Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-18 / 214. szám

A szenvedélyes Klopp és a megszállott Tuchei külön­­csatája lesz a Liverpool-PSG CHAMPIONS LEAGUE^-12-13. oldal 2018. szeptember 18., kedd, XIV. évfolyam, 33. szám A gyógyításra tette fel az életét Az olimpiai bajnok Nwankwo Kanu büszke arra, hogy alapítványa 500-nál is több gyereken segített már Nwankwo Kanu jelenleg Hertfordshire-ben él feleségével és három gyermekével (Képarchívum) »Nwankwo Kanu Született: 1976. augusztus 1., Owerri, Nigéria Nemzetisége: nigériai • Posztja: csatár • Válogatottság/gólok (1994-2011): 87/12 • Klubjai: Iwuanyanwu Nationale (nigériai, 1992-1993), Ajax (holland, 1993-1996), Internazionale (olasz, 1996-1999), Arsenal (angol, 1999-2004), West Bromwich (angol, 2004-2006), Portsmouth (angol, 2006-2012) • Legnagyobb sikerei: Bajnokok Ligája-győztes (1995), UEFA-kupa-győztes (1998), Interkontinentális Kupa-győztes (1995), európai Szuperkupa-győztes (1995), 3-szoros holland bajnok (1994, 1995, 1996), 2-szeres angol bajnok (2002, 2004), nigériai bajnok (1993), 3-szoros FA-kupa-győztes (2002, 2003, 2008), angol Szuperkupa-győztes (1999), olimpiai bajnok (1996), U17-es világbajnok (1993) Egyik nap a csúcson vagy, U17-es vébét, Bajnokok Ligáját és olimpiát nyersz, majd egy egyszerű orvo­si vizsgálat kideríti, olyan súlyos szívbetegségben szenvedsz, hogy nem futballozhatsz soha többet. Nwankwo Kanu azonban nem adta fel, Nigéria történetének egyik legjobb futballistája talált olyan or­vost, aki meggyógyította. 36 éves koráig aktívan futballozott, és im­máron 18 éve a saját alapítványával arra tette fel az életét, hogy szívbe­teg afrikai gyerekeknek segítsen. Nwankwo Kanu 1976. augusz­tus 1-jén született a nigériai Imo államban, Owerri városában. Fut­­ballpályafutását a helyi Federation Works csapatánál kezdte, onnan az Iwuanyanwu Nationale együttesé­hez került, és miután az 1993-as, Ja­pánban megrendezett U17-es világ­­bajnokságon szenzációsan szerepelt, öt góljával fontos szerepet vállalt a válogatott aranyérmes menetelésé­ben, lecsapott rá az Ajax. A holland klubnál 54 bajnokin 25 gólt szerzett, és csereként pályára lépett az 1995- ös, AC Milan ellen 1-0-ra megnyert Bajnokok Ligája-döntőben is. A kevés pénz és a mezídábas utcai futball után hatalmas ugrás, amit a sport révén elért, de azt vallja, a gyökereket sohasem szabad megta­gadni és elfeledni. Miután csadako­­zott az Ajaxhoz, úgy nyilatkozott, az elsődleges prioritás az volt, hogy segítsen otthon azoknak, akiknek semmijük sincs. „Egyszerű spor­tolóként mit tehetsz? Megpróbálsz tanácsot adni más fiataloknak, ho­gyan törhemének ki az addigi éle­tükből. Cipőket és mezeket viszel haza, akadémiát hozol létre, segíted pénzzel a továbbtanulásukat” - nyi­latkozta a Guardiannek. 1996-ban a magyar válogatott is meggyőződhetett arról, micso­da istenáldotta tehetség, Nigéria olimpiai válogatottja ugyanis a sportág történetében először Af­rikának szerzett aranyérmet az ötkarikás játékokon. A csoport­ban Nigéria éppen Kanu góljával vette Magyarországot, majd a ne-Akiknél időben felfedezték A megfelelő orvosi vizsgálat életet menthet, ebben az Inter orvosai valóban élen jártak, hi­szen Kanu után 2003-ban szintén a milánóiak fedezték fel, hogy Khalilou Fadiga szíve sincsen rendben. A szenegáli középpá­lyást a klub 2003-ban szerződtet­te, de egyetlen tétmeccsen sem szerepelt. Pályafutását azonban nem fejezte be: szívritmus-sza­bályozót ültettek a szervezetébe, és 2008-ig folytatta karrierjét, többek között a Boltonban és a Derby Countyban. 2011-ben még gyeddöntőben Mexikót 2-0-ra, az elődöntőben Brazíliát hosszab­bításban 4-3-ra (Kanu kétszer is betalált), a döntőben pedig Argen­tínát 3-2-re győzte le. A mennyből a pokolba Kanu a legjobb úton volt a csúcs felé, 1996 nyarán az olasz Inter 4,7 millió dollárt fizetett érte, azonban nem sokkal később egy orvosi vizs­gálat súlyos szívbetegséget mutatott ki nála. A milánói doktorok felfe­dezték, hogy az egyik szívbillentyű­je nem működik megfelelően, ezért 1996 novemberében meg kellett operálni. Meglepő módon előbb játszott két barátságos mérkőzést az Inter színeiben, és csak utána esett át a szokásos kötelező orvosi vizsgála­ton. Közölték vele, hogy azonnal be kell fejeznie a futballt, de senki sem mondott többet. Másnap reggel egy televíziós riportból tudta meg, hogy szívproblémák miatt soha visszatért néhány mérkőzésre a belga harmadosztályú KSV Temse csapatában. A ghánai származású német csatár, Gerald Asamoah hétről hétre úgy lépett pályára, hogy tisztában volt azzal: az életével játszik. Nála még hannoveri időszakában, húszévesen a HNCM nevű szívbetegséget diagnosztizálták (hipertrófiás nem obstruktiv kardiomiopátia), amit a szívkamra falának megnagyob­bodása okozott. Asamoah-nak az orvosok többsége azt tanácsolta, hogy fejezze be pályafutását, egy amerikai szívsebész azonban egy beavatkozással csökkentette a rizikófaktort - így a focista többet nem futballozhat, de a hír benne volt az olasz lapokban is. „így tudtam, meg, a sajtón keresz­tül. Aztán persze jöttek az Intettől, hogy elmondják nekem, de jelez­tem, mindent mdok. Csak nem így kellett volna kezelni a helyzetet” - mondta. A brit, majd a holland or­vosok azt tanácsolták neki, hagyjon fel az aktív sportolással, ő azonban talált egy olyan clevelandi orvost, aki vállalta, hogy úgy rendbe hozza a szívbillentyűt, hogy Kanu spor­tolhat tovább. „Hiszek Istenben, és szerintem minden okkal történik. Amióta az eszemet tudom, futballista akar­tam lenni, amikor a doktorok azt mondták, van esély rá, hogy foly­tassam a karrieremet, nagyon bol­dog voltam” - emlékezett vissza egy Nemzeti Sportnak adott 2017-es interjújában. A műtét sikerült, 1997 áprilisában már ismét játszott, de az Inter 1999 februárjában megvált tőle, és eladta az Arsenalnak. Öt év után a West saját felelősségére vállalta a futballt. A szívmegállás kockázata ugyan csak egy százalék volt, de a német szövetség döntése értelmében a pálya szélén mindig kellett lennie egy defibrillátomak. Az Újpest egyszeres válogatott játékosánál, Kisznyér Sándornál 1984-ben mutattak ki rendel­lenességet a szívével kapcso­latban, 26 évesen vissza kellett vonulnia. Hasonlóképpen járt Pál Zoltán, a Vasas volt focistája, aki veleszületett szívproblémája miatt 2000-ben vonult vissza. Az egykori ferencvárosi középpályás, Schultz Levente is szívproblémá­val küzdött, de ő visszatérhetett később a pályára. Bromwich Albion következett, ahol játszhatott Gera Zoltánnal is, 2006 és 2012 között pedig a Ports­­mouthban vezetett le, végül 36 évesen hagyta abba az aktív futballt. Kitárult egy új világ kapuja A szívbetegség azonban egy új világ kapuját is kitárta a csatár előtt: az UNICEF nagyköveteként is dolgo­zó labdarúgó ugyanis 2000-ben lét­rehozta saját alapítványát, a Kanu Heart Foundationt, és eltökélt szándéka, hogy segítsen a hátrányos helyzetű, szívproblémákkal küzdő afrikai gyerekeken. Eddig öt kórház épült a kontinensen, ahol a szívbe­tegségek diagnosztizálása mellett a korrekciós műtétek elvégzésére is lehetőség nyílik. A kiváló sportember a Guardian­nek adott múlt heti interjújában elmesélte legelső betegével kapcso­latos megható emlékét. Még éppen csak bejelentette az alapítványát, egy nő máris megjelent súlyosan beteg kislányával. Akkor, 2000-ben Kanu a Ghánával közösen meg­rendezendő hazai Afríka-kupára készült, az anya pedig olvasva az alapítványról addig próbálkozott, amíg be nem jutott abba a szállodá­ba, ahol a nigériai válogatott lakott. „Meg akarta mutatni nekem a lá­nyát, hogy segítsek rajta. Amikor meglátott a szállodában, kiabálni kezdett, a lánya pedig hirtelen el­ájult. Azonnal a kórházba rohan­tunk vele, ahol megígértem, ő lesz az első, akin segíteni fogunk. Hála Istennek, nem halt meg” - emléke­zett vissza Kanu. Eniton volt az első, akit az alapít­vány Nigériából a londoni Great Ormond Street Hospitalba szállí­tott. „Ha ezeken az embereken sen­ki sem segít, meghalnak. Szörnyű lámi egy ilyen korú kislányt erőt­lenül, nem tud mozogni vagy ját­szani, nem mosolyog, csak szenved. Miután a gyerekeinket megoperál­ják, mindig elmegyek meglátogat­ni őket. Akkor már elmosolyod­nak, ugrálnak és játszanak velem. Olyankor körülnézek, és látom az édesanyán a boldogságot. Ettől a naptól azt mondtam: ez az a vala­mi, amiből többet és többet kell cselekednünk.” Enitonnal azóta is tartja a kapcsola­tot, a lányt tandíjjal segítette ahhoz, hogy lediplomázzon a Lagos Állami Egyetemen. 542 megmentett gyerek Az alapítvány már sok hátrányos helyzetű afrikai gyermeken segített. „Eddig 542 gyereket mentettünk meg, és folytatjuk. Ezen a héten négy beteg ment Szudánba, és tud­juk már azt is, hogy a beavatkozá­sok sikeresek voltak. Azóta újabb hat beteg vár operációra. Együtt­működünk a különböző kórhá­zakkal, ellenőrzéseket végzünk, be­szélünk a szülőkkel, oktatjuk őket. Az alapítvány célja, hogy Nigériá­ból kündulva saját szívkórházakat építsen fel Afrikában. Ez mindent megkönnyítene. Labdarúgóként sok mindent megnyertem, de ez a feladat mindennél többet ér.” „Érzem magamban az erőt” A visszavonulása óta a Nigériai Lab­darúgó-szövetség és a FÍFA nagy­követeként járja a világot. „Nem gondolom, hogy pezsgőt szürcsöl­getve otthon kellene ücsörögnöm, és tévét néznem. Érzem magamban az erőt, és olyasvalaki vagyok, aki hatással szeretne lenni az emberek életére.” Folyamatosan kampányol, pénzt gyűjt, a következő nagy dobása a szeptember 30-i, jótékonysági mér­kőzés lesz, amelyet az ötödosztályú Barnet otthonában, a Hive Stadi­onban rendeznek meg afrikai és Premier League-játékosok rész­vételével. Olyan sztárok ígérték meg a részvételüket, mint Jay-Jay Okocha, Sol Campbell, Teddy Shefingham és Robert Pires. ,A velem történtek hihetedenül megerősítettek. Nincs nagyobb teszt, mint amikor élet és halál kö­zött vagy, de onnan meggyógyul­va ismét a csúcsra jutsz. Ez adott nekem pluszerőt, hogy mindent megtegyek, amit kell. Teljesen meg­változott a világnézetem. Aki nem volt még kórházban, nem igazán érti, mi folyik ott. Rájöttem, hogy az élet többet jelent annál, mint hogy a sajátod kényelmesebbé tedd. Hiszen segíthetsz másokon.” Aki nyugodtan prédikálhat 2014-ben egy újabb szívbillentyű­­korrekción esett át, de sokáig nem pihent. Lelkesebben és határozot­tabban vetette bele magát a munká­ba, mint valaha bármikor. Szerinte a szívdiagnosztikában a labdarúgás terén is változásra van szükség. „Vannak olyan futballisták, akik mérkőzés közben haltak meg, mint Marc Vivien-Foé vagy Cheick Tioté. A kluboknak és a szövetsé­geknek komolyan kellene venniük az ellenőrzést. Mi tartja vissza az orvosokat, hogy háromhavonta megvizsgálják a játékosokat? Én nyugodtan prédikálhatok, hiszen egyike lehettem volna azoknak, akik mérkőzés közben halnak meg, ha az Internéi nem figyelnek fel a problémámra.” Pincési László

Next

/
Oldalképek
Tartalom