Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-21 / 193. szám
4 RÉGIÓ 2018. augusztus 21.1 www.ujszo.com Tiszacsernyő 1968-2018 NÉMETI RÓBERT Ötven év telt el a Dubéek-Brezsnyev találkozó, és a szovjet hadsereg azt követő, 1968. augusztus 21-i bevonulása óta. ’68 a gazdaság, a párt és az állam demokratizálására, az „emberarcú szocializmus” kialakítására tett kísérlet volt. Miután 1968 januárjában a reformer Alexander Dubcek került a Csehszlovák Kommunista Párt (CSKP) főtitkári posztjára, hozzákezdett a párt és a politikai rendszer átalakításához. Véget akart vetni az igazságtalan pereknek, szabadlábra helyezték a politikai elítélteket, eltörölték a sajtó cenzúráját, és az utazási korlátozásokon is enyhítettek. Noha Dubcek továbbra is jó viszonyra törekedett Moszkvával, nem számolt a reformfolyamat következményeivel, amelyek a többi szocialista országra is kihatással voltak, veszélyeztetve az egész szocialista tábor stabilitását. A csehszlovák reformmozgalom vezetői nem tudtak szót érteni a Szovjetunió vezetőivel - élükön Leonyid Brezsnyewel - a reformtörekvésekről. A moszkvai pártvezetők nehezen viselték el, hogy a kezdeményezés a szovjet kommunisták nélkül született, ezért a prágai tavasz vívmányait azok a szovjet vezetők is elutasították, akik eleinte rokonszenveztek a mérsékelt reformokkal. A környező országok kommunista vezetői a csehszlovák reformmozgalmat a szocializmus szovjet modellje - és egyben saját pozícióik - elleni támadásként élték meg, ezért a szovjet vezetés a katonai beavatkozás mellett döntött. A dubceki pártvezetés és a szovjet Politbüro a prágai tavaszt lezáró augusztusi bevonulásig számos találkozón egyeztetett a helyzet lehetséges politikai megoldásairól. A szovjet és a csehszlovák pártvezetők közötti csúcstalálkozóra július 29. és augusztus 1. között a szovjet határ melletti Tiszacsernyő vasútállomásán, egy vasúti kocsiban került sor. Tiszacsernyő városát egy 1947- ben született kormánydöntés után hozták létre az újonnan meghúzott, akkoriban még csehszlovák-szovjet határon. Mivel a II. világháború utáni politikai helyzet miatt ezen a határon is szárazföldi átrakóállomásra volt szükség, a település születését a vasúti komplexum létrehozásával egy időre datálják. A vasút és a város fokozatos fejlődésével egyre több munkás özönlött ide, rövid időn belül pedig már több ezren dolgoztak a A helyi mozi épülete 1968-ban. Itt is tárgyalóasztalhoz ült a delegáció Az egykor szebb napokat is látott mozi ma, belülről Mindenhol a múlt jelképeibe botlik az ember Óriási festmény a főfalon - a hős szovjet hadsereg bevonulása Prágába Nemrég még megvolt a cirill betűs felirat is. A nyár elején eltűnt. térségben, és szinte minden környékbeli család legalább egy tagja ennek a komplexumnak a munkatársa volt. A kisváros eddigi történelmének legnevezetesebb napjai 1968. július 29. és augusztus 1. között voltak, amikor itt, Tiszacsernyő szívében kerítettek sort Alexander Dubcek, és Leonyid Brezsnyev találkozójára. Ezzel az eseménnyel a város örökre beírta magát a világtörténelem nagykönyvébe. A település legmeghatározóbb épülete és legismertebb tájékozódási pontja máig is a vasútállomás és a hozzá tartozó váróterem, amely állapotát, berendezését és dekorációját tekintve valódi időutazásban lehet része az ide látogatónak. Az épületet-részben többször is felújították, de a Barátság kőolajvezetéket és a felszabadító szovjet hadsereg harckocsizóit ábrázoló óriási festményeknek köszönhetően a szocialista köztársaság és a hős Szovjetunió dicsőséges időszakában érezheti magát, aki ebben a vasúti váróteremben vár a vonatára. Buzánszky Jenőről nevezik el a sportcsarnokot LECZO ZOLTÁN Buzánszky Jenő nevót fogja viselni a magyar alapiskola mellett épülő sportcsarnok. Az Aranycsapat legendás labdarúgója fiának, ifj. Buzánszky Jenőnek a jóváhagyását is sikerült megszerezni. Bnsnnnnroa Évtizedek óta megoldatlan a Hunyadi utcában lévő telken kialakítandó sportcsarnok ügye. A város korábbi önkormányzatai próbáltak ugyan megoldást találni, de azon kívül, hogy több mint tizenkét éve elkezdődött, majd rövidesen le is állt az építkezés, más nem nagyon történt. Sőt, az iskola építése kapcsán kialakult jogvita miatt még 1,3 millió eurót is ki kellett fizetnie a városnak. A jelenlegi városvezetés, miután rendezte az adósságot, aktualizáltatta a régi projektdokumentációt és pénzt is szerzett az építkezés folytatásához. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a 21. században létezzen az Európai Unióban olyan, teljes szervezettségű magyar alapiskola, melynek nincs tornaterme. S mivel egy ilyen jelentős beruházással a régió sportéletét és a sportot kedvelő fiatalok fejlődését is támogathatnánk, úgy határoztunk, nagyobb sportcsarnokot építtetünk” - mondta Pataky Károly, Királyhelmec polgármestere. „Mivel városunk díszpolgára, Buzánszky Jenő hosszú évtizedekig aktív szereplője volt a helyi sportéletnek, nem volt kérdéses, hogy a létesítményt kiről nevezzük el. Ehhez természetesen meg kellett szereznünk ifj. Buzánszky Jenő engedélyét is, aki készséggel támogatta tervünket. A tőketerebesi kihelyezett kormányülésen májusban a beruházás elvégzéséhez 500 ezer eurót kaptunk, ám mivel az elképzelés megvalósítása ennél jóval többe, 1,5-1,7 millió euróba kerülne, további helyekről is támogatást kértünk. Megszólítottuk például a magyarországi miniszterelnökséget, de a napokban az Aranycsapat Emlékév Testülettől és a Magyar Labdarúgó Szövetségtől is segítséget kérünk, valamint testvértelepüléseink vezetőivel is tárgyalni fogunk. Időközben a saját lehetőségeinket vizsgálva arra jutottunk, hogy a város a jelenlegi pénzügyi helyzetében - nagyrészt hitelből - egyedül is fel tudná építeni a sportcsarnokot, de azt hiszem, nem csak anyagi okokból lenne kívánatos más megoldást találni. Egy ekkora hitel fölvételével néhány évre lemon: danánk más, fontos fejlesztésekről, Buzánszky Jenő elkötelezett támogatója volt a régió sportéletének (A szerző felvétele) arról nem is beszélve, hogy egy határon túli sportlétesítményhez, mely az Aranycsapat legendás focistájának nevét viseli, méltóbb lenne, ha az szélesebb körű összefogásból valósulna meg” - fogalmazott a polgármester.
