Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-04 / 179. szám
Kassa angyala volt 2018. augusztus 4., szombat, 11. évfolyam, 30. szám A váci múmiák A síron túli titkok kiállítása Prága után - Európában másodikként - Budapesten lesz látható augusztus 16-tól a világ legnagyobb múmiagyűjteménye. A harminc emberi tetemet és több mint 100 tárgyi leletet múzeumoktól, egyetemektől, tudományos szervezetektől és magángyűjtőktől kölcsönözték, így a látogató bepillanthat a síron túli titkok birodalmába. Több, Pozsonyban is bemutatott tárlat - például a Titanic, a Body - sikeres megrendezése után a JVS Group most A világ múmiái című nagyszabású kiállítást hozta el Európába. A tárlatot elismert tudósok, régészek, orvosok és antropológusok állították össze, s eddig 1,6 millióan látták. Az ember időgépben érezheti magát: betekinthet az ókori Egyiptom világába, az inkák középkori civilizációjába, a dél-amerikai törzsek vagy a középkori Németország életébe. A testek egy részét szakrális célokkal, szigorúan titkos rituálék keretében mumifikálták, míg mások a kripták vagy lápok mélyén természetes módon konzerválódtak. rán milyen szándékból és hogyan mumifikálták a halottaikat, miért olyan gyakori, hogy a lápokból előkerült múmiákat kötéllel a nyakukon találták meg? „Megtudhatjuk a kiállítás alapján azt is, hogy sokunknak van otthon múmiája, ha a falon nagymamától származó festmény lóg, mert azon bizony múmia is van, még ha csak egy-két morzsa is - mondta Az ősök tisztelete Nemcsak természetes, az emberi beavatkozás nélkül keletkezett, hanem mesterséges múmiákat is láthat az érdeklődő. Amint arról dr. Szikossy Ildikó antropológus tájékoztatott, a közönség megismerheti azokat a környezed tényezőket, amelyeknek hatására a holttest nem lebomlik, hanem mumifikálódik. Választ kaphat olyan kérdésekre, hogy egyes népek a történelem soa szakember, s hozzátette: - A 18. században ugyanis barna festéket a múmia ledarálásával készítettek, ezért hívják múmia barnának. Arra a kérdésre is választ kapunk a kiállításon, hogy a 18. század során miért vágták ki egyes emberek szívét a halál után. Az egyiptomiak például azt hitték, hogy csak akkor talál vissza a lélek a testbe, ha azt épségben megőrzik. Amerikában pedig az ősök tisztelete volt az, ami arra ösztönözte az embereket, hogy megőrizzék a testet.” ennyi természetesen mumifikálódott holttest maradjon fönn. A legtöbb koporsón feltüntették a nevet vagy a monogramot, a halál dátumát és némelyiken más információkat is. Sok mindent elárulnak arról a korról, amelyben w Több betegég okának kutatásában A váci leletek Csak a budapesti kiállításon láthatók a 300 éves váci leletek egy része, amelyet a Fehérek templomának 1994-es felújítása során találták meg. A 265, természetes úton mumifikálódott emberi test koporsóban, további 40 személy maradványa másodlagos helyen, ún. osszáriumban feküdt. Az egész világon ritkaságszámba megy, hogy is felbecsülhetetlen jelentőségűek. éltek. Segítségükkel kinyomozható, hogyan öltözködtek, mit ettek, milyen betegségek sújtották őket. Mivel természetes múmiákról van szó, vagyis belső szerveik többsége is megmaradt, több betegség okának kutatásában is felbecsülhetetlen jelentőségűek. „Kiderült, hogy közülük nagyon sokan találkoztak életükben a tbc kórokozójával. 66-70 százalékuk testében jelen is vannak a kóroko-Trófea fej zók, de nem kell félni, mert már régen elpusztultak, csak a maradványaik lelhetők fel” - mondta dr. Pap Ildikó antropológus. Bár ugyanarról a kiállításról van szó, a budapesti más tekintetben is eltér a prágaitól: » Teázzon egy múmiával! A viktoriánus Angliában sokan kisebb vagyonokat adtak azért, hogy láthassanak egy múmiát. Milliók hittek abban, hogy az örökkévalóság nemcsak a múmiákra, hanem az élő emberekre is vonatkozhat: ezért ledarálták a testeket, és a belőlük készült port a hosszú élet reményében megitták, felszívták. 1834-ben Thomas Pettingrew kitette a „megtelt" táblát, miután meghirdette estjét, ahol egy igazi, kétezer éves múmiát csomagoltak ki kedélyes teázgatás közben. A londoniak tömege próbált bejutni az eseményre, ám ez csak a szerencsés kiválasztottaknak sikerült. Az 1900-as évek elejéig a múmiázás a felső tízezer szórakozása volt, a teázás a múmiával régi viktoriánus hagyomány. A múmiát mindig egy régész mutatta be, majd lassan, a közönség feszült figyelme közepette leválasztották róla a vászonpólyákat, és mindenki szemtől szembe találkozhatott a holtesttel, (ki) (Fotók: JVS Group) „Annyit mondhatok, hogy van interaktív része is. Egy nagy laboratóriumot alakítottunk ki egy nagy megvilágított asztallal, amelyen csontok vannak, s alatta látható egy teljes csontváz is. Különböző vizsgálati lapokat helyeztünk el, a látogató megnyom egy gombot, s úgy érzi, ő végzi a különféle vizsgálatokat, például a CT-vizsgálatot. Közben monitoron nézheti, hogyan meg végbe ez a vizsgálat, egy orvos pedig elmagyarázza, hogy mit lát - mondja a szakember, majd megjegyzi: - Talán ez az, ami más, mint Prágában volt. Egy igazi CSI (Crime Scene Investigation) részese lehet a látogató. Ezenkívül lesznek előadások, filmvetítések és éjszakai programok. Egy antropológus pedig mindig kéznél lesz, hogy válaszoljon az esetleges látogatói kérdésekre.” Kovács Ilona
