Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-21 / 193. szám

www.ujszo.com | 2018. augusztus 21. KULTÚRA 117 Magyar állami kitüntetéseket RÖVIDEN adtak át a pozsonyi nagykövetségen Szabó József ideiglenes ügyvivő köszöntötte a kitüntetetteket: Juhász Györgyöt, Vadkerty Katalint és Végh Lászlót (Fotó: Nagykövetség) TALLÓSI BÉLA Pozsony. Az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából Áder János, Magyarország köztársasági elnöke állami kitüntetéseket adományozott szlovákiai magyar közéleti személyiségeknek is. A kitüntetéseket tegnap Magyarország Pozsonyi Nagykövetségén Szabó József ideiglenes ügyvivő adta át. Vadkerty Katalin történésznek a köztársasági elnök a Magyar Ér­demrend lovagkeresztjét adomá­nyozta a szlovákiai magyarság 1945-1948 közötti történetének fel­tárását és megismertetését szolgáló kutatásai, valamint írói tevékenysé­ge elismeréseként. Vadkerty Katalin 1963 óta a törté­nettudomány kandidátusa. 1953 és 1958 között a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán oktatott, majd 1960-tól 1987-ig a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Inté­zetének munkatársa volt. Kutatási te­rülete a 19. századi és az 1867 utáni Magyarország gazdaságtörténete. A rendszerváltást követően a szlovákiai magyarság 1945 és 1948 közötti ül­döztetésével foglalkozott. Kutató­munkájának eredményeit az 1993- ban kiadott A reszlovakizáció, az 1996-ban megjelent A deportálások és az 1999-ben napvilágot látott A belső telepítések és a lakosságcsere című monográfiákban foglalta össze. „Isteni ajándék megélni kilencven évet - mondta a neves történész. - Megélni úgy, hogy az ember gon­dolkodni tud, véleményt tud mon­dani dolgokról, emberekkel fel tudja venni a kapcsolatot, külön ajándék. Mondjam azt, hogy én egy isteni ajándék vagyok? Azt azért nem mondom! De munkámhoz, a kuta­tásaimhoz mindig isteni ajándékként kaptam segítséget. Akkor is, amikor a Történettudományi Intézetben az 1980-as évek elején Cambel akadé­mikus elvette tőlem a gazdaságtör­ténetet, és bedobott a politikába. Az­zal az indokkal tette ezt, hogy én csak pozitívan tudok írni a kiegyezés utá­ni magyar gazdaság történetéről. Hát mit írjak, ha azt mutatta a statisztika! A statisztikusok pedig okosabbak, szorgalmasabbak, aprólékosabbak, következetesebbek, mint a történé­szek. Mi csak összerakjuk a dolgo­kat. Utána azzal akartak megbízni, hogy írjam meg a csehszlovákiai magyarság történetét, ahogy pártunk és kormányunk parancsolja. Erre azt mondtam, hogy köszönöm szépen, megyek nyugdíjba. És akkor megint jött egy isteni ajándék, a változás. És isteni ajándékként adatott meg szá­momra a lehetőség, hogy kutathas­sak egy olyan kort, amelyik a cseh­szlovákiai magyarság számára ge­nocídium volt.” Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora a Magyar Ér­demrend tisztikeresztjét vette át a felvidéki magyar felsőoktatásban végzett, valamint közéleti munkája elismeréseként. Juhász György 1992-ben vette át matematika-kémia szakos tanári ok­levelét a pozsonyi Comenius Egye­temen. 2012-től a Selye János Egye­temen oktat. Nemzetközi szinten is jelentős az elméleti kémiával és a ké­miatanítás módszertanával foglalko­zó publikációs tevékenysége. Elnök­ségi tagja volt a Szlovákiai Felsőok­tatási Intézmények Tanácsának, tagja a Selye János Egyetem Tudományos Tanácsának, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanácsnak, valamint az MTA Külső Köztestületének. A Magyar Arany Érdemkereszttel ismerték el Végh László szocioló­gus és könyvtáros intézményvezetői munkáját és kultúraszervező tevé­kenységét. Végh László - aki a Comenius Egyetemen politológia-szociológia szakon szerzett diplomát és doktori címet - egyik alapítója, majd igaz­gatója és mindmáig irányítója a tel­jes szlovákiai magyar írásbeliséget gyűjtő Bibliotheca Hungaricának. A somorjai könyvtár állományára építve megszámlálhatatlan tudomá­nyos tanulmány született. A ma már feldolgozott és az interneten is hoz­záférhetővé tett anyagait, valamint a könyv- és levéltár katalógusait Ausztráliától Kanadáig látogatják. Végh László nagy szaktudással ve­zeti az elődök életét bemutató Hon­ismereti Házat is Somoiján. Rozsnyói harangöntő az év ifjú mestere Budapest. Az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából népművészeket, népművészeti műhelyeket díjaztak vasárnap a Mesterségek Ünnepén a budai Várban. Az év iljú mestere címet ifj. Slíz Róbert harangöntő kapta. Az alkotó 1997-ben született Rozsnyón. Még gyerekként kez­dett érdeklődni a harangöntés iránt, amelynek technikáját gya­korlatilag önszorgalomból sajá­tította el. 18 évesen készítette el az első harangját. Jelenleg 30 darabnál tart, amelyek közül 41 kilogrammos a legnagyobb. Ezek megtalálhatók Szlovákiában, Magyarországon, Ausztriában és Lengyelországban is. Az év mestere címet Négyes Tímea székkötő kapta. Négyes Tímea 1969-ben született, Baranya me­gyében él. A székfonásokhoz hagyományos alapanyagokat használ, elsősorban a háromélű sást, csuhét és gyékényt. (MTI, k) Övék a Magyar Arany Érdemkereszt Budapest. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztéri­uma miniszterhelyettese és Fe­kete Péter kultúráért felelős ál­lamtitkár augusztus 20-a alkal­mából Magyar Arany Érdem­kereszt, Magyar Ezüst Érdem­kereszt, Magyar Bronz Érdem­kereszt állami kitüntetéseket, valamint Móra Ferenc-, Pauler Gyula-, Szinnyei József-díjakat adott át pénteken a Pesti Viga­dóban. Rétvári Bence a díjazot­takat változást hozó embereknek nevezte, akik nemcsak sodród­tak az áramlattal, hanem meg­változtatták környezetük életét. Kimagasló tevékenysége elis­meréseként Magyar Arany Ér­demkereszt polgári tagozat ki­tüntetésben részesült többekkel együtt Agócs Gergely etnográ­fus, népzenész, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, valamint Farkas József kultúra­szervező, a Hagyományok Háza Hálózat Szlovákia vezetője. 00 A Külhoni Magyarságért Díjakat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért fe­lelős államtitkár adta át tegnap az Országházban - többek között Gál Eriknek, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövet­ség elnökének (jobb szélen) és Korpás Éva népdalénekesnek (jobbról a harmadik) (Fotó: mti) Díj Korpás Évának és a cserkészszövetségnek Budapest. Akkor vagyunk hűségesek Szent István örökségéhez, ha az ország- és nemzetépítésbe min­denki bekapcsolódik a maga helyén - mondta Semjén Zsolt minisz­terelnök-helyettes hétfőn, a Külhoni Magyarságért Díjak átadásán az Or­szágházban. Az elismeréseket Sem­jén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át. Az idei díjazottak között van Korpás Éva ko­máromi népdalénekes, előadó­­művész, valamint a Szlovákiai Ma­gyar Cserkészszövetség is. Külhoni Magyarságért Díjat ka­pott továbbá Bíró Mária és Bíró Ár­pád, a Ráfi Szent Mihály Gyermek­­otthon két vezetője (Kárpátalja), Fu­­ru Árpád erdélyi építészmérnök, Horváth Emma, a szabadkai Csáth Géza Művészetbaráti Kör alapítója és vezetője, Lőcsei József, a Horvátor­szági Magyarok Demokratikus Kö­zössége isztriai alapszervezetének az elnöke, Péter Ferenc, Szováta volt polgármestere, Maros Megye Ön­­kormányzatának elnöke, Szórni Ilo­na muravidéki tanár, Tófalvi Éva er­délyi sportoló, hatszoros olimpikon sílövő, valamint a Nyugat-Kanadai MagyarNéptánc Fesztivál. A Külhoni Magyarságért Díj ala­pításáról egy 2011-es miniszterelnö­ki rendelet döntött, amelynek értel­mében a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatás­ban, a kultúrában, a nemzet öröksé­gének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtá­jékoztatásban, a gazdasági önszerve­ződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külhoni sze­mélyeknek és szervezeteknek a mi­niszterelnök évente tíz díjat adomá­nyoz. A díjakat minden évben Szent István király ünnepe alkalmával ad­ják át. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom