Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-04 / 203. szám

www.ujszo.com I 2018. szeptember 4. KÖZÉLET 3 Orbán Viktor kockázatos játékba kezdett KÓSAANDRÁS A magyar kormányfő már nyíltan arra játszik, hogy általános politikai trendforduló következik be Európában. Dupla vagy semmi. Van benne rendszer - nagyon rö­viden így jellemezhetnénk Shakes­peare klasszikusával a magyar kor­mányfő nyár végi-ősz eleji külpo­litikai mozgásait. Orbán Viktor egy tőle szokatlanul hosszú nyári szü­netet követően — amibe egy általa a Facebookon közölt horvátországi út mellett egy titokzatos, teljes diszk­récióval megejtett görögországi utazás is belefért - fejest ugrott a nemzetközi politikába. Olasz-magyar barátság Ennek első fejezeteként Milánó­ban találkozott Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel. A találkozónak különös hátteret adott, hogy Olasz­országban éppen akkor ismét egy kisebb menekültügyi dráma zajlott, Salvini miniszteri jogaival élve megtagadta, hogy saját országa parti őrsége olasz kikötőbe vigyen a Földközi-tengerből kimentett menekülteket, amiért ügyészségi vizsgálat is indult, és a koalíciós partner - baloldali populista - Öt Csillag Mozgalom vezetői is nem­tetszésüket hangoztatták. Ugyan mind Orbán Viktor, mind Matteo Salvini igyekezett a közös álláspontot kidomborítani a mene­kültválság kapcsán a két kormány között, azt az ellentétet mégsem si­került feloldani, hogy míg Rómá­ban a menekültek elosztását akar­ják az EU 28 tagállama között, ad­dig Budapesten erről hallani sem akarnak. Igaz, a nemzetközi politika nem is elsősorban erre figyelt, mint a CNN kommentárjában megjegyezte, az Orbán-Salvini „első randevú” minden bizonnyal arra volt jó, hogy a felek kísérletet tegyenek egy EU- szkeptikus, jobboldali populista tömb létrehozására akár már a jövő májusi európai parlamenti válasz­tásokra. Búcsú az EPP-től? Tény, hogy a Fidesz és maga Or­bán Viktor is egy ideje már nyíltan hangoztatja, hogy jövőre meggyen­gülnek az úgynevezett főáramú po­litikai erők, és az erősen unió­szkeptikus pártok erősödhetnek meg. Ez annyiban abszurd, hogy - a párt politikusaival folytatott háttér­­beszélgetések alapján - a Fideszben szinte nyílt kárörömmel figyelik a helyzetet, vagyis saját pártcsalád­juk, az Európai Néppárt (ennek tagja többek között a Bugár Béla vezette Híd is) meggyengülését, és minden­ki azt várja, hogy a magyar kor­mánypárt pozíciói jelentősen meg­erősödnek majd az EPP-frakción belül. Vagy ha nem, hát akkor egyszerűen lelépnek. Ez a nyár elején még úgy merült fel, hogy mi történik, ha esetleg ma­gának az EPP-nek lesz elege a CEU- botrányos, civilkülönadós Fideszből és zárja ki Orbánékat, mostanra je­lentősen változott a helyzet. Igaz, Orbán Viktor még júniusban „be­lengette”, hogy ők akár ki is léphet­nek, de ezt akkor még csak blöffhek tartották. Most, a Salvinivel folyta­tott megbeszélések után már reáli­sabbnak tűnik egy új formáció lét­rehozása jövőre, mint korábban va­laha. Macron, az ellenfél A tendenciát ráadásul más ténye­zők is erősítik: Emmanuel Macron francia elnök már meg is üzente a duónak, hogy nyugodtan lássák őbenne a legnagyobb politikai ellen­felüket, mivel ő jövőre egy olyan páneurópai politikai mozgalmat szeretne gründolni, amelyik kifeje­zetten az integráció elmélyítéséről és a menekültekkel kapcsolatos szoli­daritásról szól. Hogy az immár uniós szintre emelt játszma nyertese ki lesz, az ma még megjósolhatatlan, de könnyen belátható, hogy Orbán vagy sokat nyer, vagy sokat veszít. Amennyiben valóban megerősöd­nek a Fideszhez hasonló politikai erők, akár európai szinten is erős ve­zetővé válhat, de ha nem jön be a szá­mítása, akkor perifériára is sodród­hat, bár utóbbit természetesen erő­sen relatíve kell értelmezni, mert egy kétharmaddal regnáló, az EP-ben 12-15 képviselővel bíró (a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok sze­rint ennyi mandátum biztosan kinéz a Fidesznek jövőre) miniszterelnö­köt természetesen nehezen lehet majd látványosan ignorálni. ÉletazEU-n kívül Mégis, az utóbbi esetben Orbán­nak inkább maradna egy sokkal ér­téktelenebb Játszótér”, az EU-n kí­vüli kapcsolatok. Ezt persze nem úgy kell értelmezni, hogy a magyar kor­mányfő kiléptetné az országot az unióból, hanem „csak” abban az ér­telemben, hogy külpolitikai elisme­rést máshol kell majd keresnie. Ezt Moszkvában biztosan kevésbé ta­lálná meg, bár az utóbbi időben gyakrabban találkozik Orbán Pu­­tyinnal, mint bármely más vezető­vel, ezek a megbeszélések valószínűleg csak kifelé tűnnek fel­hőtlen hangulatúnak. Hogy az orosz fél elégedetlen a paksi bővítés üte­mével, arról rendszeresen cikkez a magyar sajtó, de hogy Moszkvában szívesen tesznek a magyar fél alá, ha megtehetik, arra jó példa volt, ami­kor- mint a Népszava megírta - leg­utóbb az orosz külügyminisztérium a paksi bővítés építkezésének pon­tos dátumáról szóló megegyezés tel­jes szövegét még azelőtt kiszivárog­tatta az orosz sajtónak, hogy arról Orbán egyáltalán tárgyalhatott vol­na Putyinnal. Ezek után felmerül a kérdés, mennyire volt szuverén tár­gyalópartner a magyar kormányfő. Hogy a bővitéssel minden nem lehet teljesen rendben, arra utalhat az is, hogy az augusztus utolsó hetében Budapesten megtartott nagyköveti értekezleten Süli János „bővítésügyi miniszter” külön is igyekezett meg­győzni a hazahívott diplomatákat, hogy a beruházással minden a leg­nagyobb rendben van. Türk kapcsolat Egy térség ellenben biztosan van, ahol a magyar kormányfő bármikor feltétlen elismerésre számíthat: ta­lán nem véletlen, hogy cikkünk megírásának idején is még Kirgi­­zisztánban tartózkodik, a „türk tu­datú népek” Nomád Világjátékán. A magyar kormányfő ezzel olyan il­lusztris társaságba keveredett, mint Recep Tayyip Erdogan török, Ilham Aliyev azeri, Nurszultan Nazarba­jev kazah és Savkat Mirzijojev üz­­bég államfő. A magyar kormányfő vonzalmának a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok iránt ne­héz racionális indokát találni: Ma­gyarországnak hangsúlyozottan nincsenek külpolitikai céljai a tér­ségben - erről egyetlen külügyi stra­tégia sem szól - a kétoldalú keres­kedelem volumene ezekkel az or­szágokkal elhanyagolható mértékű, évi pár millió, tízmillió euró. Igaz, ezekben az országokban nyilván nem hozzák szóba például a CEU-t. Érdemes előfizetni együtt az Új Szót és a Vasárnapot! Rendelje meg egy évre az Új Szót és a Vasárnapot, és megajándékozzuk egy LED TV-készülékkel! vajamat 2018. szeptember 10-ig ta Az előfizetési akcióba csak azokat / és velük egy lakcímen lakókat soroljuk be, akik az elmúlt félévben nem voltak az Új Szó és a Vasárnap előfizetői. MEGRENDELŐLAP Megrendelem együtt az Új Szót és a Vasárnapot egy évre + LED TV Irányán Vasárnap 54,60 €, Új Szó 173,90 € Keresztnév: Vezetéknév: Utca, házszám: Település: Postai irányftószám: Telefonszám: E-mail: Dátum: Aláírás: A megrendelő beleegyezik, hogy a DUEL - PRESS Kiadó a megrendelőlapon feltüntetett személyes adatokat postai/telefonos kommunikációs célokra használja fel. A személyes adatok helyességét a megrendelő aláíráséval igazolja. A DUEL-PRESS, s.r.o. az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően dolgozza fel a személyes adatokat. Bővebb információért látogasson el: https://ujszo.com/gdpr. A kitöltött és aláírt megrendelőt küldje az alábbi címre: DUEL - PRESS, s.r.o., RO.BOX 222,830 00 Bratislava 3, tel.: 02/323 77 777, marketinggjduelpress.sk Magyarok bejövetele. A magyar csapat a 3. Nomád Világjátékok megnyitóján, a kirgizisztáni Csolpon Atában. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom