rendkívül gyakran használatos b...ik ige is türkjöve­­vényszóként szerepel a magyar szó­kincsben. Ervin elcsukló hangon mondta mindezt, mert nem akarta elhinni, hogy íjfeszítő őseink képe­sek lettek volna nyelvükre venni ezt a nyomdafestéket nem tűrő kifejezést. Másnap ismét találkoztak, de nem jutottak dűlőre. Ervin csak attól nyugodott meg, hogy Bandika em­lékeztette: félmillió magyar él és dolgozik Angliában, vagyis jócskán vannak köztünk, akik a nomád szo­kásokat nem hajlandók feladni. Ha szólít a sztyeppe, menni kell, ők pe­dig mennek. Tisztelet nekik, hiszen bennük még ott van az, amit belő­lünk az európai álkultúra tőszom­szédsága a századok során kimosott. (Lubomír Kotrha karikatúrája) Kamarába zárt tollak SÁNTA SZILÁRD 7 jra terítéken a sajtókamara létrehozásának ötlete Magyarorszá-U gon. Először az év elején röppent fel a hír, hogy a koncepció ki­dolgozásáért Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője és a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke felel. Januárban jegelték a tervet, a parlamenti választásokig nem kívántak foglalkozni az új, sok kérdést fölvető szervezettel. Szöllősi az atv.hu-nak megerősítette, hogy folyamatosan egyeztetnek az újságíró-kamaráról, de konkrétumokról még nem tud beszámolni. Nem világos egyelőre, hogy ki vesz részt az előkészületekben, kormányzati kö­rökből többen úgy nyilatkoztak, a sajtóból értesültek a tervről. Annyi bi­zonyos, hogy a legnagyobb érdekképviselettel rendelkező szervezetet, a Magyar Újságírók Országos Szövetségét kihagyták az előkészítésből. A központi irányítással működő sajtókamara megalakításának hírére érkezett reakciókból az derül ki, hogy az egyre erősödő politikai befolyás­tól féltik a sajtót. Bár a kamara mellett érvelők az érdekvédelmet és az új­ságírók helyzetének javítását emelik ki (pl. garantált bérminimum), a tör­ténelmi példa azt mutatja, a sajtókamara a kirekesztés és a sajtószabadság korlátozásának az eszköze volt. Németországban az 1933-ban létrehozott Birodalmi Sajtókamara nyíltan azzal a céllal alakult, hogy eltüntesse az ellenzéki médiát, és kizárja a zsidó és balos újságírókat. Hasonlóan felülről irányított volt a négy évvel korábban bevezetett olasz kamara. Ha ajelenlegi gyakorlatból indulunk ki és megnézzük, mi történt a ha­sonló szervezeteknél, kamaráknál - például az Agrárkamaránál -, akkor azt látjuk, hogy a centralizáció a politikai beavatkozást vonta maga után. Az utóbbi évek történései a médiapiacon - a pártsajtó megerősítése, az el­lenzéki sajtó ellehetetlenítése - is abba az irányba mutatnak, hogy meg sem kísérlik a politikai függetlenség látszatát fönntartani. Egyelőre nem látszik, mi szükség van arra, hogy különbséget tegyenek újságíró és új­ságíró között. Az év eleji híresztelésekben az állt, hogy kamaratagság nélkül nem lehet országos médiumoknál dolgozni, valamint csak tagsági igazolvánnyal le­het néhány kiemelten fontos sajtótájékoztatón részt venni. Ezekkel az esz­közökkel el lehet kerülni, hogy kellemetlen, váratlan kérdéseket kapjanak a politikusok. Az állampolgároknak pedig marad a kormányközeli média által közvetített alternatív valóság. A szervezeti tagságot nem korlátoznák Magyarországra: Szöllősi György februárban azt nyilatkozta, úgy, ahogy a sportújságírók szövetsé­génél bevezették, a kamaránál is lehetnek határon túli, magyarul író tagok. FIGYELŐ Egy tipikusan orosz megoldás A gyártáskor keletkezett hajszál­repedés a Nemzetközi Űrállo­máshoz csatlakozott Szojuz MSZ- 09 űrhajón, és a vétkes megpró­bálta eltüntetni a nyomokat - írta az orosz sajtó űripari szakértőkre hivatkozva. Alekszandr Zselez­­nyakov, a Ciolkovszkij Űrhajózási Akadémia tagja szerint a sérülést az űrállomás legénysége (ISS) nem okozhatta. „A felvételek alapján a rés még a Földön kelet-Brexit: kint is, bent is vadászna a brit oroszlán kezett, mert olyan helyen van, amelyet a világűrben nem könnyű megközelíteni és megfúrni” - mondta. A gyártás során valaki rossz helyen fúrta meg a lemezt, majd beragasztotta, és vagy sen­kinek nem szólt, vagy akik tudtak erről, azok is hallgattak. Az orosz modul miatt levegőszi­várgás volt az űrállomáson, de már sikerült helyreállítani a lég­nyomás normális szintjét. Először egy mikrometeorit becsapódására gyanakodtak, később kiderült, hogy fúrófej okozta a mintegy 2 milliméteres hajszálrepedést. (MTI) RÁCZ ORSOLYA N agy-Britannia folytatja a brexittárgyalásokat, egyelőre a „chequers-i egyezmény” alapján. Ez a brexitreferendum óta eltelt 2 év meghatározó brit megállapodása, idén július 7-én köttetett. Theresa May taktikus lavírozással igyekezett mind a „kemény”, mind a „puha” brexitet pártoló partnereit kielégíte­ni - így születhetett meg az egyez­mény, amely viszont politikai vesz­teségekkel járt. Az egyezmény egy sor magas rangú brit politikus le­mondásához vezetett, többek között Boris Johnson külügyminiszter és David Davis brexitminiszter is tá­vozott. Azt azonban a kritikusok is elismerik, hogy mégiscsak ez az el­ső, a teljes brit vezetést egyesítő hi­vatalos brexitstratégia. Három fontos eleme van, melyek a vámokat, az áruk szabad áramlását és a kereskedelmet érintik. A vámok és az árucikkek szabad áramlását il­letően ún. kombinált vámterületet javasol, ami a gyakorlatban azt je­lentené, hogy a termékek szabad áramlása az EU-val megmaradna, és a hazai tarifák regulálnák az EU-val való kereskedelmet, miközben Nagy-Britannia nem maradna teljes jogú tagja a vámuniónak. Ebből két fo probléma adódhat. Először is az áru szabad áramlása a belső piac fontos, de nem egyetlen alapköve, hiszen az úgynevezett 4 szabadság­elv az áruk mellett a szolgáltatások, a tőke, és a munkaerő szabad áram­lását is biztosítja. Az EU álláspontja az, hogy ha egy ország a belső piac teljes jogú tagja akar lenni és annak előnyeit élvezni, akkor mind a 4 szabadságelvet be kell tartania. Azonban tudjuk, hogy Nagy- Britannia ellenzi a munkaerő szabad áramlását, és ebből egyelőre nem enged. A brit javaslat része továbbá, hogy London önálló kereskedelmi megállapodásokat köthet az EU-n kívül. Ez is nehezen kivitelezhető, mivel az EU egységesen köt keres­kedelmi megállapodásokat harma­dik országokkal; ebbe az egységbe beletartozik a belső piac és a vám­unió összes tagja. Tehát az EU ala­kítja az unió egységes kereskedelmi stratégiáját, és tárgyal a harmadik féllel. Viszont a britek nem akaiják, hogy az EU beleszóljon új kereske­delmi kapcsolatainak alakításába, tehát az EU nélkül akar tárgyalni. A britek már korábban kijelentették, hogy az USA-val, Ausztráliával és Új-Zélanddal kívánnak új kereske­delmi megállapodásokat kötni, mégpedig az EU beleszólása nélkül. Mindebből kiderül, hogy Nagy- Britannia nem akar sem a vámunió, sem a belső piac tagja maradni, ami „kemény” brexitet jelent. A kombinált vámterület és az EU-val való speciális kereskedelmi kapcsolat létrehozása viszont azt jelentené, hogy az érintett termé­keknek továbbra is EU-s standar­doknak kell megfelelniük. Tehát ebben az esetben a brit jog továbbra is alá lenne rendelve az Európai Bíróságnak. Mindezt a „kemény” brexit hívei ellenzik, ők teljes jogi kontrollt és ezzel az EU-tól való abszolút függetlenséget akarnak. Ez azonban a kereskedelmi kap­csolatok radikális átalakulását eredményezné, és nehezen lehet megjósolni, milyen gazdasági kö­vetkezményekkel járna. Pontosan ezért jelentős a „chequers-i egyez­mény”, hiszen a „kemény” brexit radikális következményeit próbálja elkerülni, „puha” brexitelemek megtartásával. Hogy mit szól mindehhez az EU? Többször „kimazsolázásnak” ne­vezte a brit stratégiát. Ajelenlegi álláspont szerint az EU nem engedi, hogy a britek megtartsák az EU- tagság pozitívumait úgy, hogy nem hozzák meg a kellő áldozatokat. Je­lenleg tehát a „chequers-i egyez­mény”, az EU bólintása nélkül csak egy brit belpolitikai konszenzus. Hogy az EÚ is áldását adja-e rá, az már szeptemberben kiderülhet. A szerző kül- ás biztonságpoli­tikai elemző

Next

/
Oldalképek
Tartalom