Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-30 / 200. szám

BEKÖSZÖNŐ Mi a jobb: az öregotthon vagy egy házi gondozó? Az összes civilizált országban tapasztalt demográfiai fejlődés Szlovákiát sem kerüli el - a társadalmak világszerte öregszenek. Felmerül a kérdés: az idősebb generációknak hogyan lehet színvonalas, méltóságteljes megélhe­tést biztosítani? A lakhatási és étkezési költségek emelkedését főleg a produk­tív koron már túllevő nemzedék érzi leginkább, amelyik a nyugdíj formájá­ban nyújtott állami támogatásra van utalva. A probléma részben megoldható nyugdíjasotthonok és más szociális intézmények segítségével. Csakhogy a kereslet magasan túlszárnyalja a kínálatot. Hosszú várólisták vannak, s annak megítélése céljából, hogy melyik eset sürgős, kit részesítsenek előnyben, különböző szempontból vizsgálják a kérvényeket, viszonylag szigorú felté­teleknek kell megfelelni. Fontossági sorrendet szoktak felállítani. Rendsze­rint sürgős esetnek számít az, ha a kér­vényező a hatályos vonatkozó törvény értelmében szociális szükséghelyzetben van, például veszélyben van az élete vagy az egészsége, és ezen a helyzeten segíthet a szociális intézményben való elhelyezése. Sürgősen találnak helyet annak a kérvényezőnek is, aki teljesen magára van utalva, s képtelen magáról gondoskodni. Ha a szeniorokat kérdezik arról, hogy hol szeretnének élni, a legtöbben a saját otthonukat választják a szeretteik közelében. Az öregotthonok vagy más szociális intézmények csak a végső esetben jönnek számításba, ha pedig az egészségi állapot megköveteli, az idős embert kórházban kell elhelyezni. Vannak olyan fekvőbetegek, akik teljes ellátásra, gondoskodásra szorulnak, állandó felügyeletet igényelnek, viszont nem akarják elhagyni az otthonukat - ilyenkor szokott számításba jönni egy idegen személy, ápoló biztosítása, aki házhoz megy. Mellékletünkben az idősek ott­honi környezetben és a különböző intézményekben való gondozásával foglalkozunk. Ismét bemutatunk egy aktív szeniort: Éva Sirackát, aki nyugdíjasként is szíwel-lélekkel vezeti a Rákellenes Ligát. Folytatjuk a gyógytornagyakorlatokat is, az Életmód rovatban pedig arról írunk, hogy a mobiltelefonok használatától a szenioroknak sem keif ódzkodniuk, s tanácsot adunk, milyen szempontok alapján lehet kiválasztani a számukra legmegfelelőbb készüléket. (sza) 2 2018. Augusztus Szlovákiában több mint egymillió öregségi nyugdíjas él, közülük sokan küszködnek egészségi problémákkal, és nem mindenkiről tud a családja gondoskodni. Mi a jobb megoldás: öregotthonban elhelyezni, vagy gondozót fogadni? r Á ltalánosan elfogadott né­zet, hogy az idős emberek számára az ideális megoldás az, ha saját környezetükben, házukban, lakásukban ma­radhatnak öreg napjaikra. ,A kiválasztott megoldásnak a szenior szabad dönté­sének kellene lennie. Idő­sebb korban önmagában a költözés is 'stressz lehet. Más a helyzet, ha az illető súlyos beteg, és a családja képtelen róla gondoskodni. Manapság nagy divat asz­­szisztenst fpgadni, amikor egyrészt a rászoruló meg­kapja a szükséges segítsé­get, másrészt nem veszíti el a függetlenségét. Ez viszont anyagilag megterhelő lehet. Sokan házi gondozói szol­gálathoz fordulnak, ez lenne a legtökéletesebb megoldás - úgy, ahogyan Ausztriából ismerjük, ahol nagyon sok szlovák dolgozik éppen házi gondozóként vagy ápoló­ként" - mutatott rá Zuzana Kusá szociológus. NINCS VÁLASZTÁS Martin Halás, a szociális­gazdasági kockázatok és al­ternatívák kutatásával fog­lalkozó intézet munkatársa szerint a szlovákiai polgá­rok habitusának jobban megfelel a házi gondozói szolgálat, mint valamilyen bentlakásos intézmény - annak ellenére, hogy a leg­többen inkább az utóbbit próbálják meg biztosítani maguknak vagy a család­tagjaiknak, és az előbbit csak kisebb mértékben ve­szik igénybe. Halás szerint ennek anyagi okai vannak. Az öregotthonokba egyéb­ként rendkívül hosszúak a várólisták - ezért az ál­lamilag támogatott intéz­ménybe nehéz bejutni, a magánkézben lévő ottho­nok pedig sokak számára megfizethetetlenek. „A ha­zai szociális rendszer óri­ási hibája, hogy a szociális szolgáltatások címzettjei­nek nincs választási joguk, hogy otthon szeretnének­­e maradni, vagy inkább valamilyen intézménybe akarnak menni. Más orszá­gokban - például Csehor­szágban, Ausztriában, Né­metországban - az állami hozzájárulás személyhez, és nem intézményhez kö­tött. Nálunk ez fordítva van, ezért nincs szabad vá­lasztási lehetőség, és ezért alakulnak ki várólisták" - magyarázta Halás. MEGTERHELŐ KÖRNYEZETVÁLTÁS Danica Caisová pszichiá­ter szerint az időseket két csoportba lehet sorolni. Az elsőben vannak azok, akik testi-lelki problémáik miatt nem maradhatnak egyedül. Mivel muszájból mennek, nehezebben al­kalmazkodnak. A második csoportot képezik azok, akik saját maguk vágynak öregotthonba, mert ott számukra kényelmesebb, hiszen gondjukat viselik. „A legrosszabb az, ha valakit az akarata ellenére helyez­nek el egy intézményben. Az idős személyt gyötörheti a lelkiismerete, hogy milyen hálátlan gyereket nevelt fel, aki nem akar róla gondos­kodni. A környezetváltás és a költözés negatív hatással lehet a szeniorokra" - állítja Caisová. OTTHON VAGY OTTHONBAN Ha a család nem képes megfelelő gondozást biz­tosítani, alternatívaként szóba jöhet az ápoló vagy Igényeknek megfelelő gondoskodás

Next

/
Oldalképek
Tartalom