Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-21 / 217. szám

KULTÚRA 2018. szeptember 21.1 www.ujszo.com A pozsonyi Bramer-kúriában műtermi hangulatot idéző térben láthatja a közönség a festményeket (Somogyi Tibor felvételei) Portrék, városképek, csendéletek Gyurkovits Ferenc festőművész életművét áttekintő emlékkiállítás látható a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában TALLÓSI BÉLA Pozsony. November 4-ig tekinthető meg a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában a Gyurkovits Ferenc (1876-1968) munkásságát bemutató emlékkiállítás, mely a festőművész alkotásai mellett személyes tárgyaiból, valamint élete és pályája fontosabb dokumentumokból is közönség elé tár néhányat. A tárlaton látható alkotások a Szlovák Nemzeti Galéria, a Nógrádi Múzeum és Galéria, a Közép­szlovákiai Galéria, a Losonci Városi Múzeum, valamint a Gömör-kis­­honti Múzeum gyűjteményből, to­vábbá magángyűjtőtől származnak - ez önmagában is jelzi, hogy az anyag milyen átfogó képet nyújt a Gyur­­kovits-életműről. Az emlékkiállítás nem képtárj el­­legű elrendezésben mutatja be a műveket, hanem műtermi hangula­tot idéző enteriőrben. A műtárgyak illusztris láttatását segítő festőállvá­Ed Sheeran nyitja jövőre a Szigetet Budapest. A Sziget Fesztivál tegnap jelentette be a jövő évi rendezvény első húzónevét, aki nem más, mint Ed Sheeran, ge­nerációjának egyik legnép­szerűbb dalszerző-előadója. Je­lenleg ő számít a popvilág legak­tuálisabb sztáijának, eddig több mint száz zenei díjat kapott, ta­valy világelső volt lemezeladás­ban. Az augusztus 7-i nyitónapon lép fel a Szigeten. „Több mint egy éve tárgyalunk Sheeran ügynökségével, és nagy öröm, hogy ilyen hamar bejelent­hetjük őt. Az pedig megtisztelő, hogy Sheeran első magyarorszá­gi koncertjét a Szigeten adja, és rajtunk kívül is csak egy feszti­válon lép fel a stadion-koncertek mellett” - mondta Kádár Tamás, a fesztivál fő szervezője, hozzá­téve, hogy Ed Sheeran a Sziget környezetvédő koncepciójába is beleillik. Aktívan részt vesz ugyanis a drop4drop által indított jótékonysági kampányban, ami azt tűzte ki céljául, hogy a világ­ban minél többen jussanak tiszta ivóvízhez. A 2019-es Szigetet augusztus 7. és 13. között ren­dezik meg. (juk) nyok, a művész pár személyes tár­gya, a különféle bútordarabok olyan atmoszférát kölcsönöznek a belső térnek, mely a művészkömyezet sa­játja. A Budapesten 1876. március 28- án született Gyurkovits Ferenc gyermek- és ifjúkoráról kevés adat maradt ránk. Annyit tudunk, hogy édesapja mészáros volt, és szerette volna, ha a fia a nyomdokaiba lép, ezért egy ideig inasként dolgozott is a mészárszékben, ám már akkor ké­pezte magát magánúton egy osztrák festőnél. 1894-ben beiratkozott az Országos Magyar Királyi Iparmű­vészeti Tanoda festő-díszítő szak­osztályába, de tanulmányait a köte­lező katonai szolgálat miatt meg kellett szakítania. Később rézmetsző szakon tanult tovább. 1902-ben Párizsba utazott, ahol magánakadémiákon folytatott tanulmányokat. De mert a művészek rendkívüli koncentrációja miatt Pá­rizsban nehéz volt festőként megél­ni, Gyurkovits elhagyta a várost. München következet és az ottani képzőművészeti akadémia. A német városban — kitűnő portréfestőként — A festő portréja sorra kapta a megrendeléseket. Mi­után 1907-ben megnősült, saját műtermet nyitott. Gyurkovits a müncheni magyar művészek közös­ségéhez csatlakozva aktívan bekap­csolódott a társasági életbe. Felesé­ge halála után - 1910-ben tüdőbaj­ban elhunyt - Gyurkovits sikeresen bontakozó művészi pályájának hátat fordítva visszatért Magyarországra. Ugyanebben az évben egy barátja meghívására Losoncra látogatott, s meg is telepedett itt. Megismerkedett Hermann Irmával, akivel 1913-ban összeházasodott. A városba érkezé­sének évében, 1910-ben megrende­lést kapott három oltárkép és a lo­sonci városatyák portréinak megfes­tésére. Három évvel később elindí­totta festőiskoláját. Ugyanebben az esztendőben 50-60 képet felsora­koztatva megrendezték első losonci kiállítását, amelyről lelkesen számolt be a korabeli sajtó. A háború idején behívták katonának, és több festőtár­sával Besztercebányára került, ahol a kórházban teljesített civil szolgálatot. 1917-ben engedték haza rokkantként a szemén kialakuló zöld hályog mi­att. Második önálló kiállítását Loson­con, a Vigadó nagy dísztermében már a háború után, 1921-ben rendezték meg, 150 festményt és 40 tanulmány­rajzot felvonultatva, amelyeket a Lo­soncon eltöltött nem egész egy évti­zed alatt alkotott. A húszas évek po­litikai, társadalmi, gazdasági válto­zásai Gyurkovits művészetére is ha­tással voltak: kisebbségi sorba került festőként a művészeti élet perifériáját is megjárta. Csak az ötvenes években kezdődött el műveinek integrálása a szlovákiai művészet kontextusába. 23 alkotása bekerült a Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményébe. Életében az utolsó kiállítását nyolcvanadik szüle­tésnapja alkalmából rendezték meg - több mint hetven képet mutatták be. 92 évesen hunyt el Losoncon. A Gyurkovits-életműből gazdag válogatást nyújtó pozsonyi kiállítá­son végigkövethetjük, miként kerül­tek Losonc, illetve Nógrád festőjénél előtérbe és hogyan határozták meg egész pályaívét a plain-airfestészet és az impresszionizmus vívmányai, il­letve hogy hatásukra milyen zsáner­képek, figurális kompozíciók, arc­képek, önarcképek, táj- és városké­pek születtek a műtermében. PENGE A bennünk lakozó bosszúvágy A méltán híres és sokak számára is­mert Bosszúvágy című filmet (1974) némi joggal vádolják az ön­­bíráskodás propagálásával. A rez­zenéstelen arcú Charles Bronson alakította főhős a maga kezébe veszi az igazságszolgáltatást, miután egy csapat csavargó fényes nappal VI DA GERGELY KRITIKAI ROVATA megöli a feleségét és meggyalázza a lányát - a rendőrség ugyanis tehe­tetlen. Most végre magyarul is ol­vasható a film alapjául szolgáló 1972-es Brian Garfield-regény, a Paul Benjamin-sorozat első része­ként. (A filmben Carsey-nek hívták a főhőst, s nem könyvvizsgáló volt, hanem építész.) A regény legfőbb erénye a lélektani hitelessége, s elsősorban ebben múl­ja felül a filmet (az új, 2018-as fel­dolgozásról hadd ne beszéljünk). Garfield szubjektív „kamerával” dolgozik, minden információhoz a főszereplő nézőpontjából és tudat­működésének kivetítése nyomán ju­tunk. így csak közvetetten szerzünk tudomást a gyilkosság körülménye­iről, az elkövetők kilétéről éppen­séggel semmit sem tudunk. Gondol­junk bele, a film mindezt megmutat­ja - ezért erősebb, közvetlenebb a nézői azonosulás (e tekintetben a film médiuma mindenképpen előnyben van), Paul gyűlölete konk­retizálható, s példává tehető. A könyv, főleg az említett szubjek­tív nézőpontnak köszönhetően, nem válik az önbíráskodás propagátorá­­vá, ahogy azt a kritikusok helyesen megjegyzik. A gyilkosság mikéntje végig valami ködbe burkolódzó eredetként lebeg a történések felett (előtt), holott a szörnyűségnek volt szemtanúja: a trauma után fokoza­tosan katatóniás állapotba kerülő Carol, Paul lánya, aki nem képes az események teljes elbeszélésére (lá­tott valamit, amit nem képes el­mondani), és ezért feldolgozására sem (a filmben van még egy szem­tanú: maga a néző). Paul személyisége és világlátása alapjaiban roppan meg. Megértő li­berálisból fokozatosan, de gyors tempóban radikális jobboldali igaz­ságosztóvá válik. Az író Paul fantá­­ziálásain keresztül megmutatja azt is, mi lenne, ha a haragot elvinnénk a végletekig. Egészen kafkai, amikor ElíETTÍK A CSALÁDJÁT. ATM KELHETTE TÉTLENÜL BOSSZÚVÁGY RaknixJIun, BRIAN GARFIELD Paul azzal indokolja gyilkosságait, hogy „isten tudja, hány jövőbeni bűnténynek vette elejét”. Története azonban arról is szól, sőt, elsősorban arról szól, hogy a civilizáció máza alatt micsoda elfojtott vágyak, ösz­tönök munkálnak. A jólét árát vala­kivel vaskosan visszafizettetik. Paul- aki művelt ember lévén sokat gondolkodik minderről - a nemi vágyhoz hasonlóan érez, mikor el­lepi testét a harag, és (szinte) élvezi. A könyv ismertetőjében az áll, hogy Paul boldog házasságban élt. Ez azonban korrigálásra szorul. Egy­részt sosem hangzik el a könyvben, hogy boldogságban élt volna a fele­ségével, inkább megszokták egy­mást. Másrészt: a feleség meggyil­kolása egyúttal le is leleplezi a kap­csolatuk felszínes voltát, hisz ezáltal- a bosszú útjára lépve - szabadul fel Paul a társadalom etikai kódexe alól. S igazából ez a regényben a máig érvényes. A bűnábrázolás nem ennyire árnyalt, valahogy a „drogo­sok”, a „csavargók” a válasz min­denre, s így a társadalombírálat is kissé megbicsaklik. De ez nem vál­toztat azon, hogy egy intelligensen megírt, témafelvetésében ma külö­nösen aktuális, helyenként felkava­ró zsánerregényről van szó. Brian Garfield: Bosszúvágy - Paul Benjamin-sorozat 1. (Fordí­totta: Mergl-Kovács Bernadett.) Könyvmolyképző Kiadó, 2018. 200 oldal. Értékelés: 7,5/10

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom