Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-22 / 218. szám
www.ujszo.com I 2018. szeptember 22. KÖZÉLET I 3 Alkotmánybíró-választás: civilek is bírálják a Smer javaslatát A koalíciós képviselők csütörtökön az államfővel való találkozón ismertették az alkotmánybíró-jelöltek megválasztásának új módszerét (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Andrej Kiska államfő és néhány ellenzéki politikus mellett a Via luris civil szervezet sem támogatja azt a Smeres javaslatot, mellyel pusztán a parlamenti képviselők kezébe helyeznék az alkotmánybírók megválasztását. A Via luris jogászokból álló civil szervezet sem támogatja azt a smeres javaslatot, mellyel váratlanul csütörtökön állt elő a smeres Martin Glvác. Robert Fico pártja elvenné a mindenkori államfőtől az alkotmánybírók kiválasztásának és kinevezésének jogkörét. A jövőben a parlament választaná meg az alkotmánybírókat, és automatikusan bíróvá válnának azok a jelöltek, akik legkevesebb 90 támogató szavazatot kapnak a plénumtól. A Via luris szerint elképzelhető, hogy erről a javaslatról az ellenzék és a koalíció nem tud majd megállapodni, s ebből kifolyólag nem tudják megválasztani az alkotmánybírókat, minek következtében működésképtelenné válik a taláros testület. A civilek arra is emlékeztetnek, hogy Robert Fico a közelmúltban még ellenezte, hogy 90 szavazattal válasszák meg az alkotmánybírójelölteket. „Azt állította, hogy a parlament képtelen lenne megválasztani a jelölteket” - figyelmeztet a szervezet. A Via luris szerint a lehető legjobb megoldás a kétfordulós választás és a bírók ciklikus cseréje lenne. Ez azt jelenti, hogy első fordulóban 90 támogató szavazat kellene az alkotmánybírók megválasztásához, a második körben viszont már 76 szavazat is elegendő lenne. Ugyanakkor ebben az esetben meg kellene őrizni a jelenlegi gyakorlatot, vagyis minden megüresedett bírói helyre két jelöltet kellene megválasztani, akik közül a mindenkori államfő nevezné ki az alkotmánybírót. A Via luris szerint alapvető és jelentős javulást jelentene a bírók ciklikus cseréje is. „Minden parlamentnek csak az alkotmánybírók harmadát lenne szabad megválasztania, hogy egyetlen kormány se tudja irányítása alá vonni az Alkotmánybíróságot 12 évre” - indokolta álláspontját a civil szervezet. A javaslatot illetően az ellenzék sem egységes. Míg az OEaNO hajlandó tárgyalni a Smer ötletéről, de ismerni akarja annak minden részletét, addig az SaS kategorikusan elutasítja a javaslatot. Lucia Zitnanská még a jelenlegi kormánykoalíció megalakulása előtt azt javasolta, hogy az Alkotmánybíróságot a jelenlegi 13-ról 15 fősre kellene kibővíteni azzal, hogy a testület 5 tagját a parlament, további 5 tagját az államfő és a maradék 5 tagját a szakma válassza meg a taláros testületbe. Ezt az elképzelését azonban a koalícióba már nem tudta átültetni. A szlovák kommentátorok szerint a Smer lépése egyértelműen arra utal, hogy Robert Fico pártelnök nem tett le arról, hogy az Alkotmánybíróság elnöke legyen. Többen úgy vélik, ezzel a javaslattal pusztán a Smer elnökének karrierjét akarják bebiztosítani, hiszen Andrej Kiska soha nem nevezné őt ki alkotmánybíróvá. A koalíciónak egy hónapja van arra, hogy egyeztessen a második olvasatba utalt alkotmánytörvény módosításáról. (ie) RÖVIDEN Törvénnyel védenék az újságírókat Pozsony. Egyértelműen törvénybe kellene iktatni az újságírók társadalmi státuszát és jogi védelmét - jelentették ki a Szlovák Újságírók Szövetségének (SAN) képviselői, miután találkoztak Eubica Lassáková (Smer) kulturális miniszterrel. Stefan Dlugolinsky, a tanács elnöke tolmácsolta továbbá az SAN azon véleményét, hogy kizárólag a szakma képviselőinek kellene döntéseket hozniuk a témában és a törvénymódosítással összefüggésben, (tasr) Lajcák nem akar államfő lenni Pozsony. Miroslav Lajcák (Smer) külügyminiszter ismét kijelentette, hogy nem hajlandó indulni a márciusban esedékes államfőválasztáson. „Ahogyan Andrej Kiska államfő fogalmazott, csak az idióta nem változtat a véleményén akkor, amikor változnak a körülmények, de azok most nem változtak, tehát én sem változtatok korábbi álláspontomon” - mondta Lajcák. A Smer még mindig nem jelentette be, kit indít a választásokon. Háttérinformációk szerint a pártnak mindeddig nem sikerül egy, a nyilvánosság számára elfogadható, és a sajtó részéről kikezdhetetlenjelöltet találnia. Az utolsó információk szerint Richard Rasi informatizációért és nagyberuházásokért felelős kormányalelnököt próbálják rávenni az indulásra. (ie) Nem olcsó mulatság a külföldi egyetem BUGÁRANNA Szlovákiában a felsőoktatás ingyenes, a diákok tandíjmentesen tanulhatnak az állami intézményekben. Ha valaki szeretne a magasabb színvonalú oktatás érdekében külföldön tanulni, jelentősen magasabb kiadásokkal kell számolnia. Pozsony. Míg Szlovákiában az egyetemisták éves kiadását 3300 euróra saccolják (erről azonban nem készült hivatalos számvetés), a szlovákiai Postabank felmérése szerint ez az összeg Németországban és Hollandiában meghaladja a 10 ezer eurót. Angliában akár évi 24 ezer euróba is kerülhet az egyetemi oktatás. Többen mennek külföldre Az OECD idei jelentése alapján a külföldi egyetemisták száma 1999 és 2016 között 2 millióról 5 millióra növekedett. Ez a tendencia Kelet- Európában is változást hozott - Észtországban, Lettországban és Lengyelországban 2013-tól megduplázódott a bejövő külföldi diákok száma. A felsőoktatás miatt hazájukat elhagyó diákok száma legnagyobb arányban Magyarországon, Olaszországban, Spanyolországban emelkedett. Szlovákiában is egyre több diák dönt úgy, hogy külföldön folytatja egyetemi tanulmányait. Ehhez nagyban hozzájárul a tény, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás után viszonylag egyszerűen lehet Európán belül utazni és tanulni. Nemcsak a mobilitás nőtt, hanem az uniós országok is több intézkedést tettek annak érdekében, hogy harmonizálják oktatási rendszerük működését. Egyre nyitottabb és többszínű nemzetközi oktatási programokat vezettek Európa szerte. A nyelvi akadályok is kevésbé relevánsak, szinte minden egyetem kínál angol nyelvű oktatást, ami nem okoz gondot a fiatalabb generációnak. A fejlettebb országokban azonban az oktatásért tandíjat kell fizetni. A Postabank felmérése azt mutatja, a tandíj összege a nyugati országokban évente 260 és 40 000 euró között mozog. Csehországban és Magyarországon sem kell az oktatásért fizetni a szlovákiai diákoknak, azonban az egyetemi tanulmányok évente így is több ezer euróba kerülnek. A felmérésből kiderült, aki Prágában jár egyetemre évi 3840 eurót költ lakbérre, étkezésre, közlekedésre és egyéb kiadásokra. Általában 5 éves a képzés, tehát összesen 19 200 euróba kerül a csehországi diploma. Úgy tűnik, a költségek egyenesen arányosak az oktatás színvonalával - míg Szlovákiából 2018-ban mindössze 3 felsőoktatási intézmény került fel a világ legjobb egyetemeinek listájára (World University Rankings), Csehországból 13 egyetem jutott be a legjobbak közé. Míg a pozsonyi Komensky Egyetem a legjobb 600 és 800 közé tudta beküzdeni magát, a prágai Károlyi Egyetem előkelőbb helyezést ért el, a legjobb 400 és 500 egyetem között szerepel. Drága egyetemi álét A szlovák diákok körében egyre közkedveltebb úti cél Németország, ahol a 260 eurós éves tandíjért cserébe világszínvonalú oktatást kapnak. Az alacsony tandíj azonban megtévesztő lehet, az éves költségek összesen háromszor magasabbak, mint Szlovákiában. A ranglistát magabiztosan uralja Anglia, a világ első és második legjobb egyetemével is az angolok büszkélkedhetnek. Az amerikaiaknak csak a 3. helyezés jutott, a világhírű Harvard Égyetem pedig csak a 6. helyen végzett. Nem véletlen tehát, hogy a felsőoktatás Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban a legdrágább. A 10-20 ezer eurós éves tandíj mellett azon„Az egyetemisták éves kiadásai Németországban és Hollandiában a 10 ezer eurót, Angliában a 24 ezer eurótis meghaladják". A Postabank elemzése ban az életszínvonal is magasabb, tehát az egyéb kiadások, mint például a lakbér és az utazás is lényegesen drágább. Szlovákiából egyre többen utaznak például Dániába, ahol szintén tandíjmentesen látogathatnak különböző angol nyelvű kurzusokat. Az élethez szükséges egyéb kiadások azonban itt is magasak. Egyre több európai ország tudatosítja azonban, hogy szükség van a fiatal tehetségekre, ezért számos támogatást nyújtanak a szerényebb anyagi háttérrel rendelkezőknek. Aki külföldre vágyik tanulni, pályázhat különböző nemzetközi ösztöndíjakra, állami támogatásokra vagy kérvényezhet kamatmentes hitelt. A visegrádi országok is igyekeznek együttműködni felsőoktatás terén, a Visegrad Scholarship program keretein belül például több tízezer eurós támogatást nyújtanak fiatal kutatók részére. A programba több mint 190 közép- és keleteurópai intézmény kapcsolódott be. A V4 országain kívül az egyetemisták tanulhatnak például Grúziában, Szerbiában és Azerbajdzsánban. ÉVES KIADÁS FELSŐOKTATÁSRA KÜLFÖLDÖN (EURÓBÁN) ® Forrás: Postabank
