Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-26 / 221. szám
8 I KÜLFÖLD 2018. szeptember 26.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Elveszítette a bizalmi szavazást a svéd kormányfő Bocsánatot kórtek a német püspökök Berlin. Bocsánatot kért a német katolikus egyházban történt gyermekbántalmazásokért a német katolikus püspöki konferencia elnöke. Reinhard Marx a gyerekek és fiatalkorúak sérelmére az egyház férfi tagjai által a második világháború óta elkövetett szexuális visszaélésekről készített tanulmány bemutatóján kiemelte: szégyelli magát azért, hogy az egyház „szemet hunyt” a bűncselekmények felett és „eltussolta” őket. A már korábban kiszivárgott tanulmány megállapításai szerint 1946 és 2014között 1670pap3677 gyereket bántalmazott. (MTI) Navalnij: újabb húsz nap elzárás Moszkva. Újabb 20 nap elzárásra ítélték Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust azután, hogy hétfon kiengedték egy moszkvai különleges fogva tartási központból, ahol éppen letöltötte 30 napos „adminisztratív letartóztatását” a nyilvános politikai megmozdulások megszervezésére vonatkozó előírások megsértése miatt. A hatóságok szerint az ellenzéki ismét megsértette a megmozdulások szervezésére vonatkozó előírásokat, de ezúttal azzal a kitétellel, hogy a megmozdulások testi sérülést vagy anyagi kárt okoztak. (MTI) A franciák átadják a baszk ETA iratait Madrid. Több mint 300, eddig felderítetlen, a Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezethez köthető gyilkosság megoldását remélik azoktól a nyomozati anyagoktól, amelyeket Franciaország ad át Spanyolországnak október elsején - mondta a madridi francia nagykövet. Az esemény Pedro Sánchez spanyol és Edouard Philippe francia kormányfő részvételével zajlik majd a spanyol fővárosban, és ezen olyan dokumentumokat, tárgyakat, fegyvereket adnak át, amelyeket a francia hatóságok foglaltak le az ETA elleni akcióik során az elmúlt húsz évben. Az ETA utolsó merényletét francia földön hajtotta végre 2010-ben. A Baszkföld függetlenségéért küzdő, 1959-ben alakult terrorista csoport több mint 800 ember haláláért felelős. (MTI) Kegyetlenségek a rohingják ellen Washington. A mianmari hadsereg tömeggyilkosságok, tömeges nemi erőszak, és egyéb kegyetlenségek előre kitervelt, összehangolt kampányát folytatta a délkelet-ázsiai ország rohingja muszlim kisebbsége ellen - állapította meg az amerikai külügyminisztérium jelentése. A nyugat-mianmari Arakán államból 2017 augusztus vége óta a rohingja muszlim kisebbség csaknem 700 ezer tagja menekült Bangladesbe az után, hogy a mianmari hadsereg tisztogató akcióba kezdett. (MTI) Nem szavazott bizalmat Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnöknek a svéd törvényhozás többsége, így a kormányfő elvileg kénytelen távozni posztjáról, de az új kormány felállásáig továbbra is ő vezeti a kormányt. Stockholm. A 349 fős svéd parlamentben LöfVent 142 képviselő támogatta, és 204-en szavaztak ellene, köztük a teljes jobbközép blokk és a bevándorlásellenes Svéd Demokraták képviselői is. Svédországban a parlamenti választások után a törvényhozásnak kötelező bizalmi szavazást tartania a kormányfő személyéről. A legutóbbi választásokon a Löfven vezette Szociáldemokrata Párt kapta ugyan a legtöbb voksot, de csak 1 -gyei szerzett több mandátumot a jobbközép Szövetség nevű pártnál, és egyik politikai erőnek sincs abszolút többsége a törvényhozásban. A napokban Andreas Norlén konzervatív házelnök tárgyalásokat kezd a pártvezetőkkel, hogy kiderítse, melyik jelöltnek van a legnagyobb esélye a kormányalakításra és a parlament támogatásának elnyerésére. A kialakult helyzetben kulcsszerepe van a radikális Svéd Demokratáknak, akik a jobbközép blokkot támogatták a bizalmi szavazás során. A konzervatív, a liberális, a centrista és a kereszténydemokrata pártból álló Szövetség vezetője, Ulf Kristersson azonban eddig kizárt bármiféle kormányalakítási célú együttműködést a populistákkal. „Svédországnak új kormányra van szüksége, amely széles körű politikai támogatottsággal bír a reformok végrehajtása érdekében” - hangsúlyozta Kristersson a képviselőknek a bizalmi szavazás előtt. Löfven leszavazását követően Kristersson javasolhat egy jobboldali alternatívát. A legnépszerűbb pártnak számító szociáldemokratákat vezető Löfven mindazonáltal jelezte: továbbra is az a célja, hogy kormányfőként szolgálhassa Svédországot, és bízik abban, hogy kormányképes többséggel rendelkező koalíciót tud alakítani. A házelnöknek négy lehetősége van, hogy kormányképes többség alakuljon a parlamentben, s ha ez nem sikerül, új választást kell tartani. Elemzők szerint mindazonáltal az új voksolás nem változtatna érdemben az erőviszonyokon, ezért valószínűleg sikerül majd tető alá hozni valamilyen koalíciós megállapodást, bár ez hetekig is elhúzódhat. (MTI) Máltán köthet ki a mentőhajó Erőteljesen szigorítja a menekültügyi rendszert az olasz kormány új törvénycsomagja MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Róma. Franciaország nem engedi kikötni Marseilleben az Aquarius civil mentőhajót, hogy ott menekültek tucatjai szánjanak partra - közölte tegnap a francia pénzügyminiszter. Ez újabb csapás a segélyszervezeteknek, miután hajóikat kitiltották az olasz kikötőkből. A francia pénzügyminiszter arra a kérdésre, hogy Párizs hajlandó-e kedvezően válaszolni a segélyszervezeteknek a kérésére, hogy a jármű kikössön és 58 ember partra szálljon a dél-franciaországi kikötőben, úgy fogalmazott, most nem köthet ki a hajó, ehelyett Máltát javasolta. A portugál kormány bejelentette, Franciaországgal és Spanyolországgal megállapodva befogad tízet az 58 bevándorló közül. Az Aquarius fedélzetén tartózkodók Máltán szállnak partra, és onnan azonnal 4 országba szállítják őket - közölte tegnap a máltai kormány. Az Aquarius az utolsó civil mentőhajó a Földközitenger középső részén. A francia döntés újabb csapás a segélyszervezeteknek, miután hajóikat kitiltották az olasz kikötőkből, ráadásul a panamai hajózási hatóság visszavonta az Aquarius regisztrációját. Ez azt jelenti, hogy hajóról a legközelebbi kikötéskor el kell távolítani a panamai lobogót, és nem futhat ki a tengerre új regisztráció nélkül. A hajót bérlő Orvosok Határok Nélkül (MSF) és az SOS Méditerranée azt közölte, a közép-amerikai ország hatóságai tájékoztatták őket a döntésről. A két szervezet egyben arra kérte a francia hatóságokat: kivételesen és humanitárius okokból tegyék lehetővé, hogy a hajó kiköthessen Marseille-ben. Frédéric Penard, az SOS Méditerranée műveleti igazgatója úgy vélekedett: az után, hogy Panama bejelentette döntését a lobogó eltávolításáról, Marseille - ahol az SOS Méditerranée székhelye található - az egyetlen hely, amely biztosítékot nyújt számukra ahhoz, hogy képesek legyenek kezelni az új helyzetet. Elmondta, hogy a hajón lévő 58 ember között 17 nő, köztük egy várandós is van. Az érkezők azonosítási idejének meghosszabbítását, a humanitárius menedékjog kérelmezésének szigorítását, valamint a bűncselekményt elkövető emberek kiutasítását is tartalmazza az olasz kormány új biztonsági és migrációs törvényerejű rendeleté, amelyet Giuseppe Conte miniszterelnök és Matteo Salvini belügyminiszter mutatott be. Matteo Salvini hangsúlyozta, a kormány célja az olaszországi menedékkérelmezési rendszer átszervezése és „rendbetétele” volt a terrorizmus veszélyének további csökkentésével. Olaszország továbbra is nemzetközi menedékjogban részesíti a háború vagy más üldözés elől menekülőket, akiknek kérelmét kivizsgálják. Ez a rendelet az eddig más okból is humanitárius menekültstátusban részesülőket érinti. Az Olaszországba érkező emberek 26 százaléka ugyanis majdnem automatikusan azonnali, bármilyen ellenőrzés nélküli humanitárius menedékjogot és ezzel együtt tartózkodási engedélyt kapott. Ez ideiglenes volt, de az esetek többségében aztán meghosszabbították. Az olasz jogszabályok értelmében a többségében Afrikából érkező és a tengeren átkelő emberekről azt feltételezték, hogy menedékre jogosultakról van szó. Matteo Salvini hangsúlyozta, valójában az érkezőknek 7%-a számít valódi menekültnek. Ezért az új kormányrendelet pontosan megszabja, Olaszországba érkezését követően mely esetekben kérhet valaki menedékjogot humanitárius okokból. A rendelet szerint az kérhet ilyen státust, aki kizsákmányolás, emberkereskedelem, családon belüli erőszak, természeti katasztrófa áldozata, ha orvosi kezelésre szorul vagy más érdem alapján ítélik oda neki az olasz hatóságok. (MTI) 512-re emelkedett Nicaraguában a belbiztonsági erők és a tüntetők összecsapásaiban életüket vesztett emberek száma - közölte a Nicaraguái Emberi Jogi Szövetség jogvédő szervezet. A managuai kormány hivatalosan csak 199 halálos áldozatról beszél. A jogvédők szerint a halottak mellett több mint négyezren sebesültek meg az erőszakba ford ült tiltakozó akciókon, 103-an maradandó nyomot okozó sebet kaptak. Az április közepe óta tartó zavargások nyomán ráadásul 1428 embert jelentettek eltűntként - hívta fel a figyelmet a szervezet. A tüntetők a volt gerillavezér Daniel Ortega elnök távozását követelik.. (íasr/ap) Uniós kiskapu Iránnak New York. Az iráni atomprogramról szóló megállapodás aláíró tagjai - az egyezményből egyoldalúan kilépett USA kivételével - New York-i megbeszélésüket követően közös nyilatkozatot fogadtak el arról, hogy elkötelezettek egy fizetési mechanizmus létrehozásában, hogy folytassák kereskedelmüket Iránnal. A nyilatkozatban az aláíró tagok üdvözölték a gyakorlatijavaslatokat egy különleges célú gazdasági egység (SPV) létrehozására az iráni exporttermékek, köztük az olaj kifizetése érdekében. Európai diplomaták azt mondták, hogy az SPV által egy cserekereskedelmi rendszert hoznának létre - hasonlót ahhoz, amit a Szovjetunió használt a hidegháború idején hogy az iráni olajat európai termékekre cseréljék pénzforgalom nélkül. Irán 2015- ben egyezett meg uniós közvetítéssel az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját, cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a maradó tagok megbeszélését követően tudatta: az SPV létrehozásáról szóló döntést már meghozták, a mechanizmus technikai részleteit szakértők fogják megvitatni. Számos diplomata és elemző azonban kétkedéssel fogadta, hogy egy SPV-vel hosszú távon ki tudják kerülni az amerikai korlátozásokat, ugyanis Washington kiegészítheti szankcióit úgy, hogy megakadályozza a cserekereskedelmet. Washington május elején felmondta . a nemzetközi szerződést arra hivatkozva, hogy Irán nem tartja magát az abban vállalt kötelezettségeihez. (MTI) Stefan Löfven: a választást megnyerte, a parlamenti csatát elvesztette tasr/ap)
