Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-22 / 218. szám

KÜLFÖLD 2018. szeptember 22. I www.ujszo.com Csak a célok körvonalazódtak 6 I RÖVIDEN Elfogatóparancs újabb katonák ellen Ankara. A török légierő újabb 110 katonája ellen adtak ki elfo­gatóparancsot tegnap Törökor­­szág-szerte azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban állnak a 2016. július 15-ei puccskísérletért fele­lőssé tett gülenista hálózattal - jelentette az Anadolu hírügy­nökség. A gyanúsítottak között három ezredes, két alezredes, hat őrnagy, három százados, 18 fő­hadnagy, egy hadnagy és 77 al­tiszt van. A reggeli órákban 85 katonát már őrizetbe is vettek a hatóságok, akiket kihallgatásra Ankarába szállítanak. A feltéte­lezett gülenisták elleni hatósági fellépés a puccskísérlet óta sza­kadatlan. Törökországban az el­múlt 26 hónap alatt összesen több mint 159 ezer embert vettek őri­zetbe, legalább 77 ezret előzetes letartóztatásba helyeztek. (MTI) Meghalt a vietnámi elnök Hanoi. Hatvanegy éves korában meghalt tegnap Tran Dai Quang vietnámi elnök - közölte a viet­námi állami televízió. A hír­adásban elhangzott, hogy az ál­lamfő a hanoi katonai kórházban halt meg súlyos betegség követ­keztében. Az elnök már több hó­napja beteg volt. A fáradtság lát­hatójeleitől, valamint a jelentős fogyástól függetlenül is ellátta teendőit. Betegségének termé­szetét nem hozták nyilvánosság­ra. Tran Dai Quangot 2016 ápri­lisában nevezték ki államfővé, akinek tisztsége jelképes Viet­námban. (MTI) 26 tömegsírt találtak Kigali. Az 1994-es ruandai nép­irtás újabb 26 tömegsírját találták meg a közép-afrikai ország ható­ságai összesen 5400 áldozat ma­radványaival. A szóban forgó tömegsírok helyét egy olyan la­kos mutatta meg a főváros, Kigali két kerületében, aki átélte a nép­irtást - mondta a túlélők szerve­zetének (Ibuka) főtitkára. Ezek alapján további lehetséges tö­megsírok után kutatnak a kör­nyéken. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Salzburg/London. Sem az Európai Unióból tervezett brit kilépésről, sem az illegális migráció kérdésében nem született konkrét megállapo­dás az uniós állam- és kor­mányfők csütörtökön véget ért salzburgi informális csúcstalálkozóján. Ez derült ki a tanácskozást követő első nyilatkozatokból. A kétnapos csúcs értékelések szerint főként a cé­lok körvonalazását szolgálta. Az igazság pillanata Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke sajtóértekezletén azt hangsú­lyozta, hogy október közepén j ön el az „igazság pillanata” az Egyesült Ki­rályság kiválásáról szóló tárgyalá­sokban, akkor lesz majd döntés arról, hogy szükséges-e egy rendkívüli Brexit-ügyi csúcsértekezlet összehí­vása november közepén. Tusk közöl­te: a bennmaradó 27 tagállam veze­tőinek ülésén egyetértés volt abban, hogy ugyan a jelenlegi brit javasla­toknak vannak pozitív elemei, de a kereskedelmi kapcsolatrendszerre vonatkozó tervezet „nem fog működni”. Hangsúlyozta, hogy az október 18-19-i EU-csúcsig a lehető legnagyobb előrehaladást kell elérni, és ha szükség van rá, akkor össze le­het hívni a rendkívüli csúcstalálkozót a november 17-ei hétvégére a meg­állapodás „véglegesítése és formába öntése” érdekében. A bevándorlásról szólva kiemelte: a vita azt mutatja, hogy nincsen egyetértés mindenben, de a fő célt illetően igen, ami az „Eu­rópába irányuló illegális migráció megállítása”. A tanács elnöke rámu­tatott, arra kell fókuszálni, ami bizo­nyítottan működik, a külső határel­lenőrzés erősítésére és a harmadik or­szágokkal való együttműködésre. Viták a Frontexről Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arról számolt be, hogy alapvetően egyetértés van a tag­országok között az uniós határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) megerősítéséről, noha az erre vonat­kozó javaslat egyes elemeit illetően vannak még nézetkülönbségek. Az EU soros elnöke, Sebastian Kurz osztrák kancellár úgy véleke­dett, hogy mélyíteni kell az együtt­működést az észak-afrikai országok­kal, valamint továbbra is a határvé­delemre kell koncentrálni. Jelezte: támogatja a Frontex megerősítését célzó javaslatot. Angela Merkel német kancellár azt emelte ki: a tagországok vezetői egyetértenek abban, hogy az EU nem változtat álláspontján az uniós belső piac ügyeit illetően Nagy-Britannia unióból való kilépése esetén sem. Merkel szerint ki kell terjeszteni a Frontex és az annak keretében mű­ködő Európai Határ- és Partvédelmi Őrség mandátumát az észak-afrikai térségre is. Kijelentette: azok a tag­államok, amelyek nem akarnak át­venni menekülteket más tagállamok­tól, azok pénzügyileg járulhatnának hozzá a más országokban okozott migrációs kiadások csökkentéséhez. „Európa nem egy étlap" Emmanuel Macron francia elnök a migráció kérdésével kapcsolatban hangsúlyozta, a Törökországgal kö­tött szerződéshez hasonló egyez­mény létrehozására van szükség az észak-afrikai országokkal is. „Azok az országok, amelyek nem akarnak több Frontexet vagy szolidaritást, ki fognak lépni a schengeni övezetből. Azok az országok, amelyek nem akarnak több Európát, nem fognak többet a strukturális alapokból része­sülni (...) Európa nem egy étlap, ha­nem egy politikai projekt” - fogal­mazott Emmanuel Macron a jövő májusi európai parlamenti választá­sok előtti kampányról szólva. Marine Le Pen, a francia radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke szerint Macron ezzel a kijelentésével az EU végét vizionálta. Macron szerint London javaslata jelenlegi formájá­ban elfogadhatatlan. Theresa May brit miniszterelnök szerint holtpontra jutottak a brit EU- tagság megszűnésének feltétel­­rendszeréről folyó tárgyalások, mivel az Európai Unió nem adott magyarázatot arra, hogy a beter­jesztett, ám a salzburgi informális EU-csúcson elvetett brit javaslat­­csomag miért ásná alá az EU egy­séges belső piacát. A brit minisz­terelnök ugyanakkor biztosította a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárokat arról, hogy az. ő jogosultságaikat nem fenyegetné az sem, ha a Brexit-tárgyalások megállapodás nélkül zárulnának. Giuseppe Conte olasz miniszter­­elnök nem támogatta a Frontex mandátumának tervezett kiterjesz­tését, országa előnyösebbnek tarta­ná, ha a szükséges beruházásokkal inkább Afrikát segítenék. Orbán Viktor magyar miniszter­­elnök Salzburgban újságírók előtt hangsúlyozta: „semmi szükség ar­ra, hogy a Frontex védje helyettünk a magyar határt, nem beszélve a szuverenitás elvi kérdéseiről”. Elutasított javaslat Orbán Viktor távollétében tett javaslatot a Fidesz kizárására az Európai Néppártból Jean-Claude Juncker bizottsági elnök Salzburg­ban, a kezdeményezést azonban visszautasították - közölte Rogán Antal, a magyar Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. r Áttelepítik a migránsokat Leszbosz. Elkezdte tegnap a gö­rög kormány az ország szigeteinek túlzsúfolt menekülttáboraiból a migránsok és menekültek áttelepí­tését Görögország más részeibe, miután egyre többen tiltakoztak Athénnál az ott uralkodó állapotok miatt. Csaknem száz embert szállí­tottak el tegnap a leszboszi Mória menekülttáborból és egy másik ál­lomásról Görögország északnyu­gati részébe, Epiruszba — nyilatko­zott a Mória egyik vezetője. Hoz­zátette, hogy a jövő hét végéig 2000 bevándorlót szeretnének áthelyezni. Az áttelepítéseket megkezdték Számosz szigetén is, ahonnan az itt dolgozó civil szervezetek értesülé­sei szerint eddig 350 embert szállí­tottak el a hét eleje óta. A 650 fő be­fogadására tervezett számoszi me­nekülttáborban jelenleg 3600 em­ber él. (MTI) Az Égei-tenger szigetein található menekülttáborokban uralkodó körülményeket, illetve a túlzsúfoltság okozta fe­szültséget a tábor lakói és a szigetlakók közt nem csupán emberi jogi szervezetek kifogásolták, hanem a szigetek ha­tóságai is megoldást vártak Athéntól, a központi görög kormánytól. A legrosszabb körülményekről Mórián (a felvéte­len) számoltak be, ahol az eredetileg 3000 főre épült táborban csaknem 9000 menekült és migráns élt. (TASR/AP-feivétei) Moszkva szerint az USA a tűzzel játszik Zeman szolidáris Magyarországgal MTI-JELENTÉS Moszkva. Washington a tűzzel játszik, és aláássa a globális stabi­litást azzal, hogy újabb szankciókat hoz Moszkva, illetve olyan kínai vállalatok ellen, amelyek fegyvert vásárolnak Oroszországtól - fi­gyelmeztetett tegnap Szergej Rjab­­kov orosz külügyminiszter-he­lyettes. Rjabkov szerint az Egye­sült Államokban valamifajta „nem­zeti szórakozássá” vált az Orosz­ország elleni szankciók kiszabása, mert a csütörtökön bejelentett újabb büntetőintézkedés a külügymi­niszter-helyettes összegzése szerint már a hatvanadik volt 2011 óta. Washington csütörtökön először hozott szankciókat Oroszországtól fegyvereket vásárló külföldi válla­lat ellen: a büntetőintézkedések egy kínai céget sújtottak, amely va­dászbombázó repülőgépeket és légvédelmi rendszerhez tartozó felszereléseket vásárolt. Emellett az Egyesült Államok további 33 olyan vállalatot és magánszemélyt tett szankciós listájára, amelyek vagy akik orosz katonai vagy hírszerzési szervezetekkel állnak kapcsolat­ban, vagy nekik dolgoznak. Washington szerint a szankciók­kal Oroszországot büntetik az USA választási folyamatába történt be­avatkozásáért, a Kelet-Ukrajnában tanúsított magatartásáért. Csehországnak a saját érdekében el kell utasítania a Magyarország elleni büntetőintézkedéseket az Európai Unióban, mert a közeljövőben őt is valami hasonló órheti - jelentette ki a cseh államfő csütörtök este a Barrandov televízióban sugárzott interjúban. Prága. „Szolidáris vagyok Ma­gyarországgal, mert csak védekezik a teljes bekebelezés ellen” - fejtette ki Milos Zeman, amikor a riporter az Európai Parlament múlt heti dön­téséről kérdezte, amely megindítot­ta az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást a jogállamiság ma­gyarországi helyzetéről készített Sargentini-jelentés alapján. A cseh elnök szerint az Európai Unió Len­gyelországra és Szlovákiára is nyo­mást gyakorol, hogy több területen módosítsák, illetve Brüsszel elkép­zeléseihez igazítsák politikájukat. Nagy kérdés, hogy ki lesz a követ­kező. „Csehországnak a saját érdeké­ben fel kell lépnie ez ellen, mert máskülönben akár ő is sorra kerül­het” - mutatott rá Milos Zeman. A vezető cseh politikusok közül Andrej Babis kormányfő szintén egyértelműen kiállt Magyarország mellett, Jan Hamácek szociálde­mokrata bel- és külügyminiszter azonban azt mondta, őt is nyugta­lanítja néhány magyarországi je­lenség. Csütörtökön kora este Prágában a magyar nagykövetség épülete előtt néhány százan tüntettek Orbán Viktor kormányának politikája mellett. Néhány csehországi ma­gyar szervezet pedig közös nyilat­kozatban állt ki Magyarország mel­lett. A tüntetésen felszólalók mind­egyike egybehangzóan nemzetáru­lónak nevezte azokat a cseh EP- képviselőket, akik Strasbourgban megszavazták a Sargentini-jelen­­tést. Többen bírálták Jan Hamáceket, aki megértéséről biztosította pártjá­nak a Sargentini-jelentést megsza­vazó EP-képviselőit. A résztvevők végül egy Orbán Viktomak címzett levelet fogadtak el, amelyben biztosították a magyar kormányfőt politikája támogatásá­ról. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom