Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-24 / 196. szám
10| TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2018. augusztus 24. | www.ujszo.com Ha végtelen, akkor hogyan jöhetett létre? Távolodó galaxisok (Fotó: Shutterstock) HORÁNYI GÁBOR Einstein speciális és általános relativitáselmélete nemcsak az atommagban rejlő energia felszabadításának volt a kulcsa, hanem egyben a kozmológia gyors fejlődését is eredményezte. Az anyag és energia által formált tér és idő szerkezetének, kiterjedésének, sorsának kérdése a kozmológia legizgalmasabb fejezetei közé tartozik. Mekkora a világ? Ha véges, mi van a határán túl? Ha végtelen, akkor hogyan jöhetett létre? Ha létrejött valamikor, akkor mi volt előtte? Ezek a kérdések a tudomány és a vallás alapkérdései, melyek a tudatára ébredt emberiséget a kezdetektől foglalkoztatják. Einstein elméleti fizikus volt, s számos olyan megállapítást tett, melyeket csak jóval később sikerült a gyakorlatban is igazolni. Ezek közül aktuálisan az egyik legismertebb a gravitációs hullámok létére vonatkozó jóslata, melyet csak 2015-2016-ban igazoltak, s felfedezésükért 2017-ben ítélte oda a Svéd Tudományos Akadémia a fizikai Nobel-díjat. Einstein általános relativitáselméletének egyik izgalmas következménye azonban olyan abszurdnak tűnt, hogy azt maga Einstein sem fogadta el. Az általános relativitáselmélet egyenleteiből az következik, hogy az univerzumnak vagy tágulnia, vagy összehúzódnia kell, azaz nem lehet statikus. Einstein úgy oldotta fel a számára is teljességgel lehetetlennek tűnő következtetést, hogy a gravitációt leíró egyenletbe bevezetett egy konstanst, az úgynevezett kozmológiai állandót, melyet feltételezve statikus, időben állandó világegyetemet kapunk. Mikor később a tudomány számára világossá vált az univerzum tágulása, Einstein a kozmológiai állandót élete legnagyobb melléfogásának nevezte. De 1917-ben erre még semmilyenjei sem utalt. Az első világháború zűrzavarát követően, 1919-ben az akkor 30 éves Edwin Hubble, a fiatal és elkötelezett csillagász elfoglalta megfigyelői helyét a Wilson-hegyi obszervatóriumban, ahol éppen akkor adták át korának legmodernebb távcsövét, a Hooker-teleszkópot. Hubble azon csillagászok közé tartozott, akiknek meggyőződése volt, hogy a mi galaxisunkon, a Tejútrendszeren kívül nagyszámú további galaxis létezik, s ezt később számos megfigyeléssel igazolta is. Ma már tudjuk, hogy milliárd és milliárd galaxis alkotja az univerzumot, s galaxisszomszédunk, „ikergalaxisunk” az Androméda-köd is kétmillió fényévre van tőlünk. A világmindenség sokkal nagyobb tehát, mint ahogy ezt a relativitáselmélet születésekor sokan gondolták. Az újabb és újabb galaxisok felfedezése és megfigyelése egy váratlan jelenségre irányította rá a figyelmet. Ez a galaxisok fényének vöröseltolódása, azaz egyre vörösebbé válása. A vöröseltolódás jelenségének hátterében a hullámok viselkedésének közismert szabályszerűsége áll. Ha egy hullámforrás közeledik felénk, akkor a hullámhegyek nagyobb gyakorisággal érnek el minket, mint hogyha a hullámforrás állna. Ha távolodik tőlünk a forrás, akkor a hullámhegyek beérkezési gyakorisága csökken. Az egységnyi idő alatt beérkező hullámhegyek száma a hullám frekvenciája. A frekvencia változása a hang esetében a hangmagasság változásában nyilvánul meg: a felénk közeledő hangforrás hangját - például egy mentőautó szirénázását - magasabbnak, a tőlünk távolodóét mélyebbnek halljuk. A fény esetében az észlelési frekvenciának a fényforrás mozgásából fakadó változása a fény színében okoz eltolódást. A felénk közeledő fényforrások fényét kékebbnek, a tőlünk távolodóét vörösebbnek tótjuk. A vöröseltolódás tehát a fényforrás távolodására utal. Nyilván felmerül a kérdés, hogy ha nem ismerjük a galaxisok által kibocsájtott fény „spektrumát” (színbeli összetételét), akkor honnan tudjuk megállapítani, hogy a hozzánk elérkező fény színe vörösebb lett, mint volt, azaz hogy a galaxis távolodott tőlünk. A válasz a színképvonalak jelenségével függ össze. A világító objektumok fényét prizmával felbontva egy úgynevezett színképvonalrendszert kapunk, azaz a fehér fény megszokott, folyamatos szivárványszín felbontási képében jellegzetes vonalak jelennek meg. A vonalak rendszere talán leginkább az áruk azonosítására szolgáló vonalkódra emlékeztet. A színképvonalrendszer szerkezete, a színképvonalak kölcsönös helyzete azonosítja a fényt kibocsájtó objektum anyagait, s eltolódásuk a vörös vagy kék irányba a „szivárványos háttér előtt” pedig megmutatja a megfigyelőhöz képest értelmezhető mozgásukat. A gyarapodó mérési adatok azt bizonyították, hogy bármilyen irányba is fürkésszük a csillagos eget galaxisunk Nap nevű csillagának apró bolygója felől, mindenfelé galaxisokat látunk, s ezen galaxisok fénye egytől egyig vöröseltolódást szenved, amiből tehát arra következtethetünk, hogy e galaxisok távolodnak a mi galaxisunktól. Hubble ezen túl azt az érdekes összefüggést is felismerte, hogy a galaxisok távolodásának sebessége egyenesen arányos a tőlünk vett távolságukkal. Tehát minél messzebb esik egy galaxis a Tejútrendszertől, annál nagyobb sebességgel távolodik attól. Ezt az arányszámot az úgynevezett Hubbleállandó írja le, melyet Hubble és társa, Milton Humason 46 galaxis tanulmányozása alapján határozott meg. Bár mérésük pontatlan volt, a megfigyelés filozófiai és természettudományos következményei hatalmas jelentőségűekké váltak. Hogyan lehetséges az, hogy minden galaxis tőlünk távolodik? Mégiscsak mi lennénk az univerzum közepén? Vajon ismét visszakapja az emberiség a méltó helyét a világmindenség középpontjában, ahonnan Kopernikusz penderítette ki majd 350 évvel korábban? S ha így van, akkor ez nem lehet bizonyítéka annak, hogy az ember egyedi és egyetlen gondolkodó, intelligens lény a világegyetemben? Ha ismerjük az univerzum tágulásának ütemét, akkor ki tudjuk számítani azt is, hogy mikor indult ez a tágulás, mikor volt a kezdet pillanata. De ha van ilyen pillanat, akkor mi volt előtte? S ha a világ létrejötte egy pillanat, akkor mi váltotta ki ezt a pillanatot? Mindez nem valamiféle teremtő aktus bizonyítéka? Közvetett istenérv, mely a majd 16 milliárd évvel ezelőtti teremtésre utal? De ha így lenne, akkor a teremtés miért nem foglalja magában az idő teremtését is? Ha a világegyetem születése egyben a tér és idő születése is volt, lehet-e „mikor”-ról és „hol”-ról beszélni bármilyen kezdet kapcsán? Megannyi kínzó és megválaszolhatatlannak tűnő kérdés, melyet a véges és a végtelen között feszülő - tudatunk számára felfoghatatlan - ellentmondás szül. A továbbiakban természettudományos válaszokat keresünk ezekre a kérdésekre. Bekeményít az EU a közösségi oldalakkal szemben HWSW-HÍR Bírságot fontolgat az Európai Bizottság, ha nem sikerül tartani a nagyobb (Facebook, Twitter, YouTube) vagy kisebb közösségi média szolgáltatóknak, hogy egy érán belül eltávolítják a felületről a bejelentett terrorista, radikális tartalmakat. Új szabályozást tervez az Európai Bizottság, amelynek a keretében a közösségi oldalaknak a bejelentést követő egy órán belül el kellene távolítani a terrorizmushoz kapcsolódó tartalmakat a szolgáltatás felületéről, ha szeretnék elkerülni a pénzbírságot - értesült róla a Financial Times. Jelenleg önkéntes megállapodás keretében vállalják a cégek a vonatkozó bejegyzések eltávolítását, eleinte csak 24 órás határidőn jelül, idén márciustól viszont már 5gyórás határidőre, mivel a szakérők szerint a bejegyzések az első jrában a legkártékonyabbak. A válalatok viszont nem tudtak elég haékonyan megfelelni az újabb elváásnak, ezért az önkéntes megálla>odást a Bizottság egy jövő hónapban megjelenő rendeletjavaslattal váltaná le. Először márciusban jelent meg a Bizottság felhívása, mely szerint aktívabb szerepvállalást vár el az illegális online tartalmak visszaszorításában a technológiai vállalatoktól. Az operatív intézkedésre tett javaslatok közt szerepelt, hogy a cégek egyszerű és átlátható szabályokat határozzanak meg a tartalmak bejelentésére, illetve ezekről készítsenek rendszeresen jelentést. A vállalatoknak proaktív eszközökkel kell rendelkezniük a tartalmak felderítésére és eltávolítására, de az automatizált megoldások mellett megfelelően kell biztosítani az alapvető jogokat, például párhuzamosan manuális ellenőrzéssel. Továbbá a cégeknek együtt kell működni egymással, hogy megosszák a tapasztalatokat, ezenkívül pedig segíteniük kell a hatóságokat is. „Ami jogellenes offline, az online is jogellenes. Bár minden eddiginél több olyan platform létezik, amely eltávolítja a jogellenes tartalmakat, ezáltal bizonyítva, hogy az önszabályozás működőképes, továbbra is nagyon gyorsan fel kell lépnünk a terrorista propagandával és egyéb jogellenes tartalmakkal szemben, amelyek komoly fenyegetést jelentenek polgáraink biztonságára és alapvető jogaira” - mondta akkor Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök. A vállalatok folyamatosan próbálkoztak legalább a közlemények szintjén bizonygatni, hogy meg tudnak birkózni a helyzettel. A Google korábbi bevallása szerint 24 órán belül a tartalmak 98 százalékát tudja eltávolítani. A Facebook többször is hangsúlyozta, hogy a terrorista bejegyzések 99 százalékát már a gépi tanulási algoritmusai is felismerik. A Twitter pedig fél év alatt 300 ezer szélsőséges tartalmat (95 százalékot) szedett le a mesterséges intelligencia eszközével. Az operatív intézkedésre tett javaslatokat és az egyórás határidőt viszont a jelek szerint nem sikerült kivitelezni a cégeknek az EU által elvárt szinten. „Nem lehet elég haladást látni” ezért „erősebben fel kell lépni az állampolgárok jobb védelme érdekében” - mondta Julian King, az EU biztonságért felelős biztosa a Financial Timesnak. Ez lenne az első olyan eset, mikor az EU konkrétan rendelettel akarja szabályozni a technológiai vállalatokat, mivel eddig csak az önszabályozás volt érvényben minden kérdésben, amelynek értelmében jogilag a szolgáltatók nem felelősek az oldalaikon elhelyezett felhasználói tartalomért - a gyülöletbeszéddel és az álhírekkel szemben továbbra is az önszabályzás lesz az irányadó. A terrorista tartalmak megfékezésére irányuló rendelet részleteit vagy a bírság mértékét még nem lehet tudni, és a természetesen az Európai Parlament jóváhagyási folyamatán is keresztül kell mennie, ezért a bevezetése még hónapokkal később várható. King elmondása alapján viszont már bizonyos, hogy a rendeletjavaslatban is az egyórás eltávolítási határidő fog megjelenni a rendőrség és a bűnüldöző szervek által terrorista tartalomként megjelölt bejegyzések eltávolításával szemben. Ráadásul a szabályozás nemcsak a nagy közösségi oldalakra lesz majd érvényes, hanem a kisebbekre is. A Bizottság meglátása szerint ugyanis sok tartalom platformról platformra teljed az interneten, ami a kisebb oldalakat is érinti, amelyeknek működése és terrorizmussal szembeni védekezése nem elég átlátható. A terrorista tartalmak megfékezésére irányuló rendelet részleteit vagy a bírság mértékét még nem lehet tudni (Fotó: Shutterstock)
