Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-30 / 200. szám
2 I KÖZÉLET 2018. augusztus 30.1 www.ujszo.com Görög és európai remények a válság után Görögországnak minden oka megvan rá, hogy jobb napokban reménykedjen, miután sikeresen befejezte az utolsó segélyprogramját, amelyben 2015 augusztusában állapodott meg a hitelezőkkel, hogy kikerüljön az adósságválságból - mondta Alekszisz Ciprasz görög kormányfő Ithakán (TASR/AP-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Görögország a múlt héten sikeresen befejezte az utolsó segélyprogramját, 2010 eleje óta így első ízben állhat meg a saját lábán. Az ország gazdasága azonban továbbra is katasztrofális állapotban van, és ha a „lábadozás" kudarcba fullad, azt a szlovákiai adófizetők is megérzik. A görög válság 2009-ben robbant ki, amikor kiderült, hogy az ország tartozása jóval nagyobb a hivatalosan jelzettnél, az ezzel kapcsolatos adatokat a görögök ugyanis hosszú évekig kozmetikázták, az orruknál fogva vezetve a befektetőket. Ez utóbbiak végleg elvesztették a türelmüket, az ország így rohamléptekkel sodródott a biztos csőd felé. Az uniós csúcsvezetők szerint azonban a görögök ezzel az Európai Uniót és az eurózónát is magukkal rántották volna, ezért úgy döntöttek, hogy mentőövet dobnak a balkáni országnak. Görögország az utóbbi nyolc évben 288,7 milliárd euró pénzügyi támogatást kapott nemzetközi hitelezőitől és a Nemzeközi Valutaalaptól (IMF), cserébe szigorú költségvetési takarékosságot, megszorító intézkedéseket kellett felmutatnia. Szlovák kockázatok Az IMF és a gazdasági elemzők jelentős része már korábban figyelmeztetett arra, hogy ha a görög adósság legalább egy részét nem engedik el, az ország hamarosan újabb problémákkal találhatja magát szemben, hiszen képtelen lesz visszafizetni az időközben 322 milliárd euróra, a görög bruttó hazai termék (GDP) több mint 180 százalékára rúgó hitelállományát. „Szlovákia a Görögországnak folyósított hitelcsomagból 1,5 milliárd euróért vállalt kezességet” - nyilatkozta Peter Kazimir pénzügyminiszter. A szlovák adófizetőknek közvetlenül egyelőre ugyan egyetlen centjükbe sem került a görögök megmentése, ha azonban a jövőben olyan döntés születne, hogy leírják a tartozás egy részét, vagy a görögök lennének képtelenek fizetni, aminek továbbra is rendkívül nagy az esélye, azt a szlovák adófizetők is megéreznék. Csak összehasonlításképpen: míg a Szlovákia által vállalt garancia 1,5 milliárd euró, a pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) egy korábbi számítása szerint Szlovákiának nagyjából 700 millió eurós kárt okozott volna, ha az uniós mentőcsomag helyett annakidején hagyták volna csődbe jutni Görögországot. Kóma utáni állapot Ráadásul egyelőre semmi garancia nincs arra, hogy nem üt be egy újabb válság. „Az, hogy Görögország sikeresen befejezte az utolsó segélyprogramját, csupán annyit jelent, hogy a páciens feléledt a kómából, a javulás ellenére azonban továbbra is rendkívül kritikus állapotban van” - nyilatkozta Jakub Rosa, az Across Private Investments elemzője. Stanislav Pánis, a J&T Bank elemzője szerint Görögországban a fiatalok munkanélkülisége eléri az 50 százalékot, az alkalmazottak nagyjából 40 százaléka a szegénység határán él, a lakosság bevételei a harmadával, a nyugdíjak 40 százalékkal estek vissza, miközben az adók és az árak megugrottak. Mindez növeli a veszélyét annak, hogy a jövőben olyan szélsőséges pártok jutnak hatalomra, amelyek nem riadnak vissza a radikális megoldásoktól sem. Fico volt a nyertes A szlovákiai adófizetők közvetve már az elmúlt években megérezhették a görög válság költségeit. 2011 őszén ugyanis emiatt bukott meg a négypárti (SDKÚ-DS, SaS, KDFI, Híd), Iveta Radicová vezette kormány, miután a bizalmi szavazással összekötött voksoláson a parlament nem szavazta meg az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jogköreinek a bővítését. A Richard Sulik vezette SaS ugyanis nem értett egyet a Szlovákiánál gazdagabb Görögország újabb támogatásával. A kormány bukását 2012-ben előrehozott választások követték, amelyen az adócsökkentést és a vállalkozói környezet javítását szem előtt tartó Radicová-kormányt a vállalkozói környezet látványos romlását és az adók növekedését előidéző, Robert Fico vezette baloldali Smer győzött és alakított kormányt. Elveszett generáció Az SaS vezetője ma sem döntene másként. „Nyolcévnyi mentegetést követően a görög adóssághegy 200 milliárd euróról 322 milliárdranőtt. Ha az EU annak idején határozottabban lépett volna fel, és hagyta volna a görögöket, hogy elhagyják az eurózónát, véget értek volna a szenvedései” - állítja Richard Sulik, aki szerint a görögöknek semmi keresnivalójuk az eurózónában, mert a közös valuta túl erős a görög gazdaságnak. Sulik szavait a gazdasági elemzők is alátámasztják. „Görögország saját valutával jóval versenyképesebb lenne, semmi végzetes dolog nem történt volna, ha hagyták volna a görögöket kilépni az eurózónából” — nyilatkozta a HNtv-nek adott interjúban Lukás Kovanda, a Cyrrus társaság vezető közgazdásza, aki szerint Görögországgal kapcsolatban továbbra sincs okunk túlzott derűlátásra. „Az ország katasztrofális állapotban van, a 2008-as életszínvonalat a legjobb esetben is csak 2033-ra érhetik utol, vagyis egy egész generáció életét tették tönkre” - tette hozzá Kovanda. Iveta Radicová ezzel szemben azt gondolja, hogy a görögöknek dobott mentőövnek köszönhetően sikerült elkerülni az eurózóna összeomlását. „Az eurózóna mára túl van a nehezén, amit a görögöknek nyújtott európai támogatásnak is köszönhetünk” - vallja a volt kormányfő. (TASR, SITA, mi) Eva Varholíková RezeSová börtönbüntetésének kétharmadát letöltve, hat év után elhagyta a Nagy Ignác utcai fővárosi büntetés-végrehajtási intézetet augusztus 28-án. Rezeáová 2012. augusztus 21-én az M3-as autópályán X5-ös BMW-jével ittasan, mintegy 165 kilométeres óránkénti sebességgel hátulról belerohant egy személyautóba, amelyben négyen életüket vesztették. (MTI) Pellegrini: Libabőrös vagyok, meghatódtam ÖSSZEFOGLALÓ Besztercebánya. A parlamenti pártok elnökeit bírálta a szlovák nemzeti felkelés (Sznf) kitörésének 74. alkalmából rendezett ünnepségek szervezője, a Sznf Múzeum igazgatója, Stanislav Micev. Sajnálatosnak nevezte, hogy az állami ünnepeket baloldalira (augusztus 29.) és jobboldalira (november 17.) osztják szét a politikusok. „Én minden parlamenti párt elnökének - Marian Kötleba kivételével - kiküldtem a meghívót. A KDH-nak is, mivel tartósan 5 százalék felett mérik a felmérések. Az egyetlen, aki válaszra méltatott, a kereszténydemokraták elnöke, Aloljz Hlina volt” - mondta Micev. A megemlékezésen hiányzott a Smer, a Híd, az SaS és az OEaNO elnöke, akik sajtónyilatkozatban vagy a közösségi portálokon nyilatkoztak az évfordulóról. Andrej Danko (SNS) házelnök beszédében Gustáv fjusákra emlékezett, és megüzente, hogy örülnünk kellene annak, hogy Donald Trump amerikai elnök végre találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Azért, hogy ez a nap a szabadság és a bátorság ünnepe, elsősorban azoknak jár köszönet, akiket az akkori hatalom árulóknak nevezett, s akik fellázadtak az igazságtalanság ellen. (...) A látszólagos nyugalom, a személyes kényelem nem adhat okot arra, hogy megbocsássuk az állampolgárok, a kisebbségek vagy az egyének ellen irányuló önkényt” - mondta Andrej Kiska államfő, akinek beszéde során a jelenlevők közül páran fütyültek. Peter Pellegrini (Smer) kormányfő elérzékenyült felszólalása során. Azt mondta, hogy libabőrös és meghatódott, amikor a partizánok bátorságára gondol. Kiemelte, hogy tavaly Szlovákiában egy kis nemzeti felkelés is lezajlott, hiszen sikerült kiirtani Besztercebánya megyéből a fasisztákat. „A történelem szemétdobjára való, nincs joga a nyilvános szerepléshez” - üzente meg Pellegrini Marian Kotlebának, akivel az együttműködést néhány napja egy inteijúban a Smer elnöke, Fico nem tudta egyértelműen kizárni. (TASR, dp) Több független jelölt Párkányban Az MKP jelöltje a városban Lukovics Tamás, és a jelenlegi polgármester is indul, valamint több független jelölt is jelezte indulási szándékát a polgármester-választáson Párkányban. Szalatnyai Gábor önkormányzati képviselő a Facebookon tette közzé, hogy az idei választásokon nemcsak képviselő-, hanem polgármesterjelöltként is megméretteti magát. Parkansky Norbert is a közösségi oldalon jelentette be, hogy független polgármester- és képviselőjelöltként indul a választásokon. Jelenleg az ehhez szükséges támogatói aláírásokat gyűjti. Hozzá hasonlóan aláírásokat gyűjt Karol Nagy is. Értesüléseink szerint ringbe száll ifj. Ján Oravec is, akinek már sikerült megszereznie az indulásához szükséges támogatást. Független jelölteknek nincs híján a dél-szlovákiai fürdőváros. A jelölteknek az induláshoz kétszáz támogatói aláírást kell szerezni. A választási listákat a független jelölteknek és pártoknak egyaránt szeptember 11-ig kell leadni. (guzsu)
