Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-21 / 193. szám
www.ujszo.com | 2018. augusztus 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Merkel és Putyin találkája, Trump árnyékában JARÁBIK BALÁZS P ragmatizmus - ezt emeli ki a nyugati sajtó Angela Merkel és Vlagyimir Putyin hétvégi találkozója kapcsán. Valóban, a sajtófotókon tökéletes a mesebergi idill, ám sajtótájékoztató, de még sajtónyilatkozat sem volt a megbeszélés után. Már a májusi, Szocsiban tartott megbeszélés is bizalmas jellegű volt, melyen részt vett az orosz külügyminiszter és a vezérkari főnök is. Berlin és Moszkva kapcsolata a német kancellár nehéz, illetve az orosz elnök sima újraválasztása után vált intenzívebbé. Három hónapon belül másodszor találkoztak, a hétvégi megbeszélés legfontosabb témája a szíriai, illetve az ukrán helyzet, az Irán elleni új szankciós helyzet, és az orosz földgáz Németországba szállítása, Ukrajna és Lengyelország megkerülésével (Északi Aramlat-2). A majd’ négyórás eszmecsere után az oroszok annyit mondtak, nem sikerült közelíteni az álláspontokat. Viszont egyre erősebb az együttműködési kényszer, és ennek egyik oka Donald Trump „America first” külpolitikája. Az Égy esült Államok nemcsak teljesen önellátó (vagyis több olajat ad el, mint vásárol), hanem már a világ legnagyobb olajexportőre leszjövőre. Ahogy az EU-val való konfliktus során is látható volt, Trump egyre jobban szorgalmazza az amerikai olaj- és gázszállításokat Európába, hogy megpróbálja csökkenteni a hatalmas amerikai kereskedelmi deficitet - aminek éppen Oroszország lesz a legnagyobb vesztese. Az Északi Áramlat-2 elleni amerikai nyomás - Trump még szankciókkal is megfenyegette a projektben részt vevő nyugat-európai cégeket - bátorítja a lengyel és ukrán tiltakozást (Szlovákia szintén az ellenzők között van, mivel a gázunk túlnyomó része Ukrajnán keresztül érkezik). A vezetéket viszont javában építik és szinte biztos, hogy már a jövő évben befejezik. Az áramlat kelet-európai kritikája túlzó, hiszen az orosz gáz aránya az EU-ban most 37%, míg 1990-ben 75% volt. Moszkva már messze nincs abban a helyzetben, hogy az energia területén diktálni tudjon az EU-nak: köszönhető ez a piac liberalizációjának, az új, európai jogi feltételeknek, az európai vezetékrendszerek összekapcsolásának, illetve a konkurenciának, vagyis az azeri vezetékes, illetve a cseppfolyós gáznak (LNG). Trump - eddigi magatartása alapján - megelégszik majd valamiféle kereskedelmi koncesszióval német részről. Németországnak viszont - az elbaltázott Energiawende nevű energetikai reform miatt az ország ma már az EU legnagyobb légszennyezője, emellett pedig csökkent az északi (norvég és brit) gázforrások kapacitása - több földgázra van szüksége, és az orosz vezetékes jóval olcsóbb, mint a cseppfolyós gáz. Más kérdés, hogy ehhez tényleg kell-e még egy, a két országot közvetlenül összekapcsoló gázvezeték, vagy pedig tényleg Ukrajna kikerüléséről van szó. Bár Kijev egyébként mindent megtesz, hogy elvágja magát Oroszországtól, az évi 3 milliárd dolláros tranzitdíjról vajmi nehezen tudna lemondani a mostani, roppant nehéz gazdasági helyzetében. Mivel Ukrajnábanjövőre elnöki és parlamenti választások is lesznek és a patriotizmus az egyetlen mérvadó politikai platform, a kelet-ukrajnai WILLKOMMEN, VLAGYIMIR VLAGYIMIRO VICS GASPUTYIN ELVTÁRS! (Cartoon izer) konfliktus megoldása aligha várható. Kijevnek egyelőre be kell érnie Merkel ígéretével, hogy az orosz gáz ukrán tranzit) a folytatódni fog 2019 után is, amikor lejár a jelenlegi orosz-ukrán tranzitszerződés. Ez azonban nagyban függ majd a kijevi választási folyamatoktól - és ezalatt az új vezetéket is üzembe helyezik. Szíria ügyében sem könnyű az orosz és német érdekeket közös nevezőre hozni. Németországban továbbra is erősen tartja magát az , ,Aszaddal soha”, de immár egyre nyilvánvalóbb a „nélküle se”. A szíriai alkotmányos reform és a választások már Szocsiban is szóba kerültek, és Merkel egyre nagyobb nyomás alatt van otthon a migránskérdés nehézkes menedzselése miatt. így akár egy, az EU-török-paktumhoz hasonló „elvtelen” megállapodásba is belemehet. Moszkva elsősorban nem is az álláspontok közeledését várta a találkozótól. A Kremlben feltehetően megértették, bármiféle megállapodás Putyinnal az odahaza amúgy is meggyengült Merkelre nézve akár végzetes is lehet. így egyelőre marad az intenzív egyeztetés, továbbá az orosz „megoldások” európai terjesztése, illetve Európa „széttrollkodása”. Pontosan erről szólt az is, hogy Putyin beugrott az osztrák külügyminiszter asszony lagzijára. Még azt is megengedhette magának, hogy az orosz ellenzéki források szerint ötvenezer dollárba kerülő kozák kórust is magával vigye, hiszen az akció médiavisszhangja kamatostul visszahozza a költségeket. Putyin természetesen az EU megosztottságát használja ki, illetve ebben az esetben az osztrák politika polarizáltságát. Ám az EU belső gazdasági és politikai feszültségeit nem Moszkva okozza. Az oroszok a nyugati média Putyin-ellenességét (is) a maguk javára fordítva üzenik a világnak, hogy számolni kell velük. Bebetonozás Leváltaná az ellenzéki Kalinák a kormánypárti Kalinák rendőrfőnökét? M iközben kifelé pellegrinis arcát mutatja a kormány, a döntő ügyekben ficói hatalomtechnikát gyakorol. Most épp egy olyan törvényt akar lenyomni a társadalom torkán, amellyel hét évre bebetonozná a posztján a rendőrfőkapitányt. A kánikula közepén, péntek délután, egy elejtett sajtóhírben, csak úgy mellékesen informálta a belügy a nyilvánosságot, hogy elkészült a rendőrfőnök megválasztásáról szóló új törvénytervezet, szerdán pedig már dönt is róla a kormány. Nem véletlenül tárgyalnák suttyomban. Az év egyik legfontosabb jogszabályáról van szó, tavasszal százezrek tüntettek a pozitív változásért ezen a téren is, ám amit kapnak, az felér egy pofonnal. Ha a törvény betűjét nézzük, akár még szimpatikusnak is tűnhet a változtatás. Éddig a belügyminiszter nevezte ki a rendőrfőkapitányt, és ő is válthatta le. Az új eljárás alapján a jelöltekről először az erre a célra létrehozott ad hoc pályázatelbíráló bizottság tárgyalna, majd azok közül, akik fennmaradnak a rostán, legalább három jelöltet kiválasztana a belügyminiszter. Őket a parlament védelmi bizottsága hallgatná meg, és javaslatot tenne a rendőrfőnök kinevezésére a miniszternek - aki viszont megvétózhatja a döntést. Az új kapitányt hét évre neveznék ki, és ami fontos: a belügyminiszter csak akkor válthatná le, ha ebbe háromötödös többséggel beleegyezik a parlament védelmi bizottsága is. Akármi is áll a tervezetben, valódi változás nem lesz. A smeresek gyakorlatilag olyan Gáspárt raknak oda, amilyet akarnak. A belügyminiszter és a kormánykoalíció kezében lesz a döntés. A pályázatelbíráló bizottság tagjainak többségét olyan vezetők jelölik, akik a belügyminisztertől függnek. Ha esetleg a bizottság „rossz” munkát végezne, a felkínált jelöltekből a miniszter még mindig ki tud választani három „megfelelő” személyt. Ha ennél a pontnál is hiba csúszna a dologba, a parlament védelmi bizottsága mentheti meg a helyzetet. A testületben is kormánykoalíciós többség van, elnöke Anton Hmko (SNS), és tagja Robert Kalinák is. Ha végképp minden szétcsúszna, a végén a belügyminiszter még mindig megvétózhatja a döntést és új jelöltet kérhet. Ergo: az lesz az új rendőrfőnök, akit a Smer és a kormánykoalíció akar. Csak közben megpróbálják elhitetni a választókkai, hogy átlátható szakmai döntés született. Pedig nem. Am ennyivel nem elégszik meg a koalíció: a hosszú, hétéves megbízatási időszak még ront is a helyzeten. A törvény 2019-ben lépne hatályba, akkor választhatják meg így az első rendőrfőkapitányt - akinek 2026-ban járna le a mandátuma, tehát a következő választások után felálló kormány sem tudná elmozdítani. Hiszen leváltani is csakúgy lehet, ha ezt háromötödös többséggel megszavazná a parlament védelmi bizottsága - ami feltételezi, hogy a leendő kormánypárti képviselők mellett az ellenzékiek egy része is bólintana erre. De mikor fogja az ellenzéki Kalinák leváltani a kormánypárti Kalinák főkapitányát? Soha. A tervezet logikája nem csak azt mutatja, hogy a Fico-Kalinák tandem továbbra is kézben akarja tartani a rendőrséget, és hülyének nézi az embereket. Félnek. Takargatnivalójuk van, s attól tartanak, hogy 2020 után már nem lesznek a kormányrúdnál. Ezért kell nekik egy olyan törvény, amely hosszú évekre „amnesztiát” biztosítana számukra. FIGYELŐ Elkapják Trump ügyvédjét is Donald Trump amerikai elnök volt ügyvédje, Michael Cohen ellen 20 millió dolláros csalás miatt nyomoznak - írta a The New York Times. A nyomozók egy 20 millió dolláros kölcsönügyletre összpontosítanak: az összeget Cohen a saját és a családja tulajdonában lévő taxivállalat számára kérte két banktól, és a gyanú szerint hamis vagyoni adatokat adott meg a bankoknak, hogy megkaphassa a kölcsönt. A vizsgálatok arra irányulnak, vajon Cohen elkövetett-e banki és adócsalást. Emellett a nyomozás kitér arra is, hogy a Stormy Daniels pomószínésznőnek átutalt 130 ezer dollár kifizetésével Cohen megsértette-e a kampányfinanszírozásra vonatkozó törvényeket. Stormy Daniels az a nő, akinek évekkel ezelőtt állítólag egy éj szakás kalandja volt az akkor még csak üzletember Donald Trumppal, amikor felesége, Melania terhes volt. A 2016-os elnökválasztási kampány idején Cohen 130 ezer dollárt adott a nőnek a hallgatásáért cserében. A nyomozásban érintett bankok egyike sem kívánta kommentálni a The New York Times információit. A lap szerint a nyomozás már a végső szakaszban van, és augusztus végéig akár vádat is emelhetnek Michael Cohen ellen. A csalásokra vonatkozó dokumentumokra az FBI akkor bukkant rá, amikor a Robert Mueller vezette különleges bizottság vizsgálatai keretében áprilisban házkutatást tartott az ügyvéd manhattani irodájában és otthonában. A Muellerbizottság a Donald Trump 2016-os elnökválasztási kampánya munkatársai és orosz tisztségviselők közötti esetleges összejátszás feltárásával foglalkozik. Vizsgálatai nyomán emeltek vádat Paul Manafort, a Trump-kampány első menedzsere elíen is, többrendbeli banki és adócsalás miatt. (MTI) Egyszemélyes gyülekezés „Illegális gyülekezés” miatt vettek őrizetbe Iránban egy szókimondásáról ismert emberi jogi ügyvédet. A bűne, hogy ülősztrájkba akart kezdeni a parlament előtt - írta az Ayman című iráni napilap. Gaszem Soleh-Szádit azután fogták el, hogy felbukkant a parlamentnél, „egyszemélyes gyülekezetként”. Az ügyvéd egy nappal korábban Instagram oldalán tudatta, hogy ülősztrájkba kezd a szabad váíasztásokért. A 64 éves férfi az 1980-as évek vége felé . parlamenti képviselő volt, és híres arról, hogy nyíltan bírálja a fennálló rezsimet, amely 2017-ben nem engedte, hogy induljon az elnökválasztáson. (MTI)
