Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-25 / 220. szám
Babakészítő népi iparművészek Vértesszőlősön Marozsyné Guba Rózsát elszomorítja, hogy a rendszerváltás után felhígult a népi iparművészet (is), elment a bóvli irányába, de a külföldiek és a külföldre szakadt magyarok egy része is vitte, minta cukrot. Huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Vértesszőlősi Mesterkezek kiállítást, amelyen a falu ügyes kezű alkotói vettek részt. Akiállítás ötletadója Lepkó Ilona volt, és ez a kezdeményezés azóta is sikeres. Az első rendezvényen 1992-ben közel negyvenen készültek a munkáikkal. Számos festmény, kézimunka, baba, fafaragás gyűlik össze évek óta. Idén Marozsyné Guba Rózsa babakészítő népi iparművész volt a művelődési ház díszvendége. 1951- ben született az Alföldön. 1985- ben kapta meg a babakészítő népi iparművész címet. Feldolgozta és zsűriztette Magyarország tájegységeinek jelentős népviseleteit; Sárköz, Kalocsa vidékének népviseleteit az 1800-as évek kezdetéig, Baranya, a Dunántúl, az Alföld és a Palócföld számos népviseletét is. Jelenleg Szlovákia jelentős népviseleteit dolgozza fel, valamint a Duna menti német, osztrák viseleteket és történelmi, Monarchia korabeli ruhák, történelmi figurák és viseletek makettszerű meg-v, jelenítésén dolgozik. Munkái jelentős részét a japán piacra készítette, de megtalálhatók a világ szinte minden táján. Munkáiból számos „államközi” ajándék lett a 80-as években, megtalálhatók voltak Helmuth Kohl kancellár és Fidel Castro gyűjteményében is. Minden babát, minden ruhadarabot, állatot, bútort, kemencét saját kezűleg készít - hiheteden türelemmel. Mert ezeknek a babáknak az elkészítését nem lehet elkapkodni. Sajnos, utódot mind ez ideig nem sikerült kinevelnie, azt mondja, a fiataloknak nincs türelmük, öszszecsapják, elnagyolják a dolgokat. Persze, gyakorlat és vele született érzék is szükségeltetik ahhoz, hogy valaki olyan népviseletes babát készítsen, amely „mintha élne”. Amikor eldönti, melyik tájegység népviseletébe öltözteti a babát, képeket gyűjt, leírásokat olvas. Időnként az internetet is segítségül veszi, de nem bízik benne száz százalékig, oda olyan anyagok is fölkerülnek, amelyeknek nincs közük az eredeti viselethez. Biztosabb a múzeumokban fellelhető anyag, no meg a könyvtárnyi néprajzi szakkönyve, lexikonja. Végigolvassa az adott viselethez az anyagot, képet keres hozzá, akkor meg tudja csinálni. Fejet, ruhát, mindent, még a gémes kutat is maga csinálta. Sok munkaórába telik egy-egy baba elkészítése, de amikor beleveti magát a munkába, nem nézi, mennyi idő telt el az első lépéstől, a fej kifaragásától az utolsó öltésig, mellyel a ruhát hímezte. Elszomorítja, hogy a rendszerváltás után egy - elég hosszú - időre felhígult a népi iparművészet (is), elment a bóvli irányába, de a külföldiek és a külföldre szakadt magyarok egy része is vitte, mint a cukrot. A rendszerváltásig szigorúan ítélték meg a tárgyakat, ma ez a piaci, bazári megjelenítés a menő. Nem csodálja, hogy mára elfordultak a népművészettől. Minden ország népművészete gyönyörű - állítja. Az anyagok, a színek, a viseletek, amit a giccsesítéssel tönkretettek, most kezdik lassan újraéleszteni az eredeti, a hamisítatlan népművészetet. Korszerűsíteni lehet, de ha elcsúfítják, nagy kárt okoznak, (end) Szerkeszti: Grendel Ágota. E-mail: agota.grendelftiiujszo.com. Levélcím: DUEL « PRESS s.r.o., Új Szó - Színfolk, P.O.BOX 222, 830 00 Bratislava 3. SZINFOLK ■ 2018. SZEPTEMBER 25. www.ujszo.com
