Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-14 / 212. szám
www.ujszo.com | 2018. szeptember 14. KOZELET I 3 Tíz éve csapott le a világra a gazdasági válság (TASR/AP-felvétel) Pozsony. Tíz éve, 2008. szeptember 15-én gazdasági kataklizmára ébredt a világ. A Lehman Brothers befektetési bank hirtelen összeomlása olyan dominéeffektust indított el a globális pánzpiacokon, amely a legsúlyosabb pénzügyi krízisbe torkollott a nagy gazdasági világválság óta. A tíz évvel ezelőtt kirobbant gazdasági válság során világszerte emberek tízmilliói veszítették el az állásukat. Az ingatlanárak bezuhantak. Amerikában és Európában is megmenekült viszont a nagy pénzintézetek többsége, mert a kormányok óriási hitellel segítették ki őket, arra törekedve, hogy megfékezzék a járványt. Akrízis veszteségét 10 ezer milliárd dollárra becsülik. Történelmi bukás A Lehman Brothers csődje a legnagyobb volt az amerikai vállalatok történelmében, amelynek a veszteségei a mai napig kísértenek. A15 8 éves New York-i cég korábban már számos krízist, például az 1800-as évek vasúti csődjeit, majd az 1929-33-as nagy gazdasági világválságot is átvészelte. Juraj Karpis, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője szerint sokáig az a nézet uralkodott, hogy túl nagy ahhoz, hogy hagyják csődbe menni. 2008-ban azonban a nemfizető adósok és az ő hiteleikkel fedezett értékpapírok árfolyamának összeomlása végül bedöntötte. A csőd közvetlen oka az volt, hogy a Lehman nem tudta kifizetni a Barclays és a Bank of America követeléseit, a két cég pedig nem volt hajlandó tovább tárgyalni az adósságok átütemezéséről. Távolabbról nézve a vezérigazgató, Richard Fűid tehető leginkább felelőssé, mivel a vállalatot ő tette a másodlagos jelzáloghitelek piacának legnagyobb szereplőjévé. A másodlagos jelzáloghitei egy olyan lakáshitel, amely nem felel meg az elsődleges jelzáloghitelek követelményeinek az adós hitelképessége, jövedelme, valamint a fedezetül szolgáló ingatlan értéke alapján. Az effajta jelzáloghitelezés az 1990-es évek közepétől indult gyors növekedésnek az Egyesült Államokban. 2006-ig az amerikai ingatlanárak emelkedése együtt járt azzal, hogy a hitelezők folyamatosan lazítottak a hitelezés feltételein, és kétes anyagi helyzetű adósok is hitelt vehettek fel, sokszor szinte önrész nélkül. Voltak előjelek Az amerikai jelzálogpiaci problémák már 2006-ban egyértelművé váltak. Az addig szárnyaló lakásárak csökkenni kezdtek, és egyre csak szaporodtak a hírek a törlesztési nehézségekről, a fizetésképtelenség terjedéséről. 2007 közepéig azonban mindezt elszigetelt problémaként fogták fel, és a szakértők sem számoltak igazán azzal, hogy ez a pénzügyi szektorra is átterjedhet. Az első ébresztő pofont a Bear Steams befektetési bank likviditási nehézségei jelentették (két alapja elvesztette teljes vagyonát), amely azonnal pánikrohamot indított. Az európai érintettséget pedig a francia BNP Paribas három befektetési alapjának megrendülése tette elsőként egyértelművé 2007 augusztusában. A bankból néhány nap alatt kétmilliárd eurót menekítettek ki a megriadt betétesek. Az amerikai FED, az Európai Központi Bank és a japán jegybank heteken belül elkezdett pénzt pumpálni a pénzpiacokba. Ez azonban már késő volt ahhoz, hogy a drasztikus bizalomvesztésnek útját állják, és végső soron ez a bizalmatlanság tetőzött a Lehman csődjével. Bizalmi válság A csőd által felerősített, addig soha nem tapasztalt bizalmatlanság és kockázatkerülés söpört végig a világon. Mivel senki nem bízott senkiben, és - miután Amerika hagyta bedőlni az egyik legnagyobb bankját — már az állam biztosan segítő kezére sem lehetett alapozni, a bankok így még magas kamatok mellett sem voltak hajlandók kölcsönözni. A fejlemények a kockázatos piacokat, ide értve a feltörekvő tőzsdéket és államokat érintették a legrosszabbul. A világkereskedelem padlót fogott, a hitelezési aktivitás szintén, miközben a kormányok az államadósság csökkentése érdekében világszerte megszorításokat hajtottak végre. Közben a nagy jegybankok - miután kamatcsökkentéseikkel kimerítették hagyományos eszköztárukat - a mennyiségi lazítás eszközéhez nyúltak a piaci likviditás növelése, a gazdaság élénkítése és a deflációs veszély elkerülése érdekében. Ennek keretében több ezer milliárd dollárnyi frissen nyomtatott pénzzel árasztották el a világgazdaságot, amelyből különböző kötvényeket vásároltak. Botrányos hitelminősítők A Lehman csődjével a hitelminősítők is sokat veszítettek. Az addig élet-halál uraként tisztelt intézményekre igen rossz fényt vetett, hogy a Lehman besorolása egészen a csőd napjáig elsőrendű, „A+” volt. A londoni Fitch Ratings aztán egy meredek vágással a csőd után „D”-re, vagyis nem fizető szintre süllyesztette a Lehman besorolását. Korábban soha nem volt arra példa, hogy egy cégcsoport adósságosztályzatát egyszerre 19 fokozattal rontották volna. Ez persze utólag már nem változtatott azon a tényen, hogy a hitelminősítők befektetésre ajánlottak egy csődközeli céget. Felelőtlen bankok A válság kirobbanását követően az államok az adófizetők pénzéből kénytelenek voltak kisegíteni a bankjaikat, ami ugyan indokolt volt, a pénzintézeteket azonban megerősítette abban a véleményükben, hogy vígan folytathatják a kockázatos ügyleteiket, hiszen ha újra beüt egy válság, az állam megmenti őket. „Ä piaci szereplők egy része emiatt ma is nagyobb kockázatot vállal a megengedettnél, aminek a legfőbb oka, hogy a 2008-as válság során a fő felelősöket nem büntették meg eléggé” - vallja Lukás Kovanda, a Cyrrus vezető közgazdásza. Példaként a Goldman Sachs bankházat említi, amely az állam segítsége nélkül csődbe ment volna, ugyanakkor már egy évvel a válság kirobbanása után busás jutalmakat fizetett ki a csúcsvezetőinek. Nem tanultunk a bajból Hogy tanultunk-e a válságból, azzal kapcsolatban azonban nem csupán a szlovákiai elemzők szkeptikusak. „Egyértelműen történt egy sor intézkedés, ami biztonságosabbá tette a bankrendszert. Ma a bankoknak sokkal nagyobb tartalékaik vannak, mint a válság előtt, ami azt jelenti, hogy több veszteséget képesek lennének elnyelni” — mondta Charles Bean, a London School of Economics professzora és a Bank of England volt, monetáris politikáért felelős alelnöke. Szerinte számos egyéb szabályozás is készült, aminek az volt a célja, hogy biztonságosabb legyen a bankrendszer, például számottevően javult a csődbe jutott bankokkal szembeni intézkedések szabályrendszere. „Ennek ellenére úgy gondolom, nyitott kérdés az, hogy ezek megfelelően tudnának-e kezelni egy olyan helyzetet, ha egy nagy, multinacionális bank csődbe megy. A szabályok már megvannak elméletileg, de még nem próbáltuk ki őket, így nem tudjuk, biztosan működnek-e” - véli a szakember. Nyakunkon egy új válság Lukás Kovanda szerint jelenleg a legtöbb gondot a lakosság, a cégek és az államok növekvő eladósodása jelenti, ha ugyanis beüt egy következő válság, emiatt mindenki sokkal sebezhetőbb lesz. „Márpedig egy újabb válság kirobbanása korántsem tartozik a sci-fi kategóriájába. A legutóbbi válság nagyjából három évvel azt követően robbant ki, hogy az amerikai jegybank megkezdte a kamatemelést. Most újra itt tartunk, a korábbi csökkentést követően nagyjából három éve láttak hozzá újra a kamatemeléshez” - tette hozzá Karpis. „Ma nagyjából hasonló helyzetben vagyunk, mint 2008-ban, és nem gondolom, hogy tanultunk a korábbi válságból, hiszen hasonló hibákat követünk el, mint tíz évvel ezelőtt. Növekszik az eladósodottság, miközben megfeledkezünk a szükséges gazdasági reformokról” - vallja Ivana Molnárová, a Profesia.sk munkaügyi portál vezérigazgatója. Szerinte a nagy kérdés így nem az, hogy lesz-e egy újabb válság, vagy sem, hanem az, hogy mikor pukkan ki az újabb lufi. (mi, TASR, MTI, eTrend) Szlovákia gazdasági mutatói mUHW AIV/ <WO J All! GDP-növekedés (%) 10,4 5,4 -4,7 1,4 3,4 Munkanélküliség (%) 11 9,6 12,1 14,2 8,1 Infláció (%) 1,9 3,9 0,9 1,4 1,3 Bruttó havi átlagbér (euró) 669 723 744 824 954 Reálbérek növekedése {%) 4,3 3,3 1,4 1 3,3 * Forrás: Statisztikai Hivatal Tilos lesz a fogyasztók megkülönböztetése MTI-HÍR A fogyasztók megkülönböztetése elfogadhatatlan, ugyanolyan márkanév alatt, ugyanolyan csomagolásban árult termékeknek ugyanolyan alkotóelemekből kell állnia - mondta ki az Európai Parlament ülésén a kettős termékminőségére vonatkozóan elfogadott állásfoglalásában. Strasbourg. Az uniós parlament képviselői kijelentették, ha a vállalatok egész Európában forgalmaznak egy terméket, amelynek országonként eltérő a minősége, akkor nem címkézhetik fel ugyanúgy és ugyanazzal a márkával, mert az a fogyasztók félrevezetését jelenti. Az állásfoglalás szerint számos teszt és felmérés mutatta ki, hogy elsősorban Közép- és Kelet-Európábán az ugyanazon márkanév alatt és csomagolásban árult, látszólag a máshol árulttal egyforma termékek összetétele valójában eltérő, és jellemzően a vásárló kárára. A különbségek nemcsak élelmiszerek, például halrudak, porlevesek, kávé vagy üdítőitalok esetében mutathatók ki, hanem gyakran más termékeknél, például mosószereknél, kozmetikumoknál, higiéniai termékeknél és bébitermékeknél is előfordulnak. A magyar élelmiszer-felügyeleti hatóság 2017- es felmérése például 96, Magyarországon, Olaszországban és Ausztriában egyaránt forgalmazott termék esetében 71-féle eltérést talált a magyar fogyasztók kárára. Az Európai Parlament (EP) javaslatokat fogalmazott meg a probléma megoldására. Ezek között szerepel, hogy nem megfelelő termékekkel és nem tisztességes eljárás esetén gyors, határokon átnyúló együttműködésre és adatcserére van szükség a nemzeti fogyasztóvédelmi és élelmiszerfelügyeleti hatóságok, a fogyasztói szervezetek és az Európai Bizottság között. A képviselők megbízható és összevethető bizonyítékok összegyűjtését, és a probléma súlyosságának megítélése érdekében közös vizsgálati módszertant javasoltak. A képviselők szerint a leghatékonyabb megoldás az lenne, ha az eltérő minőség a tiltott kereskedelmi gyakorlatok között szerepelne. „Nem szabad a fogyasztói preferenciákat ürügyként felhasználva csökkenteni a minőséget és eltérő minőségi színvonalú termékeket kínálni a különböző piacokon” - áll az EP állásfoglalásában. A képviselők leszögezték, a vállalatok eltérő összetevőjű és jellemzőkkel rendelkező termékeket csak az uniós jogszabályok tiszteletben tartásával hozhatnak forgalomba. Felvetették, a gyártók és forgalmazók speciális lógóval jelezzék, ha egy termék minősége az egész unió területén egyforma. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet módosító új jogszabályjavaslatról novemberben szavaz az EP illetékes bizottsága.
