Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-04 / 203. szám

2018. szeptember 4., kedd, XIV. évfolyam, 31. szám Luka Modric, a zadari varázsló 12-13. oldal A Manchester City útja a csúcsra - egy évtized játékosokban Nem akkor vagy a csúcson, amikor szórod a pénzt, hanem ha nincs mire költeni Ríjad Mahrez érkezésével úgy tűnik, az utolsó vagy az utolsó utáni puzzle is a helyre került a Citynél J úliusban eldőlt: RiyadMahrez a Manchester Cityben foly­tatja pályafutását. A Pre­mier League bajnoka klub­csúcsnak számító összegén, 60 millió angol fontért vásárolta meg a Leicester City labdarúgó­ját. A 27 éves szélső a man­chesteri klub első igazolása az­óta, hogy megnyerte a Premier League-et. A két klub már a téli átigazolási időszakban megköthette volna az üzletet, de a Leicester 95 millió fontot kért egyik legjobbjá­­ért, míg a City csak 65 milliót lett volna hajlandó üzemi érte. Ehhez képest most 60 millióért sikerült megszerezni Mahrezt, aki január­ban annyira neheztelt a klubjára, hogy egy ideig az edzéseket sem látogatta. Kénytelen volt maradni a Leicesternél, amelynek színeiben 36 mérkőzésen 12 gólt szerzett a bajnokságot a kilencedik helyen záró együttesben.' Az algériai futballista később el­mondta: megbánta, hogy így viselkedett. Az Angol Labdarúgó­szövetség mediátorként segített rendezni a konfliktust a klub és a játékos között. A City januárban a Mahrezre szánt pénzből meg­vette az Adético Madrid védőjét, Aymeric Laportét. A Le Havre együttesében játszó Mahrezt 2014-ben 400 ezer fontért szerezte meg a Leicester. Gyorsan kiderült, hogy remek vétel volt, hi­szen a2015/16-os idényben - ami­kor a Leicester óriási meglepetésre aranyérmes lett a Premier League­­ben - az év játékosának választot­ták. A Leicesterben 179 mérkőzé­sen 48 gólt szerzett. Riyad Mahrez érkezése bizonyos szempontból egy futballtörténe­­ti mérföldkő, még ha virtuális is. Ugyanis a labdarúgásban először jutott el egy csapat oda, hogy lé­nyegében nem lehet megerősíteni - már ha legalább részben ügyelembe vesszük a pénzügyi racionalitáso­kat, a klub belső dinamikáját, a csa­patépítés írott és íradan szabályait. Valójában semmi nem indokolta, hogy Mahrez a Manchester City játékosa legyen, ha csak az nem, hogy megvan benne minden, amit Pép Guardiola kedvel és elvár egy játékostól. Mára ott tart a klub, hogy nem­hogy a kezdőcsapatra, de a kispadra is bravúr odakerülni. „Pép, mondanál néhány szót [Leroy] Sané mai mellőzéséről?” - tette fel a kérdést a Sky riportere a katalán menedzsernek, miután a City 2-1-re legyőzte a Newcasde-t a PL 4. fordulójában. ,Az az igazság, hogy nincs semmi­lyen sztori a döntés mögött. Egy­szerűen az a helyzet, hogy időről időre meg kell hoznom bizonyos döntéseket a keretet, a csapatot illetően. Ez sokszor nem könnyű, de muszáj. A múlt héten például [Phil] Fődén maradt ki a keretből is, pedig életében nem lazsált el egy edzést sem, mindig jobb és jobb akar lenni, maximálisan végrehajt­ja, amit kérek tőle. Valakinek mégis ki kell maradni. Ez a múlt héten ő volt, most pedig Sané” - felelte Pép Guardiola, és bár az edzők porhin­tését nem mindig kell komolyan venni, ebben az esetben pontosan ez a helyzet. A Manchester City olyan keretet alakított ki az elmúlt tíz évben, amely Guardiola vezetése alatt tető­zött, és ha megnézzük a hétvégi csa­patot, hogy azt mondja: Ederson - Walker, Stones, Laporte, Mendy - Mahrez (76. Gündogan), D. Sil­va (89. Kompany), Femandinho, Sterling - Agüero, Jesus (58. Bernardo Silva), akkor nem biz­tos, hogy feltűnik, hogy Kevin De Bryune - egy abszolút világklasszis- ott sem volt a pályán. Persze nem egyik szezonról a má­sikra jutottunk el odáig, hogy a Manchester City már nem is tud vagy nem is akar igazolni egy nyári (!) transzferszezonban, az egy szem „főnök kedvence” Mahrezen kívül. Manszur al-Nahjan sejk az uralko­dói család tagja az emírségekben, az államelnök Kalifa bin Zajed bin Szultán al-Nahjan féltestvére, egy­ben a City elnök-tulajdonosa mára potomnak tűnő 200 millió fontért vette meg a klubot 2008-ban, majd azóta több mint 70 játékost igazolt az első csapathoz mintegy 1,3 mil­liárd font értékben. Lássuk, a legje­lentősebb lépcsőfokokat! 2009/2010 Menedzserek: Mark Hughes és Roberto Mancini Carlos Tévéz (West Ham, £25,5m = 25,5 millió font) Ekkor még csak „zajos szomszéd”­­ként aposztrofálta a Cityt Sir Alex Ferguson, a kékek azonban igye­keztek a pályán és a pályán kívül is borsot tömi a rivális orra alá. Ennek tökéletes példája volt a Unitednél tulajdonképpen megbukó Carlos Tévéz megszerzése - az argentin csatár aztán 52 gólt rámolt be az el­lenfeleknek az első két szezonjában, mielőtt összeveszett volna Roberto Mancinivel. Emmanuel Adebayor (Arsenal, £25m) Mint - legyünk őszinték - minden nagy klub, a City is nagy hangsúlyt fektetett már az elején arra, hogy ne csak saját keretét erősítse, de gyengítse a riválisokat is. Ennek a példája Adebayor érkezése, ám ő elsősorban arról a kétes értékű gólöröméről maradt emlékeze­tes, mikor egy találata után 80 métert sprintéit, hogy az Arsenal­­szurkolók előtt ünnepelhessen a két csapat meccsén. Ritka pillanat volt, két szezon alatt 14 gólt szerzett. Gareth Barry (Aston Villa, £12m) Egy másik, konstans eleme a City játékospolitikájának sokáig az volt, hogy igyekeztek angol, a PL-ben már bizonyított játékosokat vásá­rolni. így volt ez Barryvel, aki meg­bízható középpályásjátékával sokat tett azért, hogy a City üldözőbe vehesse a legjobbakat. Patrick Vieira (Intemazionale, ingyen) Bár hajlamosak vagyunk azt gon­dolni, hogy a Citynél minden mindegy pénzügyileg, ez azért nem teljesen igaz, hiszen sokszor a racionalitásokat szem előtt tart­va építkeztek, mint például Vieira megszerzésekor, de szintén ingyen érkezett Sylvinho is a Barcelonától. 2010/2011 Menedzsert Roberto Mancini Az előző évben sem éppen kutya­ütőket igazolt a klub, de egy szezon elég volt, hogy kiderüljön: a vezető­ség más minőségben gondolkodik. A City elkezdett felkapott, illetve topklubokban bizonyított játéko­sokat igazolni, bizonyítván, hogy egyre vonzóbbak az elit számára is. Érkezett Yaya Touré (Barcelona, £25m), David Silva (Valencia, £25m), James Milner (Aston Vil­la, £16m + Stephen Ireland), Aleks­­andar Kolarov (Lazio, £19m), Ma­rio BaloteUi (Inter, £22,5m) vagy Edin Dzeko (Wolfsburg, £33m), és szinte mindannyian bizonyítottak is a Premier League-ben, sőt Silva ikonná vált. Nem úgy, mint Jérome Boateng (Hamburg, £10,6m), akit egy sze­zon után elkótyavetyélt a klub, hogy aztán a Bayernben váljon Eu­rópa egyik legjobb belső védőjévé. 2011/2012 Menedzser: Roberto Mancini A klub következő átigazolási sze­zonjának két célja volt. Elérni, hogy igazi világklasszisok is az Etihadba költözzenek - érkezett is Sergio Agüero (Adético Madrid, £38mj. A másik, hogy a már igen masszív kezdőcsapat mellett a kispad is igazi minőséget képviseljen, ami­re Samir Nasri (Arsenal, £24m), Gael Clichy (Arsenal, £7m) jelen­tett garanciát a rivális lerablásán keresztül, de folytatódtak az ingye­nes vagy kölcsönügyletek is Owen Hargreaves (Manchester United) vagy David Pizarro (Roma) meg­szerzésével. 2012/2013 Menedzser: Roberto Mancini Egy korszak vége. Mancini sem a pályán, sem az átigazolási piacon nem tudott nagyot alkotni, ami a klub stagnálását jelentette. Egyben olyan, a kitűzött célokat tekintve középszerű játékosok érkezését, mint Matija Nastasic (Fiorentina, £12m), Jack Rodwell (Everton, £12m) vagy az utolsó napon beeső pánikigazolás, Javi García (Benüca, £l5,8m), esedeg az addigra totáli­san leeresztő Maicon (Inter, £4m). 2013/2014 Menedzser: Manuel Pellegrini A Villarreal, a Málaga és a Real Madrid kispadját megjárt Manuel Pellegrini hozta el a spanyol korsza­kot, de valahogy mindig az lehetett az ember érzése, hogy nem tud fel­emelkedni a „szegény ember” be­idegzéséből, és olyan zsákbamacská­kat hozott a klubhoz, mint Alvaro Negredo (Sevilla, £20m), Jesús Navas (Sevilla, £15m) vagy Marrin Demichelis (Adético, £4m). Ők az­tán be is váltak, meg nem is - nem úgy, mint Fernandinho (Sahtar, £30m), aki a mai napig meghatáro­zó a középpályán. 2014/2015 Menedzser: Manuel Pellegrini Ekkor már látható volt, hogy egy topklub nem engedheti meg magá­nak, hogy csak a támadósorba iga­zolt nagy nevekkel foglalkozzon, és elkezdődött (folytatódott?) a City harca a belső védőpáros megtalá­lására. Ebben a körben Eliaquim Mangala (Porto, £32m) volt a so­ros, de Willy Caballero (Málaga, £6m), Fernando (Porto, £l4m) és Bacary Sagna (Arsenal, ingyen) érkezése is megmutatta, melyik csapatrésszel vannak problémák. Ekkor került a klubhoz a Manszúr­­korszak egyik legrosszabb húzása, Wilfried Bony (Swansea, £25m) is, akinek minden gólja 2 millió font­ba került, mielőtt visszatuszkolták volna Walesbe. 2015/2016 Menedzser: Manuel Pellegrini A Manchester City az asztalra csap. A klub ekkor kezdett olyan célzott, a problémákra koncentráló, „kerül, amibe kerül” megoldásokat alkal­mazni, mint amit a Liverpooltól láthattunk az elmúlt két évben. Érkezett a üatal Kevin de Bruyne (Wollsburg, £5lm), Raheem Ster­ling (Liverpool, £44m), a védelmet pedig ezúttal Nicolás Otamendi (Valencia, £34m) próbálta megre­­gulázni Kompany mellett. 2016/2017 Menedzser: Pép Guardiola Az építkezési folyamat minden hangszerén egyszerre kezdett ját­szani a katalán zseni. Egyszerre volt célja a minőség emelése, a keret mélyítése és a lyukak betömése. Utóbbira jó példa John Stones (Everton, £47,5m) érkezése, míg az első szempontokra Leroy Sané (Schalke, £37m), Gabriel Jesus (Pal­meiras, £28m) vagy Ilkay Gün­dogan (Dortmund, £24m) meg­szerzése. Guardiola azt is gyorsan nyomatékosította: nincsenek bé­relt helyek, és a stílus a legfonto­sabb, ezért rövid úton megvált Joe Harttól, hogy érkezhessen a lábbal sokkal képzettebb Claudio Bravo (Barcelona, £13,8m). 2017/2018 Menedzsert Pép Guardiola A katalán maestronak elege lett a vé­delem toldozgatásából, és ledobta a transzferatombombát, gyakorlatilag kicserélve, és a saját ízlésére, ülozó­­üájára szabva a védelmet. A kapuba érkezett Ederson (Benüca, £35m), akinek akkora hatása volt a City lab­­dakihozatalajra - és persze úgy véd a kapuban -, hogy azóta megdup­lázódott már akkor is igen borsos ára. Aztán jött a szélsővédő-invázió: Kyle Walker (Tottenham, £53m), Benjamin Mendy (Monaco, £52m) és Danilo (Real Madrid, £26,5m) hanyag £131,5 millió fontba került a klubnak, és akkor még nem beszél­tünk a középső védők problémáit látszólag megoldó Aymeric Laporte (Athletic Bilbao, £58m) megszerzé­séről. Vagyis Pép Guardiola - a meg­rögzött támadófutball liíve - nem restellt 194,5 millió fontot áldozni a védelemre, miközben egy támadó nem sok, annyit sem vett. így érkeztünk ela2018/2019-es sze­zon kezdetéig, a szinte érdemi törté­nés nélkül lezajló átigazolási piacig, amikorra a City elérte célját: egy megüatalított, minden csapatrészé­ben és posztján topminőséget képvi­selő, versenyhelyzetben lévő játékos fütballozik egy eüt edző irányítása alatt. Csak tíz év, és 1,3 milÜárd font kellett hozzá. Hegedűs Henrik

Next

/
Oldalképek
Tartalom