Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-10 / 208. szám

4 I RÖVIDEN Karambolban meghalt Abbázia miniszterelnöke Moszkva. Autóbalesetben életét vesztette szombat éjjel a szaka­­dár georgiai tartomány, Abházia miniszterelnöke, Gennagyij Ga­­gulija. A kormányfő autóoszlo­pával Abházia repülőteréről tar­tott hazafelé, amikor egy szembe jövő gépkocsi belecsapódott au­tójába - tudatta Kazbek Kimsa­­kov belügyminiszter-helyettes. A másik sávból áttért gépkocsit egy abháziai fiatal férfi vezette. Súlyosan megsérült Gagulija testőre és soföije is. A karambol körülményeinek kivizsgálása megkezdődött. (MTi/dpa) Isten parancsára cselekedett Sao Paulo. Jair Bolsonaro bra­zil elnökjelölt merénylője rend­őrségi vallomásában azt állítot­ta, Isten parancsára cselekedett - adta hírül tegnap az AP amerikai hírügynökség. A szélsőjobbol­dali Bolsonarót csütörtökön se­­besítette meg életveszélyesen késdöféssel Adelio Bispo de Oliveira. A politikus életét si­került megmenteni, állapota ki­elégítő, de fizikailag nem tudja folytatni hadjáratát az október 7- re kiírt elnök- és parlamenti vá­lasztás első fordulójáig, amely­nek megnyerésére esélyesnek mérték, az október 28-i második fordulóéra viszont nem. Me­rénylőjét szombaton átvitték a Campo Grande szövetségi bör­tönbe, ahol elkülönítve őrzik biztonsága végett. (MTI/ap) Katyusa-rakótát lőttek a repülőtérre Bászra. Ismeretlen támadók há­rom Katyusa-rakétát lőttek ki a dél-iraki Bászra repülőterére szombaton néhány órával az után, hogy péntek este újabb sú­lyos zavargások voltak a nagy­városban, és tüntetők felgyújtot­ták az iráni konzulátust. Egy re­pülőtéri illetékes azt mondta, nem tudják, ki áll a rakétatáma­dás mögött. A repülőtéren van az Egyesült Államok bászrai kon­zulátusa is. Az illetékes közlése szerint a támadásban senki nem sérült meg, és nem okozott fenn­akadást a repülőtér forgalmában sem. (MTI/AP/ARA/Reuters) Irán csapást mért a kiírd ellenzőkre Erbíl. Irán szombaton csapást mért az Iráni Kurdisztán De­mokratikus Pártja (PDKI) iráni fegyveres ellenzéki csoport tá­maszpontjára Irak északi részé­ben. Legkevesebb 14 ember meghalt és 39 megsebesült - kö­zölték iraki kurd tisztségviselők és egészségügyi források. A Ru­­dau kurd hírportál úgy tudja, megsebesült Musztafa Mavludi, a szeparatista csoport főtitkára és hivatali elődje, Háled Azizi. Dzsabbár Javár, az iraki kurd fegyveresek vezérőrnagya sze­rint a párt politikai bizottságának reggeli konferenciájára mértek csapást. (MTI/AP/TASZSZ/Hszinhua) KÜLFÖLD 2018. szeptember 10. | www.ujszo.com Sorsdöntő svéd választás Megmarad-e a baloldali koalíció hajszálnyi előnye? (TASR/AP-feivétei) Stockholm. Parlamenti vá­lasztást tartottak tegnap Svédországban. Az előre­jelzések szerint nehéz lesz a kormányalakítás. A kormányzó szociáldemokraták vezette baloldali koalíciónak haj­szálnyi, de stabil előnye van kihí­vója, a jobbközép választási szö­vetséggel szemben, de várhatóan a két fő politikai blokk egyike sem lesz képes kormányzó többséget szerezni. A választás nagy nyertese az ellenzéki, bevándorlásellenes Svéd Demokraták pártja lehet. Mintegy 7,4 millió svéd válasz­tópolgárt vártak az urnákhoz. Összesen 6300 jelölt szállt ver­senybe a 349 parlamenti mandátum mellett 20 megyei tanács és 290 ön­­kormányzati gyűlés helyeiért. A baloldali blokk a Zöld Párttal koalícióban kormányzó Svéd Szo­ciáldemokrata Párt, illetve a szél­sőbaloldali Baloldali Párt együtt 4%-os fölénnyel rendelkezik a konzervatív Mérsékelt Párt, Cent­rum Párt, Kereszténydemokraták és Liberálisok - Szövetségként ismert -jobbközép koalíciójával szemben - derült ki a Kantar SIFO és az Ip­­sos közvélemény-kutató cégek friss felméréseiből. A Kantar SIFO közvélemény-Meghiúsultak szombatra a Genfben kezdett jemeni bóketárgyalások, mert a lázadók delegációja nem érkezett meg a konferenciára. Genf. A közvetítőkön keresztül folytatandó megbeszéléseket még csütörtökön tervezték elkezdeni a nemzetközileg elismert jemeni kor­mány és a Szanaát és Jemen kiteijedt területeit ellenőrző síita húszi felke­lők küldöttsége között. Martin Griffiths, az ENSZ jemeni különmegbízottja szerint a lázadók távolmaradása „nem jelent alapvető akadályt a békefolyamatban”, és hozzátette, hamarosan találkozik kutató cég felmérése szerint a bal­oldali pártok támogatottsága 41%­­os, a jobbközép koalícióé 3 7,7%-os. Azaz Svédországban ismét kisebb­ségi kormány alakul. A kormány­­alakítás nehéznek ígérkezik, a közvélemény-kutatások szerint a két fő politikai blokk egyike sem lesz képes kormányzó többséget szerezni. Jimmie Akesson bevándorlásel­lenes Svéd Demokraták pártja a vá­képviselőikkel Szanaában és az omá­­ni fővárosban, Maszkatban. „Az én feladatom, nem az, hogy hibáztassak, hanem, hogy megállapodást éljek el - szögezte le Griffiths. - Szeretnének idejönni, de mi nem tudtuk számukra biztosítani a megfelelő körülménye­ket” - hangsúlyozta, anélkül, hogy részleteket elárult volna. Az ENSZ-különmegbízott szerint megállapodást értek el abban, hogy egy héten belül elkezdjék az orvosi kezelésre szorulók evakuálását légi úton Szanaából Kairóba. Hírügynökségi jelentések szerint az volt a probléma, hogy a jemeni válságba a kormány oldalán beavat­kozó, Szaúd-Arábia vezette katonai lasztások nagy nyertese lehet. A választási kampányban a két fő po­litikai tömb pártjai bejelentették, nem kívánnak együttműködni a Svéd Demokratákkal, amelyet friss felmérések 16-18%-os támoga­tottságon látnak. A bevándorlásel­lenes és EU-ellenes Svéd Demok­raták megfogadták, megbuktatnak minden olyan kormányt, amely nem engedi beleszólásukat a migrációs politikába. (MTI/Reuters) koalíció nem adta meg a szükséges engedélyeket ahhoz, hogy a húszik repülőgépe felszállhasson. Rijád ál­lítása szerint azonban csütörtökön megadták az engedélyeket. A láza­dók emellett ragaszkodtak volna ah­hoz, hogy az ENSZ gépe helyett az Oman Air egy gépével utazhassanak, tekintettel Omán pártatlanságára a polgárháborúban, és hogy egyúttal több tucat sebesültet is kimenekít­hessenek Ománba. Háled al-Jamani jemeni külügyminiszter a béketár­gyalások elszabotálásával vádolta az Irán támogatását élvező húszikat. Szerinte a világszervezet diplomatája nem volt elég határozott velük szem­ben. (MTI/Reuters/dpa) A legmagasabb szintről adják a parancsokat London. A brit belügyminisz­ter szerint az orosz katonai hír­szerzés (GU) az orosz állam leg­magasabb szintjeitől kapja utasí­tásait. A brit vádhatóság és a Scotland Yard a héten közölte, hogy a GU két ügynökét, Alek­­szandr Petrovot és Ruszlan Bosi­­rovot gyanúsítja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija Szkripal tavaszi angliai megmérgezésével, bár a rendőrség meggyőződése szerint az ügynökök álnevekre kiállított útlevelekkel léptek be Nagy- Britanniába. Sajid Javid belügy­miniszter a BBC televízió tegna­pi politikai magazinműsorának elmondta: a gyanúsítottak azo­nosításához az ügyön dolgozó 250 nyomozó zártláncú térfigye­lő kamerák 11 ezer órányi felvé­telét nézte át és 1400 tanút hall­gatott meg. Javid kijelentette: az orosz katonai hírszerzés nagyon erősen fegyelmezett szervező­dés, amelyet a Kreml „rövid pó­rázon tart”, így Szkripalék meg­­mérgezése nem engedély nélkül dolgozó, elszabadult elemek ak­ciója volt. A miniszter szerint a GU ügynökei kizárólag akkor lépnek akcióba, ha az orosz kor­mány legmagasabb szintjein ad­ják ki a parancsot. (MTI) Heves csapások Idlíbre Bejrút/istambul/Kamisli. A Szíriái kormányerők és orosz harci gépek heves légi csapáso­kat mértek a lázadók kezén lé­vő, sűrűn lakott Idlíb tartomány déli peremén -jelentette az Em­beri Jogok Szíriái Megfigyelő­központja (OSDH) aktivistahá­lózat és helyi aktivisták. A Szí­riái kormányerők napok óta ké­szültek a támadásra. Recep Tayyip Erdogan török, Vlagyi­mir Putyin orosz és Haszan Ró­­háni iráni elnök pénteken talál­kozott Teheránban, hogy meg­vitassa a szíriai, ezen belül az idlíbi helyzetet. Erdogan sze­rette volna elérni, hogy a szíriai kormányerők ne támadjanak, Putyin és Róháni elutasította a felvetést, azt hangoztatva, hogy ki kell űzni a terroristákat a tér­ségből. (MTI/AP/dpa/AFP) Meghiúsultak Genfben a jemeni béketárgyalások Katonai parádé nukleáris kísérlet nélkül A díszszemle jelmondatai a gazdaságfejlesztésről, a békéről és a két Korea egyesítésének távlati céljáról szóltak. Phenjan. Eszak-Korea idén is megtartotta Phenjanban az ország alapításának évfordulóján a katonai díszszemlét. Ezúttal, a 70. évfordu­lón azonban - bizonyára az Egye­sült Államokkal és Dél-Koreával megindult párbeszédnek köszön­hetően - nem vonultattak fel nagy hatótávolságú rakétát. Az idei díszszemle jelmondatai a gazdaságfejlesztésről, a békéről és a két Korea egyesítésének távlati céljáról szóltak. Áz évfordulóhoz kötődően az utóbbi két évben nukleáris kísérle­tet is végrehajtottak, most ez is el­maradt, bár Phenjan állítása szerint erre nem is lett volna képes, mert májusban felszámolta egyetlen kí­sérleti telepét. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető is megtekintette a vasárnapi szemlét - Hszi Csin-ping kínai el­nök küldöttjének társaságában -, de ezúttal nem beszélt. Kim Dzsong Unnak történelmi jelentőségű találkozója volt Donald Trump amerikai elnökkel június­ban Szingapúrban, és az idén már kétszer találkozott Mun Dzse In dél­koreai elnökkel. Mindkettőnek hi­tet tett a Koreai-félsziget atom­fegyver-mentesítése mellett. Kim szeptember 18. és 20. között har­madszor is találkozik Munnal, ez­úttal már Phenjanban, nem pedig a közös határfaluban, Panmindzson­­ban. (MTI/Reuters/Yonhap/AP) Csak a hadsereg mutatta meg arcát, nagy hatótávolságú rakétákat nem vo­nultattak fel (TASR/AP-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom