Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-13 / 211. szám
www.ujszo.com | 2018. szeptember 13. KÖZÉLET I 3 Mirkóczki: Itt az ideje önkritikát gyakorolni A magyarországi fideszes EP-képviselők szerint csalás történt, mivel az Európai Parlament jogi osztálya úgy határozott, a tartózkodó szavazatok nem számítanak bele a szükséges többségbe (TASR-feivétei) KÓSAANDRÁS Brüsszel. A Fidesz az Európai Bírósághoz fordul az Sargentini-jelentésről való szavazás miatt, szerintük ugyanis rosszul számolták a kétharmadot. A magyar ellenzóki pártok jobbára egyetértenek a jelentés tartalmával, de eltérően reagálnak a szavazás eredményéről. A kétharmados többséghez az is kellett, hogy a Fidesz frakciója, az Európai Néppárt egy része is igennel szavazzon. A Fidesz a szavazás miatt az Európai Bírósághoz fordul. „Borítékolható volt a kétharmados eredmény azok után, hogy az EP jogi bizottsága úgy döntött: nem számolja be az eredménybe a tartózkodásokat. Ezek után a magyar kormánynak minden oka megvan rá, hogy az eredményt megtámadja az Európai Bíróságon” - mondta lapunknak Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője. Az Európai Néppárt szavazataival kapcsolatban Schöpflin György úgy fogalmazott, várható volt, hogy a frakció megosztott lesz. A következő időszakkal kapcsolatban az EP-képviselő azt mondta, három forgatókönyv is elképzelhető az Európai Néppárton belül: marad a jelenlegi megosztottság, esetleg kizárják a Fideszt, bár „Orbán Viktornak és a Fidesznek belpolitikai szempontból ez sem lenne feltétlenül rossz”, vagy Emmanuel Macron francia köztársasági elnök „elorozza az ÉPP baloldalát”. O a maga részéről egyébként a legelsőre számít. Szégyenpadon a kormány Történelmi lépésre szánta el magát az Európai Unió és az Európai Parlament meggyőző, pártcsaládok felett átívelő masszív többsége - írta lapunk megkeresésére Újhelyi István, az MSZP EP-képviselője, aki megszavazta a jelentést. Újhelyi István szerint az EP történetében először indították el a jogállamiság súlyos sérülése miatt egy tagállam kormányával szemben eljárást a 7-es cikkely alapján. „Egy normális és szerencsés országban ilyenkor a szégyenpadra került kormány megköveti a választókat és önként távozik a hatalomból, de legalábbis elgondolkodik azon, hogy bűnei elfedésére meddig tarthatja még pajzsként maga elé a teljes nemzetet. Nem volt véletlen, hogy egy magyar zászlót kihelyezve szavaztam meg a jelentés elfogadását. Ma ugyanis az az igazi hazafi, aki országát, nemzetét és gyermekeinket meg akarja védeni az orbáni rezsim erőszakos károkozásától. Ebben a most elfogadott jelentésben az európai nemzetek képviseletében az Európai Parlament több mint kétharmados többsége erre tett kísérletet” - fogalmazott Újhelyi. Ki alakítja a szabályokat? Újhelyi szerint a kétharmad számításánál egyáltalán nem történt „csalás”. „Ez a szokásosnál is nagyobb, bődületes hazugság - állítja a képviselő. Az Európai Parlament közel hetven-százalékos többséggel, pártcsaládokon átívelő egységben fogadta el a jelentést. Az EP-ben 1979 óta hatályban lévő eljárásjog szerint szavazott a mai napon a plenáris ülés, a tartózkodások számítási módszeréről az EP jogi szakszolgálata is megerősítő állásfoglalást adott ki a voksolás előtt. A Fidesz elszokott attól, hogy nem saját maga alakítja a szabályokat, hanem neki kell alkalmazkodnia hozzájuk. A Fidesz a legutóbbi választáson alig 49 százalékos támogatottsággal szerzett kétharmados kormányzati többséget. A Fidesz legutóbb a Magyarországon megtartott »kvóta-népszavazás« során alig 44 százalékos részvételt tudott felmutatni, így a referendum elbukott. A kormány ettől függetlenül is politikailag érvényesnek nevezte az eredményt. A Sargentini-jelentés elfogadása ezzel szemben nemcsak politikailag, de jogilag is érvényes”. Megalapozott kritika Az LMP részéről nem akarták kommentálni a szavazás eredményét, megkeresésünkre a párt sajtóosztálya a korábban kiadott nyilatkozatra hivatkozott. Eszerint „a kormány súlyos hibái miatt nem lehet a magyar embereket büntetni, ezért az LMP nem támogatja a Sargentinijelentés elfogadását”, habár az abban szereplő, jogállamiságot érintő kritikák, bírálatok jelentős részét megalapozottnak találta. Ugyanakkor az LMP sajnálja, hogy a jelentés sok szempontból felületes és keverednek benne az ideológiai jellegű és a konkrét intézményi kritikák, ami gyengíti a dokumentumot. Hatalmi téboly „Mindenféle előzetes fideszes propagandával szemben a Fidesz veszített, Orbán Viktor súlyos politikai vereséget szenvedett európai szinten” - mondta lapunknak Mirkóczki Ádám, a Jobbik képviselője. Szerinte a vereség súlyát tovább növeli, hogy nemcsak az Európai Néppártból, hanem „Orbán Viktor közvetlen szövetségesei közül is többen a jelentés elfogadása mellett szavaztak”. „Orbán Viktor hatalmi tébolya odáig vezetett, hogy az már egy egész országot büntet európai szinten. Mert senki ne tévedjen: ez a szavazás a szólamokkal szemben nem Sorosról, nem a migrációról, a kerítésről, hanem a magyar demokrácia állapotáról, a fideszes korrupcióról szólt. A legsúlyosabb, hogy az Európai Unió történetében először indulhat ilyen eljárás egy tagállam ellen, a bűnbakkeresés és a sorosozás helyett Orbán Viktornak és a Fidesznek itt lenne az ideje önkritikát gyakorolni” - mondta Mirkóczki. Zgut Edit: Orbán csak egy átlagos propagandabeszédet tartott A jelentés bizonytalan folyamatot indított el BUGÁRANNA A Sargentini-jelentésről szóló vitéról, a szavazásról ós annak következményeiről kérdeztük Zgut Editet, a Political Capital elemzőjét. Orbán Viktor miniszterelnök kedden nem mutatott hajlandóságot kompromisszumokra, épp ellenkezőleg, teljesen elutasította a Sargentini-jelentést. Hogy értékeli a keddi vitát a jelentéssel kapcsolatban? . Orbán Viktor a jelentés egyetlen érdemi felvetésére (rendszerszintű korrupció, fékek és ellensúlyok aláásása politikai és civil jogok korlátozása, stb.) nem reagált érdemben, belpolitikai fogyasztásra szánt propagandabeszédet tartott arról, hogy a jogállamisági bírálatok mögött egyetlen tényező áll: a Fidesz migrációs politikája. Az a kijelentés pedig, hogy az EU első ízben ítéli el a saját határőreit, több sebből is vérzik: elég csak a magyar letelepedési kötvénnyel járó nemzetbiztonsági kockázatokra gondolni. Orbán Viktor saját autoriter rendszerének legitimálására használja a migrációt, erre hivatkozva tette másodlagossá az emberi jogokat Magyarországon és erre építve próbált támogatást szerezni uniós szövetségeseitől, láthatóan sikertelenül. Milyen politikai változásokat eredményezhet a szavazás kimenetele? Mi a véleménye arról, hogy az európai vezetők, akik eddig kiálltak Orbán mellett, most a jelentés elfogadására szavaztak, beleértve Manfred Webert? A Néppárt eddig hatalomtechnikai megfontolásból kiállt mellette (Magyarország méretéhez képest nagy delegációt biztosít a néppártnak), de a 7. alkotmánymódosítás, a humanitárius segítségnyújtás kriminalizálása láthatóan azoknak a képviselőknek is sok volt, akik 2017-ben a javaslat ellen szavaztak (többek közt Joseph Daul, Manfred Weber, Daniel Caspary). Már az EP-vitában is látszott, hogy elsősorban az EU-ellenes, euroszkeptikus, szélsőjobboldali és putyinista pártok állnak ki mellette. Matteo Salvini és az osztrák FPÖ fel is kérték Orbán Viktort szövetségesnek arra az esetre, ha a Fidesz távozna az Európai Néppártból. Valódi támogatói az euroszkeptikus ECR frakcióban, de még inkább az EU- ellenes EFDD-ben és a szélsőjobboldali ENF-ben vannak, akikkel könnyen szövetségre léphet ugyan, de ezek a formációk nem feltétlenül lesznek képesek egységes erővel fellépni a májusi EP-szavazás után. (Koalíció-készségüket többek közt a migrációval kapcsolatos eltérő szakpolitikai véleményük nehezíti, elég csak Salvini és Orbán kötelező kvótáról alkotott elképzelésére gondolni.) Ön szerint kilépnek a Fidesz politikusai az Európai Néppártból? Hatalmas presztízsveszteség lenne ez egy olyan politikusnak, aki hatalmának egy részét éppen abból nyerte, hogy a legerősebb EP- frakció berkeiben politizált és a Sargentini-riport vitája után is arról beszélt, hogy nem elhagyni, hanem átalakítani szerette volna a Néppártot a 2019-es választások előtt. A konzervatív keresztény középpárti politika sikermodelljének ábrázolta saját magát, aki mintául szolgálhat a visszaszorulóban lévő nyugati jobbközép pártok számára. Milyen hatással lehet a jelentés elfogadása a magyar társadalom EU-hoz való kapcsolatára? Nem gondolja, hogy a jelentés olaj a tűzre, és igazolja Orbán brüsszeli ellenségképét? A Fidesz minden bizonnyal meg fogja támadni a szavazást a luxemburgi bíróságon, és eljárásjogi okokra hivatkozva próbálja majd delegitimálni az eredményt. Ha ugyanis a tartózkodásokat is beleszámolták volna, akkor nem lett volna meg a kétharmados többség, csak 64,6%. Mindezek mentén folytatódik majd az elmúlt 8 év unióellenes nacionalista populista retorikája annak a központi üzenetnek a felerősítésével, hogy az EU megkérdőjelezi a magyar emberek szuverén döntését. A mai döntés nem fogja érdemben befolyásolni a belpolitikai folyamatokat, és ha a Fidesz még az eddiginél is keményebb unióellenes hangvételt üt meg, az hosszú távon kihat majd az egyébként uniópárti magyar társadalmi attitűdre is. BUGÁRANNA Strasbourg. Kiállt tegnap Judith Sargentini a szavazás eredménye mellett, hangsúlyozta, hogy nem a magyar népet szeretné büntetni jelentésével. Sokkal inkább az uniós intézményeket szólítja fel, hogy ne tolerálják tovább Magyarország távolodását az európai demokratikus értékektől. Nyilatkozatában elmondta, nem örülne neki, ha a jelentés uniós források megvonását jelentené a magyaroktól. Csáky Pál (MKP) európai parlamenti képviselő elvből elutasítja a Magyarország helyzetét felmérő jelentést. Egyértelműnek tartja, hogy politikai stratégia áll a jelentés hátterében, és meggyőződése, hogy mindez csupán kampány a jövő évi európai parlamenti választások előtt. „Ügy gondolom, a baloldal trükkje voit éz a jelentés, és főleg annak az időzítése, melynek célja a jobboldal és az ÉPP megosztása, ami sikerült is” - fejtette ki véleményét a politikus. Szerinte aggodalomra ad okot, hogy a néppárt jelentősen meggyengül és a távozó szavazatok a szélsőséges pártokhoz vándorolnak. Ezáltal veszélybe kerül az Európai Unió stabilitása. A szavazás hatásait korai megjósolni, a következő hetekben várható döntés arról, kilép-e a Fidesz a néppártból. Nagy József (Híd) EP-képviselő szerint a néppárt tagjai nem adtak okot a Fidesz kilépésére a pártból, épp ellenkezőleg, kompromisszumkötésre invitálták Orbánt. A jelentés szerinte politikailag motivált, mely elsősorban az Európai Néppárt meggyengítésére irányul. „Az országon belül negatív reakció fog kialakulni, és nem javítani fogunk a helyzeten, hanem rontani, mivel áldozattá tesszük a magyar kormányt” — folytatta Nagy József. A magyarországi fideszes EP- képviselők igazságtalannak tartják a döntéshozás menetét, be is jelentették, hogy a magyar kormány megtámadja a Sargentinijelentést. Az alapszerződés 7-es cikkelyének értelmében az eljárás során a külügyminiszterek meghallgatják Magyarország álláspontját és ajánlásokat is tehetnek, melyeket a kormánynak teljesítenie kell. Erre azonban nincs pontos határidő, kérdéses, mikor szavazhatnak a miniszterek arról, szükségesnek látják-e a döntés legmagasabb szintre, a kormányfők Európai Tanácsába utalását. Ha a külügyminiszterek négyötödös többséggel (22 tagállam) megszavazzák az eljárás folytatását, a végső döntés az Európai Tanács kezébe kerül, amely Magyarország jelenléte nélkül egyhangú szavazattal úgy határozhat, megvonja az ország szavazati jogát. A jelentés tehát egy hosszadalmas, többlépcsős folyamatot indít el, azonban még az EP tegnapi határozata után sem tűnik reálisnak, hogy eddig fajulhat a dolog.
