Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-19 / 215. szám

www.ujszo.com | 2018. szeptember 19. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Több pénz jut a projektekre LECZO ZOLTÁN 7 A Copus: Város gyermekeinknek projektet idén hirdette meg a városvezetés (A szerző felvétele) Idén hat olyan projekt magva' lósítását támogatja az Ung­­vidéki település, melyekre a pályázók a Copus: Város gyermekeinknek felhívás keretében igényeltek hozzájárulást. NAGYKAPOS Nagykapos vezetése ebben az év­ben rendhagyó kezdeményezéssel állt elő. Tavasszal pályázatot hirde­tett olyan közhasznú projektek szá­mára, amelyek önkéntes munka for­májában valósulnak meg, és ame­lyeknek a célja a helyi közösségek - elsősorban a gyerekek és a fiatalok — életszínvonalának növelése. A Copus: Város gyermekeinknek fel­hívásra civil szervezetek, oktatási­nevelési intézmények és egyházi szervezetek is pályázhattak. Egye­bek mellett támogatást kérhettek a közterek, a játszóterek és a sportpá­lyák megszépítéséhez, illetve bár­mely olyan tér létrehozásához, ahol a gyerekek kreatívan és aktívan tölt­hetik el az idejüket. A felhívás ke­retében ugyanakkor táborokat, ta­lálkozókat és oktatást is lehetett szervezni a legkisebbek és a fiatalok részére. A felhívás részleteiről az érdeklődők pontos tájékoztatást ta­lálhattak a város honlapján, ahon­nan az összes szükséges dokumen­­: tumot is letölthették. A beadási ha­táridő augusztus 31. volt, az elkép­­; zelések megvalósítására a város a költségvetésében 10 ezer eurót kü­­: lönítettel. Petrikán Péter, Nagykapos pol­gármestere lapunknak elmondta, a felhívásra összesen hat pályamű ér­kezett. A gimnázium sportpálya ki­alakításához, a szlovák óvoda szülői j szövetsége közlekedési tanpálya felszereléséhez, a szabadidőköz­pont minigolfpálya létrehozásához, a gyermekotthon pedig a játszótere felújításához kért támogatást. A : speciális iskola és a szlovák alapis­kola játszó- és pihenőpark kialakí­tásához igényelt hozzájárulást. Ezeknek a projekteknek az összér­téke meghaladta a rendelkezésre ál­ló 10 ezer eurót, ám az önkormány­zat úgy határozott, változtat a támo­gatás rendszerén. Mivel minden ter­vet támogatásra méltónak talált, és azt sem szerette volna, hogy a költ­ségvetéseket a pályázók megkurtít­sák, a legutóbbi tanácskozáson a' pénzügyi keretet több mint 14 ezer euróra emelte. A projekteket a kiírás szerint november végéig meg kell valósítani, az ezekkel kapcsolatos elszámolásoknak pedig legkésőbb az év végén meg kell történniük. Megint vandálok garázdálkodtak LECZO ZOLTÁN Alig néhány nappal azután, hogy a bodrogközi város vezetése ünnepélyesen köszöntötte az újszülötteket és szüleiket, ismeretlenek megrongálták a Millennium téren ez alkalomból elhelyezett emléktáblát. A Gólyahír programban minden évben kétszer tartanak ünnepséget, melyen az előző félévben született gyerekeket köszöntik. A rendezvé­nyen Pataky Károly polgármester mond köszöntőt, majd a helyi óvo­dások műsora után az újszülöttek kisebb ajándékot és oklevelet kap­nak. Ezután a Millennium téren ki­alakított parkban fát ültetnek, és emléktáblán tüntetik fel a gyerekek nevét. Molnár Ildikó, a Királyhel­­meci Városi Hivatal közigazgatási és szervezési osztályának vezetője lapunknak elmondta, múlt szerdán tartották a rendezvényt, de vasár­nap reggel már azzal kellett szem­besülniük, hogy az emléktáblát megrongálták. Sajnos, idén hason­ló vandalizmusra már többször volt példa, ezért a korábban speciális ragasztóval rögzített táblákat már le is csavarozzák. Ez azonban, úgy tűnik, nem állja útját az értelmetlen rombolásnak, mivel az egyik táblát néhány hete eltörték, most pedig egy másikat próbáltak meg lefeszí­teni. A tetteseket remélhetőleg most könnyebb lesz kézre keríteni, ugyanis a teret egy ideje térfigyelő kamerával figyelik. Vannak olyan szülők, aki külföldről utaztak haza, hogy részt vehessenek az ünnepségen (Képarchívum) Ahol régi templomot rejtenek a falak SZÁSZI ZOLTÁN Pompás erdőkön át vezet a Szilicei fennsík keleti pereméről lefelé kanyargó, az egykori Sólyomkő vára alatt megbújó Rabló-lyuk melletti út, amely a Torna-medence legnyugatibb falujába, Jabloncára ár be. A falu szélén, egy kiemelkedésen érdekes templom áll. KAI ÍÜIÜ&-1MÜMJI A vidék - mint azt a falvak nevei is bizonyítják, például Jablonca, Körtvélyes, Szádalmás - főként a gyümölcstermesztésről volt híres. A fogyatkozó falu Alig több mint száz éve Jabloncán például még 556 ember élt, a leg­utolsó népszámlálási adatok szerint ma már csak 203. Talán ez is lehet az egyik oka annak, hogy a település keleti szélén álló római katolikus templom évtizedekig omladozott, míg 2007-ben helyi kezdeménye­zésből fel nem újították. Misézni sem gyakran miséznek már benne, de legalább állaga nem romlik tovább, és egyszer talán majd sor kerülhet egy alapos régészeti és művészettör­téneti feltárásra is. Mert a hely rend­kívül érdekes, és a temploma meg­érdemelné a nagyobb ismertséget. Már csak azon oknál fogva is, hogy nagy valószínűséggel a jabloncai, a 16. század első felében épített késő gótikus stílusú templomban keresz­telték meg a falu jeles szülöttét, Fes­tetics Juliannát, Gróf Széchényi Ist­ván édesanyját. Jablonca község egy része a Bossányi család birtokában volt a 18. században, Festetics Juli­anna édesanyja, Bossányi Julianna szintén itt született. Érdekes templom A település első írásos említése 1386-ból származik, akkor még Zedlyche alakban írták le. Sólyom­kő várának tartozéka lehetett, e vár­nak ma is láthatók még csekély ma­radványai a faluhoz közeli mészkő-Tájoló Jabloncára az 58-as, Rozs­nyó és Kassa közötti főútról Szádalmásnál a 3018-as mellékútra letérve juthatunk el, a templomot a 48,55/20,61 GPS- koordinátáknál találjuk. szirten. Első birtokosaiként a Bebek családot tartja számon a történelem, majd Torna várának birtokrészévé vált, egy adat szerint 1427-ben 58 portája adózott a váruradalomnak. A vidék érdekessége, hogy egymás­hoz közel sok, máig jól azonosítha­tóan a késő gótika idején épült templom áll. Körtvélyes, Szilice, Szádalmás, Tomagörgő, Torna és Szepsi templomát nagy valószínű­ség szerint a 15. század második fe­lében kezdték építeni, a kutatások az 1500-as évek elejére teszik a jab­loncai templom építésének idejét. Sajnos a késő gótika jeleiből most szinte semmi nem látszik, de a fi­gyelmes szemlélődő fel tudja fedez­ni azokat a templomon. A templom régi építésére utaló egyik legbizto­sabb jel a tájolás. Jablonca római katolikus templomát, amelyet utol­só felszentelésekor a Szent Kereszt Felmagasztalásának patrocíniumá­­ba ajánlottak, korábban-azaz 1867- ben - Szent Péternek és Pálnak szentelték. Eredetileg azonban a kutatás szerint a Boldogságos Szűz Mennybemenetelének tiszteletére szentelték fel. A templom történe­tében három felszentelési alkalom biztos. A legkorábbi a késő gótiku­sé, ebből az időszakból csak a tájo­lás és a jelenlegi szentély egy ré­szének rejtve lévő falai maradtak fenn. A késő gótikus építményt 1867-ben jelentősen átalakították, szinte csak jelzés szintjén maradtak fenn elemek a korábbi építészeti stí­lusból. A hajó északi és déli oldalán máig mutatkoznak az egykori góti­kus támpillérek helyeit mutató ele­mek. Az oltár helye, a szentély - amely korábban sokszögzáródású lehetett - most félköríves záródású, szokatlanul nagy méretű ablaknyí­lásokkal, amelyek viszont a gótikus szentély megvilágításának elvei szerint vannak elosztva. Tornya sem a megszokott helyen, a hajó nyugati végében áll, hanem a hajó és a szen­tély kapcsolódásánál, a déli oldalon. Bejárata egyértelműen szamárhát boltíves, valószínűleg kőkeretes szűk ajtó, amelyről úgy látszik, in­kább másodlagos, mint eredeti he-Legközelebb Izádalmás lempíomál mulatjuk be. lyén van. Korábban a sekrestye és a templom közti átjáróban lehetett, vagy papi bejáratként szolgálhatott. Sajnos azt sem lehet bizonyosság­gal tudni, vajon mennyi maradhatott meg az eredeti késő gótikus falak­ból, a vakolatok alatt vannak-e fres­kótöredékek, és volt-e altemploma, temetkezőhelye a templomnak. Legutolsó felújításakor sajnos nem volt lehetőség szakszerű kutatásra. Remélhetőleg egyszer lesz rá mód. Sajnos a késő gótika jeleiből most szinte semmi nem látszik (Aszerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom