Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-07 / 206. szám

2 KOZELET 2018. szeptember 7.1 www.ujszo.com Mellőzik a zaklatást Orvosok: megbízhatatlan a VsZP Az állami biztosítóval még nem állapodtak meg az orvosok (TASR felvétel) Pozsony. Az Élet igazsága és kultúrája címet kapta, a Pozsony­ban zajló püspökök konferenciá­ja, melynek célja a térség orszá­gai közti együttműködés elmé­lyítése, a keresztény gyökerek­hez való visszatérés támogatása. A püspökök közleményükben csatlakoztak az Európai Unió bí­rálóihoz is, „Az európai intézmé­nyeknek tiszteletben kellene tar­taniuk a közép- és kelet-európai országok önrendelkezési jogát a kulturális és etikai kérdésekben” - mondta Anton Ziolkovsky a Szlovák Püspöki Konferencia (KBS) ügyvezető titkára. Pete Pellegrini kormányfő a konfe­rencián az alkotmánybírók meg­választásáról beszélt, mely sze­rinte a közeljövőben hozzájárul a keresztény értékek védelméhez és a vallásszabadság fő pilléreként szolgál majd. A konferencián terítékre ke­rülnek olyan vitás témák is, mint például az eutanázia, a család szerepe a társadalomban és az Isztambuli egyezmény, mely az Európai Tanács jogi eszközeként a családon belüli, illetve nők el­leni erőszak megelőzésére szol­gál. Az egyezményhez Szlovákia egyelőre nem csatlakozott, éppen az egyház ellenállása miatt. A péntela előadás-sorozat egyik fő témája az európai jog alkalmazá­sának veszélyei a vallásszabad­ságra nézve. A konferencián azonban a val­lási intézmények keretein belül zajló, egyre nyilvánvalóbb visszaélések továbbra sem lesz­nek tisztázva. (ba) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kedvezőtlen feltételek miatt az orvosi rendelők egyelőre nem kötöttek új szerződéseket az állami Általános Egészségbiztosítéval. A biztosító hallgat. Az orvosok elégedetlenek az Ál­talános Egészségbiztosító által kí­nált feltételekkel - közölte a Ren­delői Szolgáltatók Szövetsége (ZAP) a tegnapi sajtótájékoztató­ján. Elmondásuk szerint az Általá­nos Egészségbiztosító (VsZP) nye­resége 2018-ban az előzetes adatok szerint meghaladhatja a 70 millió eurót, ami a duplája az előző évi nyereségnek, ennek ellenére nem sikerült velük megegyezni az új szerződés feltételeiről. „Augusz­tusban háromszor is próbáltunk tárgyalni az Általános Egészség­­biztosítóval, eddig azonban nem vették figyelembe a kéréseinket. A szövetség továbbra is azon dolgo­zik, hogy kölcsönösen előnyös szerződést kössünk” - jelentette ki Miroslav Kotek, a ZAP munkatár­sa, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az orvosok értékelése szerint a VSZP bizonyult a legkevésbé megbízható partnernek. A tárgya­lásokkal kapcsolatban megkeres­tük a VsZP-t is, azonban a biztosí­tótól lapzártánkig nem érkezett vá­lasz. Folynak a tárgyalások A másik két egészségbiztosítóval, az Unionnal és a Dőverával sokkal eredményesebbek a tárgyalások. Eddig csak a Dővera egészségbiz­tosítóval sikerült megfelelő szerző­dést kötniük, melynek értelmében a biztosító átlag 12 százalékkal növeli a rendelőkben végzett kezelésekért fizetett összeget. Értékelhetjük az orvost Az új szerződés részleteiről a Dővera tegnap tájékoztatott. Többet fog fizetni azoknak a rendelőkben dolgozó orvosoknak, akik megfe­lelnek az egészségbiztosító által tá­masztott új kritériumoknak. Az új rendszer értelmében például több pénzt kap az az orvos, aki a recept ki­írása előtt ellenőrzi, hogy milyen gyógyszereket írt fel korábban a pá­ciensnek, így elkerülheti az esetleges keresztreakciókat. Plusz támogatásra számíthatnak azok az orvosok is, akik a kezelések során igyekeznek elke­rülni a felesleges antibiotikumok használatát. A jövő évtől az orvosi rendelőkben egy kérdőívet találhat­nak a betegek, melyben értékelhetik az orvost, leírhatják a személyes vé­leményüket. A pozitív értékelések után az orvosok további juttatásokkal számolhatnak a Dőverától. A Dővera biztosító az új intézke­dések segítségével szeretne javítani az orvosok munkakörülményein. „Nagyon elégedettek vagyunk, hogy sikerült megegyeznünk a partnere­inkkel, és díjazzuk az orvosok konst­ruktív hozzáállását. Az új feltételek­nek köszönhetően nemcsak ők, ha­nem a páciensek is jól járnak, hiszen így még kedvezőbb ellátásában ré­szesülhetnek” — jelentette ki Marian Faktor, a biztosító munkatársa. A Dővera egészségbiztosító és la­punk kiadója is a Penta befektetési csoport tulajdonába tartozik, (nar, tasr) Buktatóval induló építkezés KKA: lassan írják alá szerződéseket 2020-ig tarthat a legforgalmasabb kereszteződés átépítése (tasr felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Megtartotta tegnap az R7-ee gyorsforgalmi utat 6s a D4-es körgyűrűt építő konzorcium azt a sajtótájékoztatót, amelyen az építkezéssel kapcsolatos forgalomkorlátozásokat kellett volna ismertetni. Aki azt várta, hogy végre valami konkrétabbat is megtud, az csalódott. Pozsony. Zdenék Krejcí, a D4/R7 projektjének közlekedésért felelős menedzsere annyit közölt, hogy né­hány héten belül minden, fővárosban közlekedő sofőr meg fogja érezni az építkezés negatív hatásait. Lezáiják Pozsony egyik legforgalmasabb ke­reszteződését, a Bajkalská utca és a Kikötői híd keresztezését. A kivite­lező ekkor kezdi meg a projekt ezen részének első fázisát, a Dl-es sztrá­dától való le- és feljáratok építését a Bajkalská utcára és a Slovnafti útra. „A kerületi közlekedési intézettel, a rendőrséggel és a fővárosi önkor­mányzattal való egyeztetések után úgy döntöttünk, hogy a projekt ezen részét hat szakaszra osztjuk úgy, hogy a lehető legkevésbé korlátoz­zuk a forgalmat a fővárosban” - mondta Krejcí. Az első szakaszt az eredeti tervekkel ellentétben nem szeptemberben, hanem csak októ­berben fogják elkezdeni, ám tovább­ra sem tudni pontos időpontot, a ki­vitelező még ugyanis nem kapta meg az összes szükséges engedélyt. Krejcí szerint kétség nem fér hozzá, hogy az építkezés miatt jelentős dugók lesz­nek a fővárosban és az elkerülő uta­kon, ám készítettek egy felmérést, mely alapján megpróbálják a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni a dugókban való várakozást. Az elke­rülő utakon található kereszteződé­seken például meghosszabbítják a zöld lámpák intervallumait, hogy az úgynevezett zöld hullámnak köszön­hetően felgyorsuljon a városon való áthaladás. Á betonozási és az aszfal­tozási munkálatokat éjszaka fogják végezni, hogy a technikával ne las­sítsák a forgalmat. Ezen az egy ke­reszteződésen 2020-ig tartanak majd a forgalomkorlátozások, de mivel a D4 és az R7 építése során összesen 14 kereszteződés megépítésével vagy átépítésével számolnak, a város más szakaszain és a környékén is komoly korlátozásokra lehet számítani. „Máshol is lesznek forgalomkorláto­zások, nem mindenütt tartanak majd a munkálatok 2020-ig, bizonyos sza­kaszokat korábban befejezünk” - mondta Krejcí anélkül, hogy bármit pontosított volna. (dem, TASR) NAGYROLAND Pozsony. A Kisebbségi Bizott­ság legutóbbi ülésén komoly vitát váltott ki a 2018-tól működő Ki­sebbségi Kulturális Alap (KKA) tevékenysége. Az alap működését bírálók azt rótták fel, hogy au­gusztus végéig nagyon kevés szerződést kötött meg az alap, és a rendelkezésre álló összeg csupán mintegy 30 százalékát fizette ki eddig. A vita elsősorban a pályázati pénzek kifizetése miatt éleződött ki, mert a statisztika adatok alap­ján augusztus végéig a 7,68 milli­ós összkeretből mindössze 2,3 milliót fizetett ki a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA). Ez a teljes összeg mintegy 30 százalékát teszi ki. Az adatok szerint 1458 szer­ződésből csupán 356 került meg­kötésre, a 851 sikeres magyar pá­lyázatból pedig csak 88 pályázat esetében sikerült megegyezni az érintett szervezetekkel. Az illetékesek elmondása sze­rint a KKA-n belül mindössze két személy foglalkozik a magyar pá­lyázatokkal, emiatt jelenleg sem tudni, hogy a civil szervezetek mi­kor juthatnak hozzá az anyagi for­rásokhoz. Az ülésen több kisebb­ség képviselője is hangsúlyozta, hogy a támogatások késése nem­csak a működtetésükben okoz problémát, hanem a hitelességüket is rombolja a partnereik előtt. A bizottság a szerződéskötések kö­rül kialakult zűrzavar miatt fel­szólította a KKA igazgatóját és felügyelőtanácsát, hogy intézked­jen a folyamatok felgyorsítása ér­dekében. Egyben a kormányt is felszólította, hogy fogadjon el olyan törvényi intézkedéseket, melyek segítségével elkerülhető­ek lesznek az ehhez hasonló prob­lémák. A bizottság végül figyelmezte­tett, hogy a kisebbségi alapra vo­natkozó törvény januártól módo­sul, melynek értelmében a működési kiadásokra fordítható pénzösszeg egy százalékkal nö­vekszik majd, azonban a bizottság szerint ez érdemben nem befolyá­solhatja a KKA teljesítményét. Molnár Norbert, a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatója la­punknak elmondta, hogy már megtették a szükséges lépéseket. „Le szeretném szögezni, hogy ugyanúgy állunk a szerződések­kel, mint egy évvel ezelőtt a kor­mányhivatal. Jelenleg még csak az elsőéves pályáztatási rendszer kö­zepén vagyunk, úgyhogy nincs min csodálkozni. A szerződések megkötése most is zajlik. A Ki­sebbségi Bizottság ülésén el­mondtuk, hogy szeptember végéig kifizetjük a pályázatok legna­gyobb részét, októberre pedig már csak azok a problematikus pályá­zatok maradnak, melyekkel bő­vebben kell foglalkozni” - jelen­tette ki az alap igazgatója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom