Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-14 / 212. szám

www.ujszo.com | 2018. szeptember 14. KOZELET I 3 Tíz éve csapott le a világra a gazdasági válság (TASR/AP-felvétel) Pozsony. Tíz éve, 2008. szep­tember 15-én gazdasági kataklizmára ébredt a világ. A Lehman Brothers befekteté­si bank hirtelen összeomlása olyan dominéeffektust indított el a globális pánzpiacokon, amely a legsúlyosabb pénz­ügyi krízisbe torkollott a nagy gazdasági világválság óta. A tíz évvel ezelőtt kirobbant gaz­dasági válság során világszerte em­berek tízmilliói veszítették el az ál­lásukat. Az ingatlanárak bezuhan­tak. Amerikában és Európában is megmenekült viszont a nagy pénz­intézetek többsége, mert a kormá­nyok óriási hitellel segítették ki őket, arra törekedve, hogy megfékezzék a járványt. Akrízis veszteségét 10 ezer milliárd dollárra becsülik. Történelmi bukás A Lehman Brothers csődje a leg­nagyobb volt az amerikai vállalatok történelmében, amelynek a vesztesé­gei a mai napig kísértenek. A15 8 éves New York-i cég korábban már szá­mos krízist, például az 1800-as évek vasúti csődjeit, majd az 1929-33-as nagy gazdasági világválságot is át­vészelte. Juraj Karpis, az INESS gaz­daságkutató intézet elemzője szerint sokáig az a nézet uralkodott, hogy túl nagy ahhoz, hogy hagyják csődbe menni. 2008-ban azonban a nemfi­zető adósok és az ő hiteleikkel fede­zett értékpapírok árfolyamának összeomlása végül bedöntötte. A csőd közvetlen oka az volt, hogy a Lehman nem tudta kifizetni a Barclays és a Bank of America kö­veteléseit, a két cég pedig nem volt hajlandó tovább tárgyalni az adós­ságok átütemezéséről. Távolabbról nézve a vezérigazgató, Richard Fűid tehető leginkább felelőssé, mivel a vállalatot ő tette a másodlagos jel­­záloghitelek piacának legnagyobb szereplőjévé. A másodlagos jelzá­loghitei egy olyan lakáshitel, amely nem felel meg az elsődleges jelzá­loghitelek követelményeinek az adós hitelképessége, jövedelme, va­lamint a fedezetül szolgáló ingatlan értéke alapján. Az effajta jelzálog­­hitelezés az 1990-es évek közepétől indult gyors növekedésnek az Egye­sült Államokban. 2006-ig az ameri­kai ingatlanárak emelkedése együtt járt azzal, hogy a hitelezők folya­matosan lazítottak a hitelezés felté­telein, és kétes anyagi helyzetű adó­sok is hitelt vehettek fel, sokszor szinte önrész nélkül. Voltak előjelek Az amerikai jelzálogpiaci problé­mák már 2006-ban egyértelművé váltak. Az addig szárnyaló lakás­árak csökkenni kezdtek, és egyre csak szaporodtak a hírek a törlesz­tési nehézségekről, a fizetésképte­lenség terjedéséről. 2007 közepéig azonban mindezt elszigetelt problé­maként fogták fel, és a szakértők sem számoltak igazán azzal, hogy ez a pénzügyi szektorra is átterjedhet. Az első ébresztő pofont a Bear Steams befektetési bank likviditási nehézségei jelentették (két alapja el­vesztette teljes vagyonát), amely azonnal pánikrohamot indított. Az európai érintettséget pedig a francia BNP Paribas három befektetési alapjának megrendülése tette első­ként egyértelművé 2007 augusztu­sában. A bankból néhány nap alatt kétmilliárd eurót menekítettek ki a megriadt betétesek. Az amerikai FED, az Európai Központi Bank és a japán jegybank heteken belül elkez­dett pénzt pumpálni a pénzpiacokba. Ez azonban már késő volt ahhoz, hogy a drasztikus bizalomvesztés­nek útját állják, és végső soron ez a bizalmatlanság tetőzött a Lehman csődjével. Bizalmi válság A csőd által felerősített, addig so­ha nem tapasztalt bizalmatlanság és kockázatkerülés söpört végig a vi­lágon. Mivel senki nem bízott sen­kiben, és - miután Amerika hagyta bedőlni az egyik legnagyobb bank­ját — már az állam biztosan segítő kezére sem lehetett alapozni, a ban­kok így még magas kamatok mel­lett sem voltak hajlandók kölcsö­nözni. A fejlemények a kockázatos piacokat, ide értve a feltörekvő tőzsdéket és államokat érintették a legrosszabbul. A világkereskede­lem padlót fogott, a hitelezési akti­vitás szintén, miközben a kormá­nyok az államadósság csökkentése érdekében világszerte megszorítá­sokat hajtottak végre. Közben a nagy jegybankok - miután kamat­­csökkentéseikkel kimerítették ha­gyományos eszköztárukat - a mennyiségi lazítás eszközéhez nyúltak a piaci likviditás növelése, a gazdaság élénkítése és a deflációs veszély elkerülése érdekében. En­nek keretében több ezer milliárd dollárnyi frissen nyomtatott pénz­zel árasztották el a világgazdaságot, amelyből különböző kötvényeket vásároltak. Botrányos hitelminősítők A Lehman csődjével a hitelminő­sítők is sokat veszítettek. Az addig élet-halál uraként tisztelt intézmé­nyekre igen rossz fényt vetett, hogy a Lehman besorolása egészen a csőd napjáig elsőrendű, „A+” volt. A lon­doni Fitch Ratings aztán egy mere­dek vágással a csőd után „D”-re, vagyis nem fizető szintre süllyesz­tette a Lehman besorolását. Koráb­ban soha nem volt arra példa, hogy egy cégcsoport adósságosztályzatát egyszerre 19 fokozattal rontották volna. Ez persze utólag már nem változtatott azon a tényen, hogy a hi­telminősítők befektetésre ajánlottak egy csődközeli céget. Felelőtlen bankok A válság kirobbanását követően az államok az adófizetők pénzéből kénytelenek voltak kisegíteni a bankjaikat, ami ugyan indokolt volt, a pénzintézeteket azonban megerő­sítette abban a véleményükben, hogy vígan folytathatják a kockázatos ügyleteiket, hiszen ha újra beüt egy válság, az állam megmenti őket. „Ä piaci szereplők egy része emiatt ma is nagyobb kockázatot vállal a meg­engedettnél, aminek a legfőbb oka, hogy a 2008-as válság során a fő fe­lelősöket nem büntették meg elég­gé” - vallja Lukás Kovanda, a Cyr­­rus vezető közgazdásza. Példaként a Goldman Sachs bankházat említi, amely az állam segítsége nélkül csődbe ment volna, ugyanakkor már egy évvel a válság kirobbanása után busás jutalmakat fizetett ki a csúcs­vezetőinek. Nem tanultunk a bajból Hogy tanultunk-e a válságból, az­zal kapcsolatban azonban nem csu­pán a szlovákiai elemzők szkeptiku­sak. „Egyértelműen történt egy sor intézkedés, ami biztonságosabbá tette a bankrendszert. Ma a bankok­nak sokkal nagyobb tartalékaik van­nak, mint a válság előtt, ami azt je­lenti, hogy több veszteséget képesek lennének elnyelni” — mondta Char­les Bean, a London School of Eco­nomics professzora és a Bank of England volt, monetáris politikáért felelős alelnöke. Szerinte számos egyéb szabályozás is készült, ami­nek az volt a célja, hogy biztonsá­gosabb legyen a bankrendszer, pél­dául számottevően javult a csődbe jutott bankokkal szembeni intézke­dések szabályrendszere. „Ennek el­lenére úgy gondolom, nyitott kérdés az, hogy ezek megfelelően tud­­nának-e kezelni egy olyan helyzetet, ha egy nagy, multinacionális bank csődbe megy. A szabályok már megvannak elméletileg, de még nem próbáltuk ki őket, így nem tudjuk, biztosan működnek-e” - véli a szak­ember. Nyakunkon egy új válság Lukás Kovanda szerint jelenleg a legtöbb gondot a lakosság, a cégek és az államok növekvő eladósodása jelenti, ha ugyanis beüt egy követ­kező válság, emiatt mindenki sok­kal sebezhetőbb lesz. „Márpedig egy újabb válság kirobbanása ko­rántsem tartozik a sci-fi kategóriá­jába. A legutóbbi válság nagyjából három évvel azt követően robbant ki, hogy az amerikai jegybank megkezdte a kamatemelést. Most újra itt tartunk, a korábbi csökken­tést követően nagyjából három éve láttak hozzá újra a kamatemelés­hez” - tette hozzá Karpis. „Ma nagyjából hasonló helyzetben va­gyunk, mint 2008-ban, és nem gon­dolom, hogy tanultunk a korábbi válságból, hiszen hasonló hibákat követünk el, mint tíz évvel ezelőtt. Növekszik az eladósodottság, mi­közben megfeledkezünk a szüksé­ges gazdasági reformokról” - vallja Ivana Molnárová, a Profesia.sk munkaügyi portál vezérigazgatója. Szerinte a nagy kérdés így nem az, hogy lesz-e egy újabb válság, vagy sem, hanem az, hogy mikor pukkan ki az újabb lufi. (mi, TASR, MTI, eTrend) Szlovákia gazdasági mutatói mUHW AIV/ <WO J All! GDP-növekedés (%) 10,4 5,4 -4,7 1,4 3,4 Munkanélküliség (%) 11 9,6 12,1 14,2 8,1 Infláció (%) 1,9 3,9 0,9 1,4 1,3 Bruttó havi átlagbér (euró) 669 723 744 824 954 Reálbérek növekedése {%) 4,3 3,3 1,4 1 3,3 * Forrás: Statisztikai Hivatal Tilos lesz a fogyasztók megkülönböztetése MTI-HÍR A fogyasztók megkülönbözte­tése elfogadhatatlan, ugyan­olyan márkanév alatt, ugyan­olyan csomagolásban árult termékeknek ugyanolyan al­kotóelemekből kell állnia - mondta ki az Európai Parla­ment ülésén a kettős termék­­minőségére vonatkozóan elfogadott állásfoglalásában. Strasbourg. Az uniós parlament képviselői kijelentették, ha a válla­latok egész Európában forgalmaz­nak egy terméket, amelynek orszá­gonként eltérő a minősége, akkor nem címkézhetik fel ugyanúgy és ugyanazzal a márkával, mert az a fo­gyasztók félrevezetését jelenti. Az állásfoglalás szerint számos teszt és felmérés mutatta ki, hogy elsősorban Közép- és Kelet-Európábán az ugyanazon márkanév alatt és csoma­golásban árult, látszólag a máshol árulttal egyforma termékek összeté­tele valójában eltérő, és jellemzően a vásárló kárára. A különbségek nem­csak élelmiszerek, például halrudak, porlevesek, kávé vagy üdítőitalok esetében mutathatók ki, hanem gyakran más termékeknél, például mosószereknél, kozmetikumoknál, higiéniai termékeknél és bébitermé­keknél is előfordulnak. A magyar élelmiszer-felügyeleti hatóság 2017- es felmérése például 96, Magyaror­szágon, Olaszországban és Ausztri­ában egyaránt forgalmazott termék esetében 71-féle eltérést talált a ma­gyar fogyasztók kárára. Az Európai Parlament (EP) javas­latokat fogalmazott meg a probléma megoldására. Ezek között szerepel, hogy nem megfelelő termékekkel és nem tisztességes eljárás esetén gyors, határokon átnyúló együttműködésre és adatcserére van szükség a nemzeti fogyasztóvédelmi és élelmiszer­felügyeleti hatóságok, a fogyasztói szervezetek és az Európai Bizottság között. A képviselők megbízható és összevethető bizonyítékok össze­gyűjtését, és a probléma súlyosságá­nak megítélése érdekében közös vizsgálati módszertant javasoltak. A képviselők szerint a leghatékonyabb megoldás az lenne, ha az eltérő mi­nőség a tiltott kereskedelmi gyakor­latok között szerepelne. „Nem szabad a fogyasztói prefe­renciákat ürügyként felhasználva csökkenteni a minőséget és eltérő mi­nőségi színvonalú termékeket kínálni a különböző piacokon” - áll az EP ál­lásfoglalásában. A képviselők leszö­gezték, a vállalatok eltérő összetevőjű és jellemzőkkel rendelkező terméke­ket csak az uniós jogszabályok tisz­teletben tartásával hozhatnak forga­lomba. Felvetették, a gyártók és for­galmazók speciális lógóval jelezzék, ha egy termék minősége az egész unió területén egyforma. A tisztes­ségtelen kereskedelmi gyakorlatok­ról szóló irányelvet módosító új jog­szabályjavaslatról novemberben szavaz az EP illetékes bizottsága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom