Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-18 / 191. szám

www.ujszo.com

PRESSZÓ ■ 2018. AUGUSZTUS 18.

ÉLETUTAK 15

ds, aki világhírűvé tette Pöstyént

ndenhez kell értenie

Winter Lajos Mária lánya, két kamaszgyerek édesanyja a bergenbelseni koncentrációs táborban veszett oda, mint arra a Zöldfa Szálló előtti botlatókő is figyelmeztet

Fölöslegessé vált mankók a múzeumban (Fotók: a szerző, wikipedia)

Winter tehát maradt: szlovákul kezdett tanulni. Rengeteget levelezett a különböző hivatalokkal, politikusokkal, mindannyiszor a fürdő és a vendégek érdekeit tartva szem előtt. Sikeres lobbizásának köszönhetően 1930 és 1933 között Emil Bellus tervei szerint megépült Szlovákia leghosszabb fedett hídja, az ún. Kolonád híd (Kolonádovy most), amely összeköti a várost a Fürdőszigettel, védelmet biztosítva az átkelőknek az olykor bizony szeszélyes időjárástól.

Az újabb háború és „előszele” semmi jót nem hozott. A Szlovák Állam idején az egyre nagyobb befolyással rendelkező németek a tulajdonos Erdődyek közreműködésével meg akarták kaparintani a fürdőt és a Winterek befektetéseit. Azok a tervet meghiúsították, magukra haragítva ezzel „Vojtech Tuka Bélát”. Megaláztatások sora várt a Winter testvérekre: pénzügyi csalással vádolták meg őket. Lajos bujdosni kényszerült, a kiváló építész, Szőnyi Endre (a pöstyéni Éva termálfürdő és más épületek tervezője) pozsonyi házában húzta meg magát. Imrét a nála tartott házkutatás alkalmával véresre verték. Két évvel ezután 1943-ban meghalt. Hirtelen „baj” lett a Winterek zsidósága is, pedig 1907-ben áttértek katolikus hitre. A 74 éves Lajost 1944 őszén a szeredi gyűjtőtáborba vitték, onnan tovább Terezínbe, ott érte a felszabadulás 1943 húsvétján. 40 kilósán érkezett vissza Pöstyénbe.

Mindenkinek útban volt: a nácik azért üldözték, mert zsidó, a hatalomra törő partizánok meg azért, mert kapitalista. Az optimizmusa azonban nem hagyta el. Továbbra is tervezett és szervezett. Újabb és újabb ödetekkel bombázta a városi hivatalt: kidolgozta Pöstyén fejlesztési tervét, és szlovákul írta alá magát, mint a pöstyéni fürdő egykori alkalmazottja.

95 évesen megjárta Amerikát, Jancsi fia után ment. Az elvtársak még örültek is neki, azt hitték, kint marad, de hazajött. Azt mondta, ott az ételnek papíríze van, nem tudna ott élni. A rokkantnyugdíját 60 százalék alá csökkentették Az erdőből hordta a tűzifát, és a Zöldfa Szálló - amely egykor a családjáé volt - egyik szobájában élt hűséges házvezetőnőjével, élettársával, König Máriával. A Fürdőszigetre nem tehette be a lábát, az oda vezető hídnak is csak a feléig mehetett. Amikor az egyik unokája meglátogatta őt a kórházban, két héttel a halála előtt, azt mondta neki: „Itt vannak az oroszok.” Elméje végig friss maradt. 1968. szeptember 15- ét mutatott a naptár, mikor végleg elment.

Winter Lajos kilencvennyolc éves korában hunyt el. Élete végéig hihetedenül nyitón, élénk és optimista ember volt. Igyekezett minden helyzetben feltalálni magát, mindig kész volt az újra.

A pöstyéni családi sírhely fölött őrködő Szűz Mária mosolyát állítólag szeretett Leonkájáéról mintázták B. Mánya Agnes