Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-04 / 179. szám
6 KÜLFÖLD 2018. augusztus 4. | www.ujszo.com A megoldásra összpontosítanak Mevlüt Cavusoglu török (balra) és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. A két politikus az elmúlt mintegy két hétben négyszer egyeztetett egymással. (SITA/AP-fe Ivétől) RÖVIDEN Trump médiumokat támadott Washington. Donald Trump amerikai elnök csütörtökön ismét amerikai médiumokat támadott, Twitter-bejegyzésében ezúttal az MSNBC televízió reggeli magazinját és a CNN hírtelevíziót vette célkeresztjébe. Miközben a republikánusokhoz közel álló és magát az elnököt alig-alig bíráló Fox televíziót dicsérte, Trump azt állította: az MSNBC Morning Joe című reggeli magazinj át alig nézik, a CNN pedig - amelyet a hamis hírek CNN-jének nevezett —szerinte „nagyon gyöngén” teljesít. „Túl sok benne a gyűlölet és a pontatlan történet” - fogalmazott. Trump többé-kevésbé rendszeresen bírálja és támadja a neki nem tetsző sajtóorgánumokat. A napokban a The New York Times kiadója és többségi tulajdonosa, Arthur Gregg Sulzberger közleményben leszögezte, hogy az elnök viselkedése a médiával több okból is „veszélyes és káros”. Részben azért, mert a kiadó szerint külföldön egyes rendszerek az ő retorikájával élnek az újságírók elnyomásának igazolására, részben pedig azért, mert az Egyesült Államokban aláássa a demokratikus elveket és a sajtó szabadsága iránti elkötelezettséget. (MTI) Uniós támogatás Spanyolországnak Brüsszel. További 3 millió eurót különített el Spanyolországnak az Európai Bizottság az utóbbi időben fokozódó migrációs nyomás kezeléséhez, ezzel 32 millió euróra nőtt a rendkívüli uniós támogatás összege július eleje óta -jelentették be pénteken Brüsszelben. A bizottság szerint az összeget az ún. Belső Biztonsági Alapból utalják át Madridnak, és elsősorban a spanyol polgári védelmi ügynökség megerősített jelenlétét finanszírozzák belőle a déli határokon. (MTI) Sok foglyot szabadítottak ki Kabul. Hatvanegy embert szabadítottak ki a tálibok fogságából az afgán különleges erők az ország déli részén péntekre virradóra. Az összecsapásokban két tálib harcos életét vesztette. A tálib börtönben őrzött foglyokat egyebek mellett azzal vádolták, hogy az afgán bizton-. sági erőknek kémkedtek. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szingapúr/Ankara. Az amerikai protestáns lelkipásztor, Andrew Brunson törökországi fogva tartása miatt kirobbant viszály megoldásáról állapodott meg Mevlüt Cavusoglu török ás Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken Szingapúrban, a Délkeletázsiai Országok Szövetségéhez (ASEAN) tartozó országok külügyminiszteri találkozójának keretében - tájékoztatott az hl TV török hírtelevízió. Pompeo a személyes megbeszélés után egyúttal leszögezte, hogy Washington szerdán kivetett szankciói éppen azt mutatják, hogy az Egyesült Államok döntése mennyire „komoly” Brunson tiszteletes ügyét illetően. Pompeo megfogalmazásával feltehetően a török külügyminisztérium szerdai közleményére utalt, amelyben a török tárca azt írta, hogy az amerikai szankciók nem összeegyeztethetőek az „állam komolyságával”. Cavusoglu az egyeztetés után újságíróknak nyilatkozva közölte, hogy a találkozó konstruktív volt. Kifejtette: egyetértettek abban, hogy a problémák megoldása érdekében a jövőben is szorosan együttműködnek. Hangsúlyozta: Törökország a kezdetek óta azon az állásponton van, hogy fenyegetőzéssel, szankciókkal nem érhető el eredmény. Rámutatott: a pénteki tárgyaláson azt beszélték át, hogy a meglévő gondokat milyen lé-MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Több mint tíz éven át dolgozott észrevétlenül egy feltételezett orosz kém az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén a The Guardian értesülése szerint. A brit lap csütörtök éjjel közzétett információi szerint az orosz állampolgárságú nőt a többek között az amerikai elnök védelmét is ellátó Secret Service biztonsági szolgálat vette fel, és hozzáférése volt olyan szoftverekhez, amelyek révén rendkívül bizalmas dokumentumokba, mások mellett az elnök és az alelnök napirendjébe nyerhetett betekintést. péseken keresztül tudják megoldani, ugyanakkor nem várható, hogy mindezek a problémák egyetlen találkozó során rendeződnek. A török és az amerikai külügyminiszter személyes találkozója mintegy 50 percen át tartott. A két politikus az elmúlt mintegy két hétben négyszer egyeztetett egymással telefonon. Brunson tiszteletes ügye régóta terheli az amerikai-török viszonyt, de a viszály csak azután robbant ki An-A nő először 2016-ban vált gyanússá, amikor az amerikai külügyminisztérium biztonsági szolgálatának egyik rutinellenőrzése során kiderült, hogy engedély nélkül rendszeresen találkozik az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat tagjaival. Az RSO 2017 januárjában „fújt riadót”, a Secret Service azonban nem indított kiterjedt vizsgálatot, inkább néhány hónappal később csendben elbocsátották a nőt, épp mielőtt 2017 júliusában elmozdították az 1200 fős moszkvai amerikai diplomáciai kontingens 750 tagját az amerikai-orosz feszültségek miatt. A Guardian úgy tudja, az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) is vizsgálódni kezdett, de kara és Washington között, hogy a több mint másfél éve előzetesben ülő Brunsont múlt szerdán házi őrizetbe helyezték. Az amerikai lelkipásztort a 2016-os puccskísérletet követően tartóztatták le Izmirben, ahol egy kis protestáns templom prédikátora volt. A vád szerint a lelkész támogatta Gülen nemzetközi mozgalmát, továbbá a szeparatista Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), és kémkedett az Egyesült Államok javára. Brunson tagadja az ellene felhozott vádakat. Az Egyesült mindenki azt várta, hogy a Secret Service deríti fel az ügyet. A lapnak egy titkosszolgálati forrás azt mondta, a Secret Service ehelyett megpróbálta eltussolni az ügyet azzal, hogy menesztette a nőt. A biztonsági szolgálat nem indított belső vizsgálatot a kém által okozott károk és annak felmérésére, hogy esetleg beszervezett-e másokat az információszerzés érdekében - tette hozzá a forrás, megjegyezve, hogy csak egy független forrás alapos vizsgálata deríthetne fényt arra, mekkora kár keletkezett. Az amerikai külügyminisztérium közölte, nem kommentálja az ehhez hasonló ügyeket. A lap tudja, ki a nő, és ismeri korábbi beosztását is. Őt is keresték emailen, de nem válaszolt. Államok kormánya szerdán zárolta Süleyman Soylu török belügyminiszter és Abdulhamit Gül török igazságügyi miniszter amerikai javait, valamint megtiltotta, hogy amerikai állampolgárok üzleti kapcsolatba kerüljenek a török politikusokkal. A török külügyminisztérium nem sokkal később késlekedés nélküli válaszlépéseket helyezett kilátásba Washingtonnal szemben. Brunson perében a következő tárgyalást október 12-én tartják. Ivanka ellentmond apjának Washington. Ivanka Trump, az amerikai elnök lánya egy inteíjúban bírálta a kormányzat több intézkedését, elsősorban azt, hogy az amerikai-mexikói határon elfogott illegális bevándorló családokat szétválasztották, és a gyerekeket elvették szüleiktől. Donald Trump lánya több belpolitikai kérdésben nem ért egyet apjával. Az elnök lánya és főtanácsadója az Axios hírportálnak kijelentette: a Fehér Házban töltött több mint másfél év alatt „életének mélypontja” az volt, amikor a kormányzat utasításának megfelelően az amerikai-mexikói határon elfogott illegális bevándorló családokat szétválasztották, és a gyermekeket elvették szüleiktől. „Szenvedélyesen ellenzem a családok szétválasztását, a gyermekek elválasztását a szüleiktől”-jelentette ki. (MTI) Egy orosz kém dolgozott az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségen A zimbabwei elnökválasztás győztese egységre szólított fel Harare. Egységre szólította fel Zimbabwe lakosságát Emmerson Mnangagwa, a ZANU-PF párt jelöltje, az elnökválasztás győztese, hivatalban lévő államfő pénteken. Erre azután került sor, hogy a választási bizottság nyilvánosságra hozta a voksolás eredményét. A tájékoztatás szerint Mnangagwa 2,4 millió, ellenfele pedig 2,1 millió szavazatot kapott, a ZANU-PF jelöltje 50,8, az ellenzéki Mozgalom a Demokratikus Változásért (MDC) pártszövetség jelöltje, Nelson Chamisa pedig 44,3 százalékot szerzett. Mnangagwa, a 75 éves egykori kémfőnök azután vette át az ország vezetését tavaly novemberben, hogy államcsínnyel elmozdították a hatalomból a 94 éves Robert Mugabét. A hétfőn tartott választások viszonylag békésen zajlottak, de az azt követő események megmutatták, hogy az ország mélyen megosztott, és a biztonsági erők rendkívül keményen lépnek fel a tiltakozókkal szemben. Szerdán a hadsereget vetették be páncélozott járművek és helikopterek támogatásával a köveket dobáló ellenzéki tüntetők ellen, akik azt állították, hogy a ZANU-PF meghamisította az elnökválasztás eredményét. Hat ember meghalt, amikor - részben álarcos - katonák automata fegyvereikből tüzet nyitottak a tömegre. Ezt követően a hadsereg kijárási tilalmat rendelt el. Később a rendőrség körülzárta az ellenzéki Mozgalom a Demokratikus Változásért székházát, majd megrohamozta az épületet, 16 embert őrizetbe vett. A házkutatási parancs szerint fegyvereket kerestek. Pénteken a rohamrendőrség mintegy 20 fős egysége kergette szét a Nelson Chamisa hararei sajtókonferenciáján megjelent több tucat újságírót. Az ellenzéki vezető választási csalásra hivatkozva elutasítja a hétfői voksolás eredményét. Chamisa egy zimbabwei szállodában akart sajtókonferenciát tartani, amikor a rohamrendőrök megjelentek és menekülésre késztették az újságírókat. Mnangagwa a történtekre reagálva kijelentette: „A Bronte Hotelben lejátszódott mai jeleneteknek nincs helyük társadalmunkban, ezért sürgősen kivizsgáljuk az ügyet, hogy megértsük, mi is történt valójában” -írta az államfő a Twitteren.. (MTI)
