Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-18 / 191. szám
6 I KÜLFÖLD 2018. augusztus 18. | www.ujszo.com RÖVIDEN Pentagon: Kína az USA ellen gyakorol Washington. Kína „valószínűleg csapásmérést gyakorol” az Egyesült Államokra - olvasható a Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) éves jelentésében. A jelentés a többi között azt állítja, hogy Kína az elmúlt években kibővítette bombázókkal végrehajtott hadgyakorlatait, és a valószínűsítiiető csapásmérés nemcsak az USA, hanem szövetségesei ellen is irányulna. A megállapítás a Pentagon évente kiadott jelentésében olvasható, amely kiemelten foglalkozik a kínai haderőfejlesztéssel és Kína azon törekvéseivel, hogy globális befolyásra tegyen szert. (MTI) Marjan Sarec lehet a szlovén kormányfő Ljubljana. Támogatta Marjan Sarec miniszterelnöki jelöltségét tegnapi rendkívüli ülésén a szlovén parlament. Sarecet - aki a június 3-i szlovén választásokon a 2. legtöbb szavazatot kapta a Maijan Sarec Listája (LMS) elnökeként - a balközép pártok jelölték a posztra. A 90 fos törvényhozásban 55 képviselő támogatta és 31 ellenezte az öt párt, az LMS, a szociáldemokraták (SD), Miro Cerar ügyvivő kormányfő Modem Közép Pártja (SMC), Alenka Bratusek volt kormányfő pártja (Stranka AB) és a nyugdíjaspárt (DeSUS) közös kormányfő-jelöltjét, amelyet a szélsőbaloldali Baloldal (Levica) párt kívülről támogat. (MTI) Imran Hán lesz az új miniszterelnök Iszlámábád. A július 25-i parlamenti választásokon győztes Pakisztáni Mozgalom az Igazságosságért párt vezetőjét, Imran Hánt választotta miniszterelnökké a pakisztáni parlament, aki ma teszi le hivatali esküjét. Mandátuma öt évre szól. A 342 fős pakisztáni parlamentben 176 szavazattal voksoltak a volt krikettsztárból lett politikusra, kikövezve előtte az utat, hogy koalíciós kormányt alakitson. (MTI) Genova: búcsúznak az áldozatoktól Genova. Tegnap eltávolították a keddi genovai hídomláskor a túlélők által otthagyott gépkocsikat, közöttük egy zöld teherautót, amelynek éppen akkor sikerült megállnia, mielőtt a mélységbe zuhant volna. A mentők egész péntekre virradó éjjel és a nap folyamán is kutattak a híd romjai között az eltűntek után, akiloiek a számát a hatóságok tíz és húsz közöttire becsülik. A kutatást a Polvecera patak bal partján álló, leomlott pillér környékére, valamint a vasúti vágányokra zuhant útszakaszra összpontosították. Az áldozatok búcsúztatását ma tartják Sergio Mattarella, Guiseppe Conti miniszterelnök és Angelo Bagnasco érsek részvételével. Edoardo Rixi közlekedési államtitkár közölte, Genovának 2019-ben új autópályahídja lesz. (MTI) Vatikán vezekelhet vétkeiért Pennsylvaniai papok százai évtizedeken át büntetlenül zaklatták kiskorú áldozataikat ÖSSZEFOGLALÓ Vatikánváros. A Vatikán közleményében elítélte, „bűnösnek és erkölcsileg elfogadhatatlannak" minősítette a pennsylvaniai papok által elkövetett szexuális zaklatásokat, amelyeket egy most nyilvánosságot látott jelentés tárt fel. „E tettek visszaéltek a bizalommal, és megfosztották az áldozatokat méltóságuktól és hitüktől”-mondta Greg Burke szentszéki szóvivő. A Vatikán közlése szerint „szégyent és bánatot” érez az esettel kapcsolatosan. „Az egyháznak kemény leckéket kell vennie a múltjából, és felelősséget kell vállalniuk mind a zaklatóknak, mmd azoknak, akik elnézték a zaklatásokat” - áll a közleményben. 300 pap vétkezett Josh Shapiro pennsylvaniai föállamügyész e héten nyilvánosságra hozott jelentése szerint az elmúlt 70 évben több mint 300 katolikus pap követett el szexuális visszaéléseket több mint ezer áldozattal szemben Pennsylvania államban. A vatikáni közlemény hangsúlyozza, hogy „a Szentszék határozottan elítéli a kiskorúak ellen elkövetett szexuális Greg Burke szentszéki Szóvivő és a pápa: szégyen és fájdalom. (TASR/ap) visszaéléseket és „az áldozatoknak tudniuk kell, hogy a pápa mellettük áll. A szenvedők elsőbbséget élveznek a pápa szemében, és az egyház gyökerestül ki akarja irtani ezt a tragikus szörnyűséget, amely tönkreteszi az ártatlanok életét”. A pennsylvaniai vádhatóság megnézte valamennyi pennsylvaniai egyházkerület több mint 500 ezer oldalnyi belső dokumentumait, feljegyzéseit, meghallgatott többtucatnyi tanút és sok papot is. A 18 hónapon keresztül folytatott vizsgálat feltárta, hogy a legutóbbi visszaéléseket 2010-ben követték el, a legrégebbiek pedig nem kevesebb mint hetven évvel ezelőtt történtek. A pennsylvaniai főügyész nem rejtette véka alá azt sem, hogy az egyházi vezetés rendszerszerüen tussolta el az ügyeket. Drog, erőszak, zaklatás Az egykori áldozatok arról számoltak be, hogy papjaik vagy kábítószerrel hódították el vagy más módon manipulálták őket, volt, aki elmondta, hogy amikor otthon elmesélte, mit műveltek vele, a szülei megverték, mert azt hitték, alaptalanul vádaskodik. Az ügyészségi jelentésből olyan megrázó részletek is előkerültek, amiből kiderül, hogy az egyik pap akkor erőszakolt meg egy hétéves kislányt a kórházban, amikor meglátogatta a gyereket a mandulaműtété után. Egy másik pap pedig teherbe ejtett egy lányt, majd elintézte az abortuszát. De voltak olyan papok is, akik egymás között cserélgették az áldozatok fényképeit. Az egyik gyereknek Jézus-pózban kellett állnia, miközben a pap fotózta, majd kapott egy aranykeresztet, hogy a többi pap is tudja, hogy molesztálták. Volt egy olyan fiú is, aki azután szokott rá a fájdalomcsillapítókra, hogy az őt megerőszakoló pap sérüléseket okozott neki. A fiú később túladagolásban halt meg. Az amerikai püspöki konferencia a molesztálások miatt azt kérte a Vatikántól, hogy indítson vizsgálatot az ügyek miatt. Tavaly decemberben Ausztráliában jelent meg egy jelentés, amiből az derült ki, hogy több ezer gyereket évtizedeken keresztül zaklattak különféle ausztrál intézményekben. A bizottság öt éven keresztül járt utána a dolognak, több mint nyolcezer áldozattal beszéltek. Az ott vizsgált szexuális zaklatások 61%-át katolikus papok követték el. (MTI, 444 hu, ú) Tovább tart az amerikai-török csörte Az USA móg erőteljesebb büntető intézkedéseket szsbhat ki Törökországra, ha nem bocsátja szabadon Andrew Brunson amerikai lelkipásztort - jelentette ki Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter. Törökország válaszolni fog a lépésre. Ankara/Washington. Törökország válaszolni fog az esetleges újabb amerikai szankciókra, ahogy azt korábban is tette a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályozásaival összhangban - közölte tegnap Ruhsar Pekcan török kereskedelmi miniszter. Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter előzőleg azzal fenyegetett, hogy az Egyesült Államok még erőteljesebb büntető intézkedéseket szabhat ki Törökországra, ha nem bocsátja mielőbb szabadon a két éve fogva tartott Andrew Brunson amerikai lelkipásztort. Brunsont kémkedés és terrorizmus vádjával tartják vizsgálati fogságban. Egy török fellebbviteli bíróság tegnap elutasította, hogy Brunsont elengedjék a házi őrizetből. Ügyvédje, Cem Halavurt jelezte, hogy két héten belül újra fellebbez a döntés ellen. Donald Trump amerikai elnök szerűit a tiszteletes Ankara foglya. Trump és Mike Pence alelnök régóta küzdenek Brunson szabadságáért nyomásgyakorlással. A washingtoni kormány augusztusban befagyasztana a török igazságügyi és belügyminiszterek amerikai vagyonát az ügyben játszott szerepük miatt. Trump emellett megduplázta a török acél- és alumíniumimportra kiszabott vámokat. A konfliktus miatt a líra rohamosan veszít értékéből. Recep Tayyip Erdogan török elnök tavaly maga javasolta, hogy a lelkipásztort cseréljék ki Fethullah Gülen Egyesült Államokban élő török hitszónokkal. Erdogan azzal vádolja Gülent, hogy ő áll a 2016-os sikertelen puccskísérlet mögött. Eközben Kemal Kilicdaroglu, a legnagyobb ellenzéki tömörülésnek számító Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője Erdogant tette felelőssé a török-amerikai viszony elmérgesedéséért és a valutaválságért. „A kormány hozzá nem értését és szűk látókörűségét akarja leplezni a lelkész-válsággal” - vélekedett a politikus. (MTI) r Újra kihallgatták Netanjahut Jeruzsálem. Újra kihallgatta az izraeli rendőrség Benjámin Netanjahu miniszterelnököt a Bezeq távközlési vállalat korrupciós ügyével összefüggésben. Arra próbálnak fényt deríteni, hogy Netanjahu 2017-ig, miniszterelnökként a médiaügyi minisztériumot is vezetve azért hozott-e a közérdekkel ellentétes, a Bezeqnek kedvező döntéseket, hogy cserébe a vállalat tulajdonában álló, népszerű Walla honlapon kedvezőbb színben tüntessék föl a Netanjahu házaspárt. Az év elején a rendőrség a Bezeq-ügyben már őrizetbe vett két, Netanjahuhoz közel álló embert. A rendőrség az idén már négyszer, tavaly pedig hétszer hallgatta ki a kormányfőt. (MTI) Újra az afgán erőké a terep. Legalább 250 civil is meghalt vagy megsebesült a kelet-afganisztáni Gazni városában folyó harcok idején - közölte az ENSZ. A világszervezet humanitárius ügyekért felelős hivatala azt írta, több mint 250 civil és fegyveres holttestét gyűjtötték össze a város különböző részein. Múlt pénteken több száz tálib lázadó rohanta le a Kabultól 170 km-re fekvő várost, és az afgán biztonsági erőknek csak több napig tartó ádáz harcok árán sikerült visszafoglalniuk. Még tegnap is folytak harcok a város peremén. (sita/ap) Iraki tűz az iszlamistákra Erbíl. Két légicsapást mért az Iszlám Állam dzsihádistáira az iraki légierő Szíriában, a támadásban több terrorista meghalt - közölték iraki biztonsági források. Az F-16-osok az iraki határ közelében megtámadtak egy olyan összejövetelt, amelyen a terroristák iraki területeken végrehajtandó öngyilkos merényleteket terveztek a közelgő iszlám vallási ünnep, az íd al-adha idejére. Ebben a légicsapásban csaknem 20 fegyveres halt meg, a másikban pedig nyolc. A célpontokat az iraki terrorelhárítás azonosította. Az Iszlám Állam, amely néhány éve még Irak területének egyharmadát tartotta ellenőrzése alatt, súlyos vereségeket szenvedett az arab országban, de továbbra is fenyegetést jelent a Szíriái határ közelében. „A hüszerzés szerint olyan terroristákat öltek meg, akik bűnöző cselekményekre készültek robbanó mellényekkel, és ártatlanok életét akarták néhány nappal később kioltani Irakban” - áll a hadsereg közleményében. Az iraki hadsereg több jelentős légitámadást hajtott végre az Iszlám Állam ellen tavaly Szíriában Bassár el-Aszad Szíriái elnök és a dzsihádisták ellen harcoló, az Egyesült Államok vezette szövetség beleegyezésével. Irak jó kapcsolatokat ápol Iránnal és Oroszországgal, Ászad fő szövetségesével, de az amerikai vezetésű katonai szövetség támogatását is élvezi. Haider al-Abádi iraki kormányfő decemberben jelentette be az Iszlám Állam feletti végső győzelmet, de a dzsihádisták továbbra is aktívak a szíriai határ melletti beékelődésben és az északkeletüaki hegyes vidéken. (MTI)
